Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-111

274 Az országgyűlés képviselőházának 111. ülése 1932. évi június 27-én, hétfőn. el, de mint hozzá legközelebb állót, elfogadom azt, amit Váry Albert igen t. képviselőtársam itt előhozott s még egyszer figyelmébe ajánlom a t. Háznak azokat a tapasztalatokat, amelyeket e kérdés tekintetében felhozni szerencsés voltam. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Gróf Hunyady Ferenc! Gr. Hunyady Ferenc: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azok után, amiket Esterházy Móric gróf és Váry Albert igen t. barátom itt elmondottak, nekem igen kevés hozzátenni valóm van. Ennél a paragrafusnál csak meg szeretném újítani ama elvi állásfoglalásomat,, amelyet az általam javasolt 5. § tárgyalása alkalmával kifejtettem. Azt a módosításomat is azért adtam be, hogy a törvény szellemének megfelelően, képviselői függetlenséget a kormánnyal szemben a lehetőség határáig megvédjem és csak másodsorban adtam be azért, hogy a köztiszteletben álló köztisztviselői osztály tagjainak egyénileg lehetőséget adjak, hogy az ő érdekeiket itt képviseljék. Éppen azért úgy érzem, hogy Gaal Gaston t. barátom nem volt illogikus akkor, amikor elfogadta az én módosításomat, mert ő is a nagyobb érdekért, tehát a tisztviselőnek a kormánnyal f szemben való függetlensége biztosításának érdekében fogadta el ezt a módosítást, annak dacára, hogy ebben a módosításban mellékszempontból olyan könnyítések voltak, amelyeket ő a maga részéről a köztisztviselőknek nem lett volna hajlandó megadni. En ma is azt mondom, hogy rendkívül sajnálom, hogy a t. Ház bölcsessége ezt az én módosításomat nem fogadta el. Kijelentem és kiemelem, hogy nem vagyok kodifikátor, az én módosításomban tehát a kodifikáció szempontjából lehetnek hibák,_ amelyeket azonban az itteni igen tapasztalt jogászi tudással rendelkező emberek igen könnyen kijavíthatnak, de azt tartom, hogy a tisztviselői függetlenséget a kormánynyal szemben és a visszavétel módját is szabályoztam azáltal, amikor a szolgálati időbe betudandó időt is meghatároztam, és nagyon nagy örömmel láttam volna, ha Váry Albert igen t. barátom akkor indítványozta volna, hogy ne betudással, hanem ugyanazon helyre vegyék vissza, ami mégis precízebb és bizonyos megszorítással, de szintén helyesen fejezte volna ki a gondolatot. De ha már a t. Ház ezt nem fogadta el, én az 5. §-nak ezt a szövegezését rossznak, egyszerűen csapnivalóan rossznak tekintem. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) mert nemcsak. nyitva nagyja az ajtót, hogy a kormány a köztisztviselővel szemben a befolyásolásnak minden módját alkalmazza, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) hanem a múltban felmerült visszaéléseknek is tág teret nyit, amikor azt mondja, hogy közszolgálati hivatalra vagy állásra kinevezhető egy éven belül is a közköztisztviselő és nem mbndja meg, hogy milyen rangsorban, milyen állásra és ennek következtében azt a miniszteri segédtitkárt képviselősége után nyugodtan kinevezheti miniszteri tanácsosnak, erre nézve semmiféle korlátozás nem áll fenn a kormánnyal szemben. Ennek következtében ezt a szöveget — még egyszer hangsúlyozom — minden körülmények között elvetem és ezzel szemben állástfoglalok. (Helyeslés a baloldalon.) Nagyon sajnálom, hogy Váry Albert t. barátom elmulasztotta benyújtani a maga módosítását, nincs is módosítás (Felkiáltások jobbfelől: Sajnos!) és úgy tudom, hogy sem a miniszter úr, sem az előadó úr nem hajlandók módosítást előterjeszteni. (F. Szabó Géza: Még nem tudjuk!) Bármilyen módosítást terjesztenének elő, mely az általam beadott módosítás szellemének megfelel, azt természetszerűleg köteles logikából elfogadóim, Amennyiben azonban ez nem történnék meg, akkor szintén teljesen a belső logika álláspontján állva a legszigorúbb álláspontra helyezkedném és nem. tekinteném a köztisztviselő érdekét, csak a képviselői függetlenséget a kormánnyal szemben, és akkor azt kívánom, hogy semmi körülmények között se lehessen a kormánynak a képviselővé vált köztisztviselőt valaha is visszafogadni a köztisztviselői státusba, mert ennek lehetősége a függetlenségét teljesen aláássa. Itt Gaal Gaston igen t. barátom álláspontján állok és •mindig hajlandó vagyok a nagyobbik rosszal szemben a kisebbik rosszat elfogadni. Ha tehát az én módosításomnak megfelelő módosítás nem lesz, ha erre a szigorú álláspontra nem hajlandók ráhelyezkedni, akkor a magam részéről is először szocialista képviselőtársaimnak azt a módosítását 'fogadom el,, hogy legalább íhároim évig ne lehessen kinevezni, ha pedig: ez sem fogadtatik el, akkor legalább egy éviff ne lehessen kinevezni, hogy minden körülmények közö'tt a lehetőség határáig visszaszorítsuk a kormánynak azt a jogkörét, amelyet akceptálni nem vagyok hajlandó. Annál is inkább tehetem ezt, mert legyünk tisztában azzal, hogy a képviselő-köztisztviselőnek a kormány szempontjából való fontossága mandátumának lejárta utá,n« rohamosan csökken. Ha tehát egy esztendővel mandátumának lejárta után

1 alkalmazzák, akkor valószínűleg ebbe már egyéb szempontok is belejátszanak. Engem ez a módosítás — újból hangsúlyozom — a legkevésbé sem elégít ki, de mint kisebb rosszat, ezt is hajlandó leszek elfogadni. Még egyszer kérem azonban a miniszter urat, aki általában véve nagy belátással és megértéssel foglalkozott azokkal az ellenérvekkel, amelyek a Ház különböző oldalairól megnyivánu tak, legyen szíves lemondani a mindenkori kormányok nevében ennek a befolyásolásnak lehetőségéről, mert az összeférhetlenségi törvénynek, annak az igen kiváló törvénynek a szellemével jut ellentétbe, amelyet az országgyűlés elé hozott. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik^ Frey Vilmos jegyző: F. Szabó Géza! F. Szabó Géza: T. Képviselőház! Meglehetősen szerencsétlen szituáció Vary Albert t. barátom után szónoknak lenni, mert olyan világos jogászi elmeéllel sorakoztatta fel az o indokait, hogy azokhoz hozzátenni valóm nagyon kevés lehet, és még most Esterházy Móric és Hunyady Ferenc gróf t. képviselőtársaim is hozzácsatolván a maguk tudományos és közjogi okfejtéseit, én csak néhány ténybeli kijelentésre vagyok kénytelen szorítkozni. Természetes dolog, hogy azokat a jogi érveket és adatokat, amelyeket felsorakoztattak, mind magamévá teszem. Én a törvényjavas

1 at indokolásában foglaltak elvi álláspontján állok és azt vallom, tökéletesen igaz az, hogy a törvényhozó testületben a nemzet minden fontos és értékes osztályának helyet kell kapnia. Bizonyos méltánytalanság tehát kizárni a tisztviselői kart, nemcsak kizárni, hanem hozzáfűzöm, lehetetlenné is tenni annak az osztálynak képviseltetését. (Mihálffy Vilmos: Ne csak az