Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-110
Az országgyűlés képviselőházának 110. valy is úgy volt! — Zaj.) Váry t. képviselőtársiamnak, aki olyan' nagyszerűen vett részt ebben a vitában, legyen szabad annyit mondanom, hogy a jól értesültek, a benfentesek tudják, azok értenek tinajd hozzá. Ez. az* amit nem fog tudni soha kodifikálni. Azt mondja például: együtt vacsoráztam a kegyelmes úrral s azt mondta: nemsokára meleg lesz. Tudjátok, mit jelent ez? Választást! (Szüts István: Akkor megtudják a többiek is!) A többiek nem vacsoráltak vele, csak ő. (Szüts István: Megtudják az eredményből!) Ugyebár, történnek ilyenek? E tekintetben tehát nagyon szigorú felfogást követnék, mint ahogy nagyon szigorú felfogást követek a tekintetben, hogy a közéleti összeférhetienség kérdését a magánfoglalkozás szempontjából hogyan ítélem meg. Nomina sunt odiosa, nem szoktam soha személyeskedni és ebben a Házban személyes ügyeket, vagy személyes panaszokat soha nem hánytorgattam fel, (Jánossy Gábor: Nem is ide valók!) de imégis csak furcsasáig az, ha valaki, aki ma magas közjogi állást tölt be, holnap nyugdíjba megy és utána kiakasztja a táblát, hogy ő most ügyvéd és ahol ő tegnap felsőbb hatóság volt, ma már megjelenik mint ügyvéd 1 és ügyvédi funkciót végez. (Váry Albert: Az egyszerűsítési törvény korlátozza ezt!) Csak bizonyos kategóriákban korlátozta, azonban miniszteri és államtitkári vonatkozásban nem korlátozta és bár a mélyen t. igazságügyiminiszter úr igen helyesen eltiltotta, hogy az illető ott folytasson ügyvédi gyakorlatot, aJhol működött, (Váry Albert: Helyes!) de nem tudott visszaíhatólag intézkedni és ezért volt köztisztviselők a köztisztviselői cím felhasználásával, a nép megtévesztésével kiírják, hogy nyugalmazott fő-fő, nem tudom, hogy mi (Jánossy Gábor: Mandarinok!) és bedűlnek, s a jogi tudatlanság legnagyobb dicsőségére... (Szüts István: Vázsonyi is volt ügyvéd, nem vettük tőle rossz néven, a minisztersége után! — Büchler József: A minisztersége előtt is képviselő volt!) Jegyezze meg a képviselő úr, hogy sohasem vett részt olyan tárgyaláson vagy olyan fórum előtt, ahol kinevezési jogát vagy hatalmát érvényesítette, nem ment se elsőfokú, se másodfokú tárgyalásra, ez sohasem fordult elő, nem bírták rávenni. (Jánossy Gábor: Más sem teszi!) Kijelentem, hogy teszi. (Jánossy Gábor: Akkor rosszul teszi! — Derültség. — Váry Albert: Ott van az ügyvédi kamara fegyelmi hatósága! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gál Jenő: Azért a kamara kénytelen az illetőt bejegyezni, de engedelmet kérek, az mégis csak annak a puritán felfogásnak a megcsúfolása, amelyet itt a miniszter úr hirdet és amelyért neki csak köszönet és hála jár, hogy lehetséges legyen az, hogy valaki nyugdíjba megy es holnap képviselői mivoltát, magas közhivatalnoki mivoltát felhasználva, folyamodik az ügyvédi bejegyeztetésért és eljár, közbenjár olyan alsófokú hatóságoknál, amelyekre magas közjogi állásában ingerenciája volt. Ezek olyan kérdések, amelyek mellett a közéleti tisztaság szempontjából nem igen lehet elmenni. (Farkasfalvi Farkas Géza: Vannak hasonló esetek más terrénumokon is, nemcsak az ügyvédeknél! — Váry Albert: Emberek csinálják, nem ügyvédek és nem foglalkozások!) En az ellenzéki padokról a magam elvi felfogását mindig szabadon, függetlenül és bátran érvényesítettem. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ügy van!) Voltak itt törvényjavaslatok, ülése 1932 június 2A-én, pénteken. 247 például volt egypár nemzetközi egyezmény, amelyeket egészen jelentéktelen ülések alkalmával beterjesztettek és mert megláttam bennük egy helyes külpolitikai irányzatnak olyan kiépítését, amely kifelé, a külső államokkal szemben a mi érdekeinket erősítette, habozás nélkül megszavaztam ezeket a törvényjavaslatokat, nem néztem pártállást, nem néztem azt, hogy alapvető kérdésekben messze állok a kormányzat felfogásától, hogy elvi különbségek választanak el a kormányzattól. Előttem most egy olyan törvényjavaslat fekszik, amelynek az a szándéka, hogy a magyar közélet tisztaságát, a képviselői immunitás fensőbbségét, a törvényhozás szuverenitásának, tekintélyének öregbítését szolgálja. Sok tekintetben a részletekben nem tudok egyetérteni a javaslattal, de amikor egy törvényjavaslatot általánosságban tárgyalok, akkor előttem az alapgondolat a fontos (Jánossy Gábor: Helyes!) és nem az a fontos előttem, hogy itt ülök-e, vagy másutt. Meggyőződésem az, hogy mindenki jót cselekszik, aki közremunkálkodik azon, hogy a magyar nemzet képviseletének tisztasága megóvassék, aki azt a szándékát bizonyítja, hogy akarja, hogy ezek az állapotok, amelyek most, fájdalom, megvannak és amelyeken az eddigi törvénnyel segíteni nem lehetett, megváltozzanak és hiszi és reméli azt, hogy ezzel az új törvénnyel segíteni fog. A miniszter úr tegnap itt a Ház előtt valóban figyelemreméltó okfejtéssel minden jogtudó és minden függetlenérzésű magyar politikus előtt — kell, ( hogy a pártérdeken felül álló módon ismerjük fel ennek jelentőségét — bizonyította ebben a^kérdésben szándékának tisztaságát, elhatározásának komolyságát és ha a részletekben a javaslatnak sok intézkedésével nem is értek egyet, alapgondolatával egyetértek és ennek megbecsülése okából innen, erről a helyről, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobbés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik: Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kíván-e valaki szólani? (Őrgróf Pallavieini György szólásra jelentkezik.) Őrgróf Pallavieini György képviselő úr óhajt szólni. Őrgróf Pallavicini György: T. Ház! A vitának ebben az^ előrehaladt stádiumában csak néhány percre kívánom a t. Ház türelmet igénybevenni. Talán nem szerénytelenség részemről, ha felszólalok, mert én, aki kevesekkel együtt már a háborúelőtti parlamentnek is tagja voltam, némi jogosultságot érzek a felszólaláshoz, mert egész parlamenti multamban mindig a közélet tisztaságáért harcoltam. Most, amikor ilyen törvényjavaslat fekszik a Ház előtt, amely a közélet tisztaságát nyomatékosabban akarja megvédeni és biztosítani, bizonyos erkölcsi obligót érzek arra, hogy felszólaljak és a javaslatot elfogadjam. Elfogadom a javaslatot azon beszéd után, amelyet az igen t. igazságügyminiszter úr tegnap tartott és amelyben kijelentette, hogy azokat a hibákat, amelyeket a törvényjavaslat a bizottsági tárgyalás során elszenvedett, a maga résziéről igyekezni fog elimiriálni és nem teszi pártkérdéssé, hanem a t Ház bölcsességére bízza, hogy az a javaslatot eredeti formájában szavazza-e meg, vagy sem. Ezzel a reménnyel fogadom el a javaslatot. Bármilyen röviden kívánok is felszólalni, mégis azon nézetemnek kell kifejezést adnom,