Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-104
12 Az országgyűlés képviselőházának pártpolitikai szempontokat tartott volnlai szeme előtt. Nem is hiszem, hogy imaga a felszólaló képviselőtársam ezt az állítását alá tudná támasztani. Ami Kócsán Károly igen t. képviselőtársam felszólalását illeti iàz ipari balesetek tekintetében, ezt a kérdést szintén a Statisztikai Tanács elé fogjuk ntalni. Ami a mezőgazdasági statisztikára vonatkozó megjegyzéseket illeti, errenézve a választ már az előbbi felszólalással kapcsolatban voltam bátor megadni. Még] csak azt legyem szabad megemlítenem, ennél a kérdésnél, hogy a. mezőgazdasági munkások azon kategóriái, amelyek munka nélkül maradtak, nagyon nehezen vehetők száimba a termés, előtt azért, mert hiszen jóformán a terméstől függ, hogy ezeknek a munkásoknak jórésae kap-e kenyeret az aratás ós cséplés idején vagy nem. Ezt pedig igen' nehéz előre megállapítani, amikor sajnos, folytonosan közbejöhetnek non putaremek. Ami a statisztikának a propaganda szolgálatába való beállítását illeti, ez olyan kérdés*, amellyel óvatosan kell bánni. Azt hiszem, abban igaza'van t. képviselőtársamnak, hogy egy hű és becsületes statisztika, amely megfelelő tükörképét adja az, ország gazdasági, szociális és egyéb viszonyainak, anélkül, hogy az akarna lenni, tényleg' a legjobb propaganda. Kérem, méltóztassék a jelentést elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 1932/33. évi hivatalovS statisztikai munkatervről szóló miniszterelnöki jelentést elfogadni, igen vagy nem?. (Igen!) A Ház a jelentést elfogadja s azt tárgyalás- és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik a statisztikai munkatervről szóló miniszterelnöki jelentésnek a közgazda^ sági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottság együttes ülésében való tárgyalása során Frühwirth Mátyás képviselő úr által benyújtott & az együttes bizottság által elfogadott határozati javaslat feletti szavazás, melyben utasítani kéri a miniszter urat arra, hogy a földmunkás-kérdésre vonatkozó statisztikai adatgyüjtésesel a jövőben a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal foglalkozzék. Méltóztatnak-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a határozati javaslatot elfogadja s n azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Erődi-Harrach Tihamér képviselő úr mint a pénzügyi, közjogi és_ társadalompolitikai bizottság előadója kíván jelentést tenni. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! Tisztelettel beterjesztem a Képviselőház pénzügyi; közjogi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentését a magy. kir, népjólétig és munkaügyi miniszteri állás megszüntetéséről szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalása során báró Papp Géza felsőházi tag által beterjesztett, a Felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett 252. sz. határozati javaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztani és napirendre tűzni. Egyúttal indítványozom, hogy a javaslat tárgyalására a sürgősséget is kimondani méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo matja es szétosztatja. Annak napirendre tűzése iránt később fogok előterjesztést tenni. Minthogy az előadó úr a sürgősség kimondását is kérte, kérdem, méltóztatnak-e azt ki104. ülése 1932 június lU-én, kedden, mondani*? (Igen!) A Ház a sürgősséget ki mondja. Temesváry Imre képviselő úr, mint a közjogi és pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. te. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalása során Simointsits Elemér felsőházi tag által előterjesztett, a Felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőiházhoz átadott 254. számú határozati javaslatot a Képviselőház közjogi és pénzügyi bizottsága letárgyalta,. Erre vonatkozó jelentését tisztelettel beterjesztem. Kérem annak kinyomatását, szétosztását és tárgyalására a sürgősség kimondását. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja és szétosztatja; annak napirendre tűzése iránt később fogok előterjesztést tenni. Minthogy az előadó úr a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e azt elhatározni? (Igen!) A Ház a sürgősséget elhatározza. (Propper Sándor: Mennyi sürgős dolog!) Napirend szerint következik az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló 1930. évi XL VI. te. módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. '(írom. 258, 259.) Minthogy Görgey István képviselő úr, ennek a javaslatnak előadója, a javaslat ismertetésében akadályozva van, ennélfogva a házszabályok 186. §-ának 5. bekezdése értelmében az előadói tisztség ellátására Scheuer Róbert kép viselő urat kérem fel. Az előadó urat illeti a szó. Scheuer Róbert előadó: T. Ház! A miniszterelnök úr beterjesztett egy törvényjavaslatot az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló 1930. évi XLVI. te. módosításáról és kiegészítéséről. Ezt a törvényjavaslatot vagyok r hátor a külügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságok nevében elfogadásra ajánlani. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt röviden indokoljam és , egyszersmind röviden ismertessem a törvényjavaslatot. Magyarország gazdasága ma az autonóm vámtarifára van felépítve, amely az 1924. évi XXI. tc.-ben alkottatott és^ 1925. január 1-én lépett életbe. Ennek a törvénynek 3. §-a azonban azt mondja, hogy külkereskedelmi szerződéseket, amelyeknek vámtarifára vonatkozó határozmányaik is vannak, csak törvénybeiktatással lehet érvénybeléptetni. Később az 1930. évi XLVI. tc.-kel ugyan felhatalmazást kapott a kormány arra, hogy kereskedelmi szerződéseket kössön külállamokkal, de csak olyanokat, amelyek három évnél nem hosszabb időre terjednek, vagy hat hónapnál nem hosszabb felmondási idővel járnak. Az előbb említett 3. §. azonban akkor is életben marad. A mai gazdasági viszonyok olyanok, hogy a külállamokkal hosszabb lejáratú kereskedelmi szerződéseket kötni nem igen leihet, azok erre nem is hajlandók, ellenben a rövidlejáratú szerződések, amelyek árucikkek kicseréléséről szólnak, különösen tarifális engedményekkel és határozmányokkal kapcsolatosak. Ezek a rövidlejáratú szerződések azonban, ha az előbb említett 3. § fennáll, olyan hosszadalmas eljárást igényelnek, hogy amikor életbelépnek, már jóformán sokszor tárgytalanokká váltak. Szükségessé vált tehát,
