Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-108

Az országgyűlés képviselőházának 1 tóztassanak megengedni, hogy most már ezen szempontok figyelembevételével véleményemet itt elmondhassam. T. Ház! A rizshántoló ipar két malomra van koncentrálva. Az egyik a Hungária Egyesült Gőzmalmok, a másik a Schmiedt és Császár-féle malom. Eredetileg négy malomban foglalkoztak rizshántolással, de az olasz-magyar rizshántolót és a Király malmot, ebben a vonatkozásban leállították, illetőleg egy kartellmegállapodás jött létre, amely szerint ma ez a két malom nem dolgozik, csak a két másik malom; vagyis az iparnak egy bizonyos racionalizációja jött létre, amit elvileg nemcsak hogy nem kifogásolok, de helyesnek tartok, mert a felesleges rezsiköltségek elmaradnak. De a racionalizáció az iparban legyen feltétlenül közérdekű tevékenység, hogy az elért megtakarítás a fogyasztóközönség érdekében az árak csökkenésében jusson kifejezésere. Szóval megalakult a rizshántoló kartell. A kartell leállított két nagy malmot, most csupán két malom dolgozik. Mit dolgozik azonban? Az adatok körülbelül a következők. Itt rá akarok mutatni arra, hogy én kötelességszerűen nemcsak a termelőérdekeltségek részéről hozzám érkezett panaszt tettem vizsgát tárgyává, hanem a malomérdekeltséget is meghallgattam ebben a kérdésben és az ezen tapasztalataim alapján leszűrt tanulságot vagyok bátor ide a Ház elé hozni. A két malom, amely rizshántolással foglalkozik, ha a múlt évi adatokat veszem, körülbelül 1800 vágón rizst dolgozott fel és az importrizs a múlt évben kitett körülbelül 200—250 vagont, ezt hozták be az importőrök a kereskedők részére. Mint méltóztatnak látni, a rizsfogyasztásnak körülbelül 90%-át a rizshántolók hozzák be az országba és hozzák forgalomba. A rizshántolók munkája és tevékenysége lényegileg nem áll egyébből, mint a rizsszemek fényezéséből, polirozásából. Erről én magam meggyőződtem és amennyiben érdeklik t. képviselőtársaimat, itt vannak a legkülönbözőbb minták. Itt van többek közt egy mintazacskó, amely a vámnál vétetet ki abból a rizsből, amelyet Magyarországba hoznak be a hántolok részére. Méltóztassanak majd meggyőződni a minta alapján, hogy készen hántolt rizs. A rizshántoló iparnál körülbelül ugyanaz a helyzet, mint a petróleumfínomításnál, ahol műolaj címén összekevert készárút hoznak be. Itt a rizshántolók készárút hoznak be. Vannak pl, rizsminőségek, amelyeknél a világon semmiféle tevékenységet nem fejtenek, ki, mert az olcsóbb rizsminőségeket egyáltalában nem polírozzák, nem fényezik. A rizshántolásnál tehát van olyan minőség, amelyet vámmentesen hoznak be az országba és semmi mást nem csinálnak a rizzsel, mint bizonyos manipulációt végeznek, szétosztják, stb.

% de gyártási tevékenységet bizonyos kategóriájánál a rizsnek egyáltalában nem végeznek; másrészt pedig alig fejtenek ki egyéb tevékenységet, mint polirozását, mondjuk kicsínosítását a rizsnek a háziasszonyok és szakácsnők részére. A rizshántolóknak ezt a kozmetikai tevékenységét a magyar állam körülbelül évi másfél millió pengő nemzeti ajándékban részesíti. Ennyit tesz annak az elengedett vámnak a mennyisége, amelyett az 1800 vágón behozott rizskása után a hántolóknak, ha fizetnének vámot, tényleg meg kellene fizetniük. Én még mindig hajlandó lennék napirendre térni e kérdés felett, ha legalább azt látnám, hogy ez a másfél millió pengős nemzeti ajándék egy csomó munkáskéz foglalkoztatására í. ülése 1932 június 22-én, szerdán. 165 nyújt alkalmat, ha itt tényleg jelentékeny mennyiségű magyar munkás jutna kenyérhez a mai nyomorúságos nehéz időkben. A termelő érdekeltségek részéről azonban azt az információt kaptam, hogy ebben a két malomban, amely túlnyomórészt automatikus berendezéssel dolgozik, összesen négy, sage négy munkás van foglalkoztatva a rizshántolásban, de maguk a malomérdekeltségek hozzám intézett írásbeli beadványukban is csak 150 munkásról beszélnek, tehát 150 munkás az a maximum, amelyet a rizshántolók állítását fogadom el, magában az iparban a technikai munkában foglalkoztatnak, mert hiszen a kereskedelmi szerveknél és ügynökségeknél alkalmazott munkaerők ebben a vonatkozásban nem vehetők figyelembe, mert ha vámköteles, vagy kész árút hoznak be, ezek épúgy foglalkozni fognak. Tisztán csak azokról az alkalmazottakról lehet tehát szó, akik a rizsnek úgyneveztt technikai hántolásában vesznek részt, ezek pedig a rizshántolók közlése szerint nem tesznek ki többet 150 leieknél. Az egyik oldalon 150 munkás, maximumu 150 munkás dolgozik állítólag — nem tudom, hogy a két adat közül melyik felel meg a valóságnak, de 4—150 között varriálhat a munkások száma, — és másfél millió pengő vámvédelem a másik oldalon. Ez jelent munkásonként tízezer pengő nemzeti ajándékot ebben az iparban, ami tökéletesen érthetetlen, megengedhetetlen, könnyelmű, luxuriőz vagy bűnös vámvédelem ilyen nehéz időkben és olyan iparral szemben, amelynek komoly értéke ebben az országban nincs. Ne méltóztassanak .ezt iparellenes állásfoglalásnak minősíteni. Nem ez az ipar az, amely komoly vámvédelemét érdemel ebben az országban, mert sem belföldi árút nem dolgoz fel, sem nem ad! nagyobb mennyiségű munkás nak kenyeret, s tisztán nagyvállalati, nagykapitalista érdek fűződik ahhoz, hogy az állam által ilyen nehéz időkben juttatott másfél millió pengős nemzeti ajándék két malomváilalaf tőkéseinek tulajdonába menjen át. Legjobb lelkiismeretem szerint ezt a tényállást tudtam mindkét fél alapos kikérdezése és meghallgatása után megállapítani. De kénytelen vagyok még egy tényre rámutatni. A termelők azt állítják, és nemcsak állítják, de itt vannak az adatok, — méltóztassanak, akit érdekel, a^ tömérdek mintát megnézni — be is mutatják, hogyha magyarországi hántolok a belföldi termelésű rizst szándékosan rosszul hántolják és pedig több vonatkozásban. Rosszul hántolják például abban a vonatkozásban, hogy rengeteg törmelékre túlságosan elkoptatják a szemet; az^ egyik termelőnél 51%-ot vettek le a rizsből a hántolás során. Azt állítják, hogy 30% volna az a normális veszteség, amelyet a hántolás útján a rizs elszenved. Azonkívül itt vannak a minták, amelyeken bemutatják, hogy a belföldön hántolt rizst szándékosan elpiszkolják és tényleg megállapítható, hogy míg a hántolatlan rizs egyenlő értékű és minőségre teljesen azonos az olasz elsőrangú Karolina-rizzsel, ugyanakkor a hántolt magyar rizs piszkos, szürke áru, tisztán csak azért, mert földdel van elkeverve, földesen van lehántolva. A malmok rrfaguk is elismerik, hogy piszkosan történik a hántolás, de a gazdákat okolják azon a címen, hogy nem elég gonddal aratják le a rizst, így a földdel összekeveredik s azt a hántolás során nem tudják belőle kivenni. Én a technika mai fejlettség mellett nem hiszem, hogy ne tudnák a malmok a rizskásaszemtől a földet különválasztani és ha 23*