Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-111

Az országgyűlés képviselőházának 111. adott ki a magyar állam különféle gazdasági alakulatoknak. Ez a pénz oda folyt, az ezzel a pénzzel támogatott intézmények, szövetkezetek, alakulatok tehát a legszorosabb összefüggésben vannak az állammal és érintik azoknak a képviselőknek helyzetét és szerepét, akik ezekben a szövetkezetekben, alakulatokban, részvénytársaságokban résztvesznek. Annak igazolására, hogy az nem jelent semmit, hogy az államnak fele tulajdona van ezekben az alakulatokban, méltóztassék megengedni, hogy a következő gyakorlati esetet hozzam elő. Itt van az Országos Központi Hitelszövetkezet. Az Országos Központi Hitelszövetkezet törvény által alakított vállalat és intézmény. Az Okh. üzletrészének 68%-a van az állam birtokában, ez tehát feltétlenül az alá a fogalom alá esik, amelyet a törvény kimond. Ellenben az Okh.-nak vannak alapításai, így például a Hangya. A Hangyának 1930-ban 9,339.000 pengő alaptőkéje volt, amelyből 4,550.000 pengő körül van az az összeg, amely az Okh. érdekeltsége. (Nagy Emil: Nem az Okh. alapítása! — Andaházi-Kasnya Béla: De igen. — Zaj.) Engedelmet kérek, a Hangya az Okh. alapítása. (Olvassa): «A Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet* — a «Közüzemi kérdés Magyarországon» című tanulmányból idézem — «a Magyar Gazdaszövetkezet központjaként alakult 1898-ban. Jelenlegi alaptőkéje 9 millió, amelyből mérlegegybevetés alapján végzett becslések szerint 4,550.000 pengő körül mozoghat az ^ Okh. érdekeltsége, míg az állam közvetlen érdekeltsége 52.800 pengő». (Nagy Emil: Nem ezt vontam kétségbe!) Az a fontos az én szempontomból és az általam előadottak szempontjából, hogy tudniillik az állam a Hangyánál közvetlenül csak 52.000 pengővel van érdekelve, ellenben az Okh. útján és egyéb utakon, mint méltóztatnak tudni, 9,880.000 pengővel. A^ Hangya tehát nem esik azon vállalatok körébe, amelyeknek fele tulajdona az állam birtokában van, mert sokkal kevesebb van az állam birtokában. Én tehát azt mondom, hogy nem helyes az a kritérium amelyet a törvényjavaslat megállapít, mert nem az a kérdés, hogy a fele tulajdonban van-e, hanem az a kérdés, hogy az államnak mindenféle címeken milyen érdekeltsége van egy vállalatnál. Itt van például a Futura, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Készvény társasága, amely az Okh. és a Hangya közös alapítása. Ennél a vállalatnál hivatalos állami érdekeltség nem éri el az 50%-ot a két anyavállalattal együtt sem, s méltóztassanak csak megnézni a Nemzetek Szövetségének a jelentését, amelyből kitűnik, hogy az állam 13 miilói pengő erejéig van szavatosságban a Fu túrának a gabonavásárlás körül támadt veszteségei következtében. Ha valamely képviselőnek ennél a vállalatnál van alkalmazása, az a 6. § alapján nem összeférhetlen. (Túri Béla: Ez az eset a 16. § alá tartozik! — Zaj.) De ezen a címen nem összeférhetlen. Itt megállapíttatik egy rendszer, amely szerint az, aki az államnál díjazást kap, az összeférhetlen, de^ összeférhetlen akkor is, ha nem az államnál, hanem olyan vállalatnál kap díjazást, amely fele tulajdonában van az államnak. Ez nem helyes kritérium, mert nem a fele tulajdon jelenti a lényeget, hanem a lényeget jelenti az, hogy az állam burkolt címeken más szervei útján hogyan jutott összeköttetésbe egy vállalattal, mert az állam nem maga szokta elvégezni ezeket a feladatokat, hanem a Pénzülése 1982. évi június 27-én, hétfőn. 281 | intézeti Központ, az Okh. útján szokta elvégezni a kényes pénzügyi tranzakciókat. (Györki Imre: Halász bankár útján!) Ezek az intézmények nincsenek feletulajdonban, és akkor az történik, hogy ilyen körülmények köíSÖtt nem érjük el azt a célt, amelyet el akarunk érni. Mert azt akarjuk, — s az volt ennek a törvényjavaslatnak egyik indító oda — hogy az időközben felmerült Összeférhetlenségi eseteknek is legyen gazdája, hogy az időközben felmerült közgazdasági elhelyezkedésekre és alakulatokra r is rá lehessen tenni a kezet, nehogy megtörténhessék! az, hogy az államtól függői emberek mindenféle címeken pénzeket kapnak az államtól és itt mint képviselők helyet foglalnak a képviselői padokban. Ez megint az. összeférhetlenségi hátsó kapuk kinyitása, amelyet én ezennel a mélyen t. Képviselőház figyelmébe ajánlok azzal, hogy a fele tulajdonban nem megfelelő kritérium a mai, közgazdasági vonatkozásokkal átszőtt életben. A 7. §-nál is leszek bátor majd rámutatni arra, hogy mi történt ebben az ügyban, de már a 6. §-nál is kérem a t. Házat, hogy itt még az 59. §-t is méltóztassék figyelembe venni, ahol megint egy csomó kivétel van. (Farkasfalvi Farkas Géza: Mindenütt kibúvó van az egész javaslatban! — Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Rémlátás annyi kibúvót látni!) A 10. § fogja a nyerészkedésre alakult vállalatokon megállapítani. Itt van azonban az 59. §, amely egész csomó vállalatról kijelenti, hogy nem nyerészkedésre alakult vállalat. Azt mondja az 59. § (olvassa): «A jelen törvény alkalmazása szempontjából nem nyerészkedésre irányuló vállalatok: a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, a Magyar Földhitelintézet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, a Pénzintézeti Központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet és tagszövetkezetei, továbbá más olyan országos jellegű, közérdekű szövetkezeti központ és tagszövetkezetei, amelyek üzletrészeik után 6%-nál nagyobb osztalékot alapszabályaik szerint nem fizetnek.» Ha kiveszem ezt a két kategóriát, nevezetesen azt, ahol a vállalat fele nincs állami tulajdonban, és azt a másik kategóriát, amelybe mindenféle szövetkezeti központ és ezek tagszövetkezetei tartoznak, akkor mi marad? Akkor alig marad olyan vállalat, amely összeférhetlen. Erre akartam rámutatni. (Propper Sándor: Nem is akarják ők ezt komolyan!) Nem megfelelő a fogalommeghatározás, alkalmat ad kétségekre, kibúvásokra. Amikor mi közös egyetértéssel akarjuk megakadályozni ezeknek a hátsó kiskapuknak a felállítását, s amikor a főkaput bezárjuk, akkor ilyenformán szépen megengedjük, hogy a mellékkapun éppen azok sétálhassanak be, akiket a főkapun ki akartunk rekeszteni. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Túri Béla! Turi Béla: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Bródy t- képviselőtársam tévedésben van, amikor ezt a paragrafust a kis- és nagykapuk fogalma alá veszi, mert a 6. § a közszolgálat fogalmát állapítja meg. Ez a szakasz tehát a közszolgálat és nem az összeférhetlenség fogalmának meghatározásához tartozik. Erre tessék vigyázni. Mert mi a közszolgálat fogalma? Nemcsak az a közszolgálat, ha valaki az államnál van alkalmazva, hanem az is közszolgálat, ha valaki olyan vállalatnál van alkalmazva, melynek felerészben az állam a tulajdonosa. Azt az összeférhetlenséget, amely az állammal