Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-111

278 Az országgyűlés képviselőházának 111 nem fegyveres erő! — Zsindely Perene: Szavazati joga se legyen a tisztviselőnek?) En az előbb kifejtettem álláspontomat a Hunyady Ferenc t. barátom által javasolt új 5. § kapcsán (Zaj. — Elnök csenget.) és nagyon csodálkozom, hogy Gaal Gaston t. barátom még mindig ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy ez is kedvezőbb, mint ennek a törvényjavaslatnak a szövege. (Gaal Gaston: Bizonyos vonatkozásban igen!) Az a szöveg voltaképpen biztosítani akarta a volt köztisztviselőnek azt, hogy képviselői szolgálatának kétharmad része a nyugdíjba számítassék be, már pedig, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam hozzájárulni képes ahhoz, hogy a képviselőség után bevezessük új rendszerképpen a nyugdíjazott képviselőt, (Gaal Gaston: Nemcsak ez van benne!) bocsánatot kérek, ez az, amin a legnagyobb mértékben csodálkozom. (Gaal Gaston: Ez nagyon mellékes! — Andaházi-Kasnya Béla: Itt a rabulisztika, miniszter úr! — Ez mellékvágány!) T- képviselőtársam, úgylátszik Gaal Gaston t- barátomnak azt a múltkori rabulisztika kifejezését akarja ismételni. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy nem mindig áll jól az az ismétlés, amire nézve a megfelelő választ már megadtam- (Ügy van! jobbfelől.) En tehát nem vagyok hajlandó ilyen mértékű enyhítésre, amit Hunyady t. képviselőtársam javasolt. Hovatovább arra kezdek rájönni, hogy az eredeti javaslat az, amely a helyes középúton haladt, mégis azt mondom, hogy inkább hajlandó vagyok a magam személyére nézve elfogadni ennek a javaslatnak megszorítását, (Gr. Hunyady Ferenc: Helyes!) — hiszen ilyen értelemben tettem nyilatkozatot legutóbbi tárgyalásaink során, de ne méltóztassék azt sem elfelejteni, hogy ez nem teremt prerogatívát, hanem a meglévő széleskörű prerogatívákat bontja le, sokkal szűkebb térre szorítja vissza és bevezeti azt, ami eddig nem volt meg, a kinevezési tilalmat határozott időtartamon belül. Mindezek azt bizonyítják, hogy a ma fennálló jogállapottal szemben nagy haladást érünk el a bizottsági szöveggel is, úgyhogy teljesen méltánytalan annak beállítása, mintha ennek a törvényjavaslatnak az álláspontja a köztisztviselőkkel szemben valami túlzott enyhe elbírálást gyakorolna. Arra nézve pedig újabb nyilatkozatra semmi szükség nincsen, hogy a köztisztviselői elemnek a Képviselőházban való megjelenése érték-e az országra nézve, vagy sem, (Gaal Gaston: Mondjanak le az állásukról és úgy jöjjenek ide!) mert ebben a tekintetben kétség nem lehet. Arra az álláspontra sohasem tudnék helyezkedni, amely a magánjogok tekintetében megkülönböztetéseket tesz, {Ügy van! a középen.) mert igenis, a nyugdíjhoz való jog olyan szerzett jog... (Gaal Gaston: Tíz év után kezdődik!) Majd arra is felelek- Ez is azt mutatja, hogy igazam volt a múltkor, hogy t. képviselőtársam ebbe a kérdésbe nem merült bele olyan mélyen, mint ahogy egy-egy kérdésbe rendszerint el szokott merülni, amikor nagy érdeklődéssel és élvezettel is szoktuk hallgatni felszólalásait. Azt mondja t. képviselőtársam', hogy ha még nem szolgálta ki idejét, akkor is nyugdíjazni kell. Ez nincs benne ebben a szövegben. Neki akkor jár a nyugdíj, amikor megfelelő szolgálati idejét már elérte. (Gaal Gaston: Nem !

így van!) Ez nem is ehhez a szakaszhoz tartozik, ezt már a 3. §-nál megszavaztuk. Ez is mutatja, hogy ezzel a szakasszal kapcsolatos témakörrel nem méltóztatott teljesen egy Plattülése 1932. évi június 27-én, hétfőn. formon mozogni, hiszen csak végkielégítési joga van, ha ezt adja meg a törvény, ha pedig sem a nyugdíjra, sem pedig a végkielégítésre az illető szolgálati ideje nem elegendő, akkor semmit sem kap (Ügy van! a közéven.) és éppen ezért állítom azt, hogy ez a törvény nem statuál a képviselőkre nézve nyugdíjat és kivételes elbánást, a Hunyady-féle javaslat elleniben, amelyhez hozzá méltóztatott járulni, a képviselők nyugdíjazott státusát létesítette volna. En tehát, a magam részéről fenntartva azt az egyéni álláspontomat, hogy csak szigorítani vagyok hajlandó, de enyhíteni nem, kérem, méltóztassék ilyen értelemben határozni- (Helyeslés jobbfelől. — Gr. Hunyady Ferenc: De akkor tessék szigorítani! — Andaházi-Kasnya Béla: Szigorítani lehet, azt megszavazzuk! — Zaj. — Felkiáltások jobbfelől: Halljuk az elnököt!) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 5. §-hoz ötrendbeli indítvány nyújtatott be Propper Sándor és Györki Imre képviselő urak által. Ezt az ötrendbeli indítványt úgy, amint a szöveg illető részére vonatkoznak, mondatok és bekezdések szerint fogom a Képviselőház elé terjeszteni és így méltóztassanak majd határozni az indítványok felett. Az els'ő bekezdés első mondatával szemben áll Propper Sándor és Györki Imre képviselő urak indítványa. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e az 5- § első bekezdése első mondatának eredeti szövegét szemben Propper és Györki képviselő urak indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Tehát kimondom a határozatot, hogy az eredeti szöveget az első mondatra vonatkozólag a Képviselőház elfogadta és Propper és Györki képviselő urak indítványát elutasította. Most következik Propper és Györki képviselő urak második indítványa, amely szemben áll az első bekezdés második mondatának eredeti f szövegével. Kérdem tehát a t. Képviselőházat, méltóztatik-e az első bekezdés második mondatának eredeti szövegével szemben Propper Sándor és Györki Imre képviselő urak indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Tehát a képviselő urak elfogadják Propper és Györki képviselő urak indítványát ... (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Nem! Tévedés!) Megértettek jól a képviselő urak? {Zaj a jobb- és a baloldalon. — Pestny Pál: Az első mondatnál a kérdés fordítva volt feltéve, mint a másodiknál! — F. Szabó Géza: A kérdés feltevéséhez kérek szót!) A miniszter úr nem kíván szólani? (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nem kívánok újból nyilatkozni! — Folytonos zaj. — F. Szabó Géza (szólásra emelkedik): T. Képviselőiház!) Kérem, tessék helyet foglalni, a képviselő úrnak nincs joga szólani. {Zaj és mozgás. — F. Szabó Géza: En a kérdés feltevéséhez kértem szót!) Lehet, hogy kért a képviselő úr, de én nem hallottam és nem is adtam meg a szót a képviselő úrnak. (Folytonos zaj.) A kérdést a következőképpen fogom feltenni. Méltóztatnak-e az 5. § első bekezdésének második mondatát eredeti szövegben elfogadni, szemben Propper Sándor és Györki Imre képviselő urak indítványával, igen vagy nem? {Igen! Nem! — Györki Imre: Most van azután zavar! — Pesthy Pál: Nincs zavar, mert az első mondatot is így fogadtuk el!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg-