Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-111

282 Az országgyűlés képviselőházának 111 való valamely üzleti kapcsolat vagy érdekelt- . ség révén áll elő, a 16. § szabályozza. Ez a felerész tehát nem az összeférhetlenségnek, hanem a közszolgálatnak a kritériuma. Es ha ezt méltóztatik elfogadni, és ha ezen az alapon méltóztatik gondolkozni, akkor meg méltóztatik érteni, hogy nincs ebben a paragrafusban sem kiskapu, sem nagykapu, hanem benne van egy összeférhetlenségi eset megállapítása. En azonban nem ezért akartam felszólalni, hiszen a célunk egy és ugyanaz. (Bródy Ernő: Ugyanaz!) Ezt az összeférhetlenséget én is ki akarom zárni. (Bródy Ernő: Ha van egy világos magyarázat, szívesen meghajlom előtte!) r De ugyanebből az indokból elleneznem kell gróf Hunyady Ferenc t. képviselőtársam ama indítványát, hogy a főkegyúri megbízatás alapján kezelt alapokra vonatkozó mondat töröltessék ki, amelyet Propper Sándor t. képviselőtársam is ki akar törölni. Méltóztassanak újra abból kiindulni, hogy ebben a paragrafusban a közszolgálat fogalma van megállapítva, és nem valamilyen katholikus érdek, illetőleg privilégium fűződik ahhoz, amikor most azt akarjuk kimondani, hogy az ilyen alapokra felügyelő bizottság tagja vagy előadója nem közszolgálati alkalmazott, hanem ez a katholikus egyház autonóm jogának védelme. Itt tehát nem privilégiumról van szó. Hiszen mindenki tudja, hogy miért és hogyan vannak ezek az alapok és alapítványok ai mostani interimális kezelés alatt és meg fogják érteni, hogy kellett egy ideiglenes intézkedést tenni, hogy sérelem ne essék a katholikusok jogán éppúgy, mint akár a protestáns, akár a zsidó, szóval bármely felekezet jogán, amely felekezeteknek azonban semmiféle vagyona sincs ilyen ideiglenes kezelés alatt. Értsük meg tehát a dolgot. Nem azt védjük, és nem azt akarjuk a szakaszban megállapítani, hogy az az előadó fizetést kaphasson és képviselő lehessen, de benne kell lennie ennek a mondatnak azért, hogy fel ne adjunk egy katholikus jogot. Nem tudom, miként lesz megoldva ezen alapok és alapítványok kezelésének a kérdése és általában az ide tartozó kérdések akkor, amikor majd a főkegyúri jogot rendezzük. Hiszen tudjuk, hogy ezek a kérdések rendezetlen állapotban vannak. Éppen azért veszszük fel ezt a rendelkezést, hogy kijelentsük azt, hogy nem közszolgálat a katholikus alapoknál és alapítványoknál, tehát célvagyonnál való szolgálat. Mert semmi értelme sincs annak, hogy ez a szolgálat csak a katholikusoknál legyen összeférhetlen, ellenben, ha van egy zsidó vagyon és azt valaki kezeli, és van egy az autonómia kezelése alatt álló protestáns vagyon és van egy előadó, aki azt kezeli, az nem összeférhetlen. (Szilágyi Lajos: Van is!) Azt hiszem, ez elég világos. (ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Világos, hogy katholikus jogot adunk fel, ha ezt a mondatot töröljük. Ezért kérem a szakasz változatlan fenntartását. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Túri Béla t. barátom felvilágosításai után

% amelyekhez semmi hozzátenni valóm nincs, kérem a szöveg válülése 1932. évi június 27-én, hétfőit* tozatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfelol.) A szakasznak az a vonatkozása, amelyet Bródy t. barátom előadott, majd az érdekeltségi öszszeférhetlenség fejezetében kerül tárgyalás alá. Az pedig teljes mértékben áll, hogy e szakasz második mondatának törlése jogegyenlotlenséget teremtene a felekezetek között, amire nézve semmiféle célja és szándéka nem lehet a t. Háznak. De figyelmeztetni óhajtok arra, hogy amennyiben a közalap, a vallásalap kezelése és a kezelőnek kijelölése, kinevezése majd megint a kormány javaslatára királyi részről fog történni, a 7. § rendelkezései automatikusan ismét összeférhetlen közszolgálatnak fogja minősíteni ezt a kezelést is. Ha ellenben a rendes autonómikus kezelést valósítaná meg a törvényhozás, vagyis a katholikus autonómiát, akkor pedig bekövetkeznék az, hogy maradna a mai állapot, amikor az összeférhetlenséget,^ illetőleg az összeférhetlenség alapjául szolgáló közszolgálatot nem lehet megállapítani. Ezeket voltam bátor hozzátenni és a változatlan szöveg elfogadását kérem. (Helyeslés jobbfelol.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Gróf Hunyady Ferenc képviselő úr rövid bejelentést kíván tenni. Gr. Hunyady Ferenc: T. Ház! Habár Túri Béla t. barátom okfejtése nem tökéletesen elégített ki, az általa felhozott indokolás alapján mégis módosításomat bátorkodom visszavonni. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Ezek után, t. Ház, a 6. § eredeti szövegével szemben csupán Propper Sándor és Györki Imre képviselő uráli ellenindítványa marad meg, amely a szakasz második mondatának törlését indítványozza. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 6. %-t eredeti szövegében fogadni el, szemben Propper Sándor és Györki Imre képviselő urak ellenindítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház tehát az eredeti szöveget fogadta el és így Propper Sándor és Györki Imre képviselő urak indítványa elesik. Következik a III. fejezet, 7. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa a III. fejezet cimét és a 7. §-t). Propper Sándor! (Györki Imre szólásra jelentkezik.) Elnök: A módosító indítványt Propper Sándor képviselő úrral együtt aláírt Györki képviselő úr^kívánja az indokolást előterjeszteni. A szó őt illeti meg. Györki Imre: T. Ház! A 7. §-hoz is módosítást terjesztettünk elő és ez a módosítás a következőket tartalmazza (olvassa)'. «Javasoljuk, hogy a 7. § (1) bekezdésében a negyedik sorban «vagy megbízást» szavak után «címet, rangot vagy rendjelet» szavak beiktatását; a (2) bekezdésnél «és fizetéssel, díjazással, más jövedelemmel vagy bárminemű anyagi előnnyel van összekötve» szavak helyett «tekintet nélkül arra, hogy fizetéssel, díjazással, más jövedelemmel vagy bárminemű anyagi előnnyel van-e összekötve» szavak beiktatását.» Módosító javaslatunk indokolása az, hogy az összeférhetlenséget kell megállapítani nemcsak akkor, ha valaki országgyűlési képviselői megbízásának tartama alatt az államfőtől, a minisztériumtól, a miniszterektől kinevezést fogad el és így a függőségi viszonyt már ezzel megteremti, hanem igenis, az összeférhetlensé-