Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

328 Az országgyűlés képviselőházának kintetben, hogy ha itt egy képviselő úr nem úgy Viselkedett volna, ahogyan azt a házszabályok előírják és előállott volna ennek a szakasznak alkalmazási kényszere, akkor ezt az illető képViselő urat ki ne vezettettem volna, és a Ház tanácskozásait minden körülmények között meg he óvtam volna. (Helyeslés half elől.) Ha a Ház elnökében kezében ilyen hatalom van, amelyet minden további nélkül alkalmazhat, és csak a Ház közelismerése mellett alkalmazhat a nélkül, hogy ezért bármi néven nevezendő szemrehányással lehetne illetni az elnök urat, s ha azonkívül megvan a mentelmi bizottságnak joga, hogy a képviselőket ilyen rendzavarásokért rövidebb-hosszabb ideig az ülésekről kizárhatja, akkor őszintén megvallom, nem tudom megérteni, mi szükség van a vitára, különösen akkor, amikor egy ilyen sehreckschuss-paragra'fust is beiktatnak ebbe a javaslatba, már előre azzal a tudattal, sőt azzal a fenntartással, — inert hiszen Nagy Emil t. képviselőtársam egyenesen provokálta a miniszter úrnak ezt a nyilatkozatát — hogy ezt^ a paragrafust pedig csak ab*ban az esetben kívánja alkalmazni, hogyha mindazok a kritériumok, amelyeket itt felhozott, 'együtt és egymás mellett feltalálhatók lesznek. 'Azt hiszem tehát, hogy ezen paragrafus felett 'igazán nem érdemes vitatkoznunk s én nem tudom megérteni, hogy a miniszter úr, ha már ragaszkodik ehhez a szakaszhoz, miért ragaszkodik ehhez olyan nagyon, és ha megnyugvást 'sem kelt az ellenzéken, (Ügy van! Ügy van! a hal- és a szélsőbaloldalon.) mint ahogy én azt látom, hogy az ellenzéknek nemcsak szélsőséges tagjai, hanem még az ellenzékhez nem tartozó kereszténypártnak is igen illusztris, komoly és hivatott tagjai is abban a véleményben vannak, hogy erre a schreckschuss-paragrafusra nincs 'szükség, akkor a miniszter úr szinte közóhajnak 'tenne eleget, és meg vagyok róla győződve, hogy 'a többségi párt sem csinálna belőle semmi kázust, ha kijelentené, hogy ehhez a formalitásos paragrafushoz a maga részéről nem ragaszkodik és a Ház böloseségére bízza, hogy bennhagyja-e azt a törvényjavaslatban, igen, vagy nem? (Helyeslés.) Herczegh Béla jegyző: Farkas István! Elnök: Szólásra következik? Farkas István: T. Ház! Az előttem felszólaltak részletesen foglalkoztak a paragrafus intencióival. Meg lehet állapítani, és megállapította az előttem felszólalt Gaal Gaston képviselőtársam is, hogy ez- a szakasz nem vonatkozik ide. Sokat beszéltek itt Angliáról és éppen Nagy Emil képviselőtársunk, aki az angol példákat, az angol szokásjogot ismertette, itt elfelejtett arra a legfontosabb kérdésre utalni, ami a magyar parlamentarizmus és az angol parlamentarizmus közt van. Legelsősorban meg kell állapítani, hogy Angliában titkos választójog van, hogy a polgárság, a választóközönség szabadon gyakorolj cl «i maga akaratát, másodszor meg kell állapítani azt, hogy Angliában a parlamentben váltógazdaság van, Magyarországon nincs parlamenti váltógazdaság, itt azt hiszi az uralmon levő kormány, hogy ő az alkotmány, ő az állam, azért hoz és azért csinál ilyen törvényeket, mint amilyen rendelkezést tartalmaz ez a szakasz is. Angliában nem jöhetne elő ez a szakasz, mert ott a választások döntik el, hogy melyik párt jön kormányra. Magyarországon még sohsem volt lehetőség arra, sem a háború előtt, sem azóta, éppen a nyiltszavazásos rendszer következtében, hogy itt más párt, ellenzéki párt kormányra jusson. Nálunk a kormánypárt 112. ülése 1932 június 28-án, kedden. mindig azt hiszi, hogy örökké él, érőkké élni fog, örökké maradandó, ő az állam, ő a kormány, ő az alkotmány és ^ minden törvényt a saját testére, a saját személyére alkot meg. Ez a törvénv sem más. Igaza van abban Gaal Gaston t. képviselőtársamnak, hogy nagy súlyt erre nem kell helyezni, nem ezen a szakaszon dőlnek el a dolgok, nem az dönti el, hogy ebben a Képviselőházban a képviselőt megfosztják-e a mandátumától, vagy sem, ez nagy prolémákat és kérdéseket nem intéz el, hiszen a parlamentarizmus amúgy is válságban van az egész világon. Azok, akik a régi formákhoz, a régi rendszerek fenntartásához ragaszkodnak, mesterségesen ne járassák le még ezt a parlamentarizmust is. Azt, hogy a parlamentekben a háború után, a forradalmak után új hang jött be, talán durvább hang is, nem olyan finom, tálán nem olyan, mint amilyent szeretnének az urak, ezt helyeselni kellene. Ide kellene hozni minden hangot. Éppen a régi világot képviselő embereknek kellene arra az álláspontra helyezkedni, hogy minden kitermelt gondolat, minden új eszme, minden a fejlődéssel, a társadalmi, gazdasági élet alakulásával járó társadalmi és szociális irányzat idekerüljön a parlamentbe, mert ha itt van, akkor felszínen van, akkor jó helyen van, ha ellenben innen kizárják és erre nem nyújtanak lehetőséget, akkor ez a régi rendnek a legnagyobb veszélye és ebb'ől származhatnak a legnagyobb bajok, a leglehetetlenebb állapotok. Angliában minden dolgot kompromisszummal intéznek el, a politika azonban nem is más, mint kompromisszum. Itt azonban, ahol egy párt diktatórikus többséggel kormányoz, ahol az ellenzéki pártok a nyilt szavazási rendszer következtében nem jutnak abba a helyzetbe, hogy többséget szerezzenek, itt természetes dolog az, hogy a kormány azt hiszi, hogy ő örökké él. Itt nagyban kiabáltak közbe az előbb képviselőtársaim, amikor Propper Sándor képviselőtársunk beszélt. Nem képzelik el azt, hogy a titkos választójogot meg kell csinálni, nem képzelik el az urak, hogy a túloldalon levők is juthatnak még abba a helyzetbe, hogy ezen az oldalon, a baloldalon foglalnak helyet, s hogy rájuk is lehet ezt alkalmazni? Nem arról van szó, hogy lényeges, vagy nem lényeges ez a szakasz, hanem arról van szó, hogy itt van egy szakasz, amelyet ki lehet használni, alkalmazni lehet a kellemetlenkedő képviselőkkel szemben, és meg lehet őket fosztani mandátumuktól. Ezt a lehetőséget nem szabad megteremteni azoknak, akik a parlamentarizmushoz ragaszkodnak, mert ellene van a parlamentarizmusnak, hogy a képviselő a kormánytól, a kapitalizmustól, ettől vagy attól függjön és ne a választók kívánságait képviselje és ne ebben a szellemben dolgozzék a törvényhozásban. Én is voltam tagja ennek a zsűrinek és meg kell mondanom, hogy miképpen intéződnek ott ezek a dolgok. Beszéltek már erről, de fel kell újból elevenítenem. Elsősorban is, hogy történik a dolog? Kisorsolják a zsűrit, a 40 tagot. Nekem volt szerencsém egy ciklusban résztvenni ebben a zsűriben, amikor egyszerűen kinevettek engem az én szavazatommal. Emlékszem rá, Hegyeshalmy volt kereskedelemügyi miniszternek és volt képviselőnek volt itt összeférhetetlenségi ügye, amely ügyben a zsűri ítélkezett és az összeférhetetlenséget 8 szóval t kimondotta. A régi összeférhetetlenségi törvényben volt egy rendelkezés, amely szerint ki kellett mondani