Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

Az országgyűlés képviselőházának 1 B,TX is, hogy vájjon a képviselő rosszindulatúlag járt-e el, vagy sem, mert ha rosszindulatúlag- járt el, a bizottságnak meg kell fosztania őt a mandátumtól. Feltette tehát az elnök először a kérdést az összeférhetetlenség esetére. Erre igenlő volt a válasz, hogy összeférhetetlen. Ezután feltette a kérdést, hogy rosszindulatúlag járt-e el, szándékosan károsította-e az államot kijárásával. Titkos szavazás volt és erre 1 szavazat volt igen, és 11 nem. Erre Haller István a szemembe nevetett és hangosan kiabálta ott a bizottsági ülésen: nem kérdéses, hogy ki adta le ezt az egy «igen» szavazatot. (Peyer Károly: Neki minden oka meg volt rá!) Emlékszem rá, hogy kikből állott a zsűri: lia az illető képviselő maga válogatta volna össze azt a 12 embert, akiket a zsűriben kisorsoltak, maga egyénileg sem tudta volna jobban összeválogatni. Hogyan alakul ez a zsűri? Ez a zsűri a többségi pártból alakul meg és az ellenzékből csak néhány embert vesznek be. A 40 emberből kisorsolnak 12 rendes és 2 póttagot. Mi történik*? Kijön a 40 emberből olyan többség, amely a többségi párthoz tartozik s annak a pártnak tagja az is, akinek az összeférhetetlenségéről szó van. Ezzel a kérdés nincs elintézve. Ellenben most tessék elképzelni ugyanezt a módszert, amikor mandátummegfosztásról van szó, hogy ezt egy ugyanilyen összetételű bizottság fogja megtárgyalni, tehát egy kifejezetten többségi pártbizottság az, amely kizárja. Tessék csak visszaemlékezni, amikor ebben a Házban viharok voltak, mentelmi bizottsághoz való utasítások, házhatározat alapján! Méltóztassék gondolni arra, hány egységespárti képviselő helytelenítette ezt a folyosón, de itt benn megszavazta. Ha a bizottság elé fog kerülni, megint csak így fog szavazni azért, mert a többségi párthoz tartozik. Később sajnálni fogja, helyteleníteni fogja egyénileg, de a pártköteléknél fogva meg kell neki szavaznia és meg fogja szavazni. Így meggyőződésük ellenére zárnak majd ki képviselőket és fosztanak meg mandátumuktól. A konokság kérdése éppen olyan, mint a rosszhiszeműség kérdése. Ki állapítja meg a konokságot? Megállapították ezt eddig csak egy képviselőnél is? Még nem volt rá eset, az összeférhetetlenségi törvény alapján, hogy megállapították volna a rosszhiszeműséget. Ha kijárt is egy képviselő valamely gyár érdekében a közszállítási szabályok megkerülésével, eddig még soha nem állapították meg vele szemben a rosszhiszeműséget. A konokságnál is ugyanígy lesz, csakhoz fordítva, a konokságot mindig meg fogják állapítani, mert ha innen, erről az oldalról én, vagy Propper és Peyer képviselőtársaim kétszer és háromszor indulatosan közbekiáltunk: a mentelmi bizottság ránk fogja, hogy konokul közbekiáltunk, (Derültség.) ha pedig a túloldalról ide fognak jönni verekedni, és kiabál egypár képviselő, azt az elnök észre sem fogja venni, ők tehát nem kerülnek a mentelmi bizottsághoz, nem lesz ellenük eljárás, nem lehet rájuk nézve megállapítani a cselekményt, és nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy kizárják őket. T. Ház! Furcsa egy állapot ez. Az urak csinálnak ilyen törvényeket, és ha ezeket a botbüntetéssel hozzák kapcsolatba, hát legyen dicsősége ennek a parlamentnek is, hogy a botbüntetést tovább is fenntartják. A botbüntetést a kofák, a vásárosok ellen hozták, de azokon nem hajtották végre. Itt azonban politikai szempontok fognak érvényesülni, olyan poli^^^^^^^^^^^^^" 12, ülése 1932 június 28-án, kedden, 329 ti kai szempontok, hogy meg akarnak szabadulni egyes képviselőktől. Már ebből is meg lehet állapítani azt a tényt, hogy az urak irtóznak a kritikától, irtóznak attól, hogy itt erős szavak hangozzanak el és ki akarják ezt innen zárni. Pedig önöknek kellene közreműködniök abban, hogy minden irányzat ide jlöjjön, még az is, amelyről itt beszéltek, hogy esetleg kommunista képviselő jön be. Annak is inkább itt legyen a helye, mint künn, (Nagy Emil: Helyes!) mert itt a föld felszínén van, a világ előtt van. Ne kényszerítsék a

t népet arra, hogy ebből is levonja azt a tanulságot, hogy nem érdemes ide jönni, nem érdemes parlamentarizmus mellett küzdeni, nem érdemes harcolni és veszekedni, nem érdemes becsülni és tisztelni a törvényeket, mert hiába jön ide, itt a többség olyan törvényt, olyan rendelkezést hoz, amely eleve kizárja és lehetetlenné teszi még a jövőbeli lehetőségeket is arra nézve és megfosztja őt attól a jogtól, hogy itt saját meggyőződésének, saját elveinek érvényt szerezzen. Az angol parlamentre pedig ne hivatkozzanak az urak. Majd ha lesz nálunk is titkos választói jog, ha lesz parlamenti váltógazdaság, ami itt nincs és még nem volt ebben az országban, — és ez a magyar parlamentarizmusnak az alapja — akkor hivatkozzanak az angol parlamentre. Angliában úgy a titkos választójog, mint a parlamenti váltógazdaság megvan, ott uralomra kerülhetnek a szabadelvűek, a konzervatívok vagy a munkáspárt. Ebben az országban még egyetlen ellenziéki párt sem kerülhetett uralomra, csak egyetlen egyszer, a j koalíció idején, azóta sem fordult ez elő. Már | pedig, ha parlamentarizmusról és parlamenti j tisztaságról beszélnek, akkor legelsősorban a ! parlamentarizmus alapját, a parlamenti váltóI gazdaságot és azt a rendszert kell megterem ! teni, hogy ne a szolgabíró, ne a csendőr és ne az az irányzat, amely innen belülről akarjía ; dirigálni az egész választóközönséget és az | egész országot, hanem a nép döntse el a maga | sorsát. ' Kérem tehát a t. Házat, törölje el ezt a szaI kaszt, amelyet később éppen lígy fognak széj gyelni, mint ahogy ma már a botbüntetést ! szégyelik. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbalol' dalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Í Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! A magam részéről a fennforgó kérdésre nézve tökéletesen | osztozom Gaal Gaston t. képviselőtársam állás; pontjában, én is kérem az igazságügyminiszter ! urat, hogy méltóztassék ezt a szakaszt törölni. Engedje meg nekem a t. Ház, hogy arra • a vitára vonatkozólag, amely köztem és az ' igazságügyminiszter úr között az imént lefolyt, \ amikor az én álláspontom helytállósága kéti ségbe vonatott, Debrecen város polgármesteréi nek teljes elégtételadással kijelentsem, hogy az j jgazságügyminiszter urat megtévesztették. Ezennel a Ház asztalára leteszem azt a rendeletet, amelyet a belügyminiszter adott ki a törvényhatóságok első tisztviselőjéhez, amely szerint természetes személyek a felelős kiadók és ebben a tekintetben a sajtótörvény alapján tett bejelentéseket a polgármester el nem intézheti, mert a sajtótörvény nem is ismeri a laptulajdonos személyét, hanem csakis a kiadó személyét. Scitovszky belügyminiszter úr idejében adták ki ezt a rendeletet. (Gr. Esterházy Móric: Ki adta ki?) A belügyminiszter adta ki, — aki 45*