Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-107
116 'Az országgyűlés képviselőházának azt kell hinnem, hogy talán a múltnak elnéző és elfogult dicsérete ez, amely mindig szívesen látja azt, ami megvan és idegenkedik attól, ami új és ismeretlen. Ha azonban egy kissé mélyére nézek a dolgoknak, lehetetlen meg nem állapítani bizonyos pártpolitikai elfogultságot abban a kijelentésben, hogy a mai törvény jó, a javaslat pedig rossz. Emlékezzünk csak vissza arra, amikor megjelent ez a törvényjavaslat, hogyan fogadta azt a közvélemény 1 ? Egyhangúlag megállapították, hogy túlszigorú és egyhangúlag az a vélemény alakult ki, hogy ezt pedig a kormány aligha fogja tárgyaltatni, mert ebbe a kormány bele fog bukni. Mi történt? Bizony elérkeztünk a bizottsági tárgyaláshoz. Amikor látták, hogy a dolog komolyra fordult, akkor a közvélemény ugyanazon mozgatói elkezdték dicsérni a meglévő összeférhetienségi jogunkat, a réginek nagyszerűségét zengték, hogy a törvényjavaslat rosszaságát bizonyíthassák s ki akarták mutatni, hogy a, régi az a jó és ez a rossz, ez a kusza, ez a zavaros, ez az érthetetlen s ennél jobb a semmi is. (Zaj.) Nos, és mi történt azon a bizottsági tárgyaláson? Az, hogy általános mélyreható Vita után és különösen az igazságügy miniszter úr meggyőajő, értékes (ás- koneiliáns ifelszólalása után az ott jelenlevő összes polgári pártok, az ellenzékiek ils egyhangúlag elfogadták, tehát az igazságügyi és közjogi bizottság egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Mi történt tovább? Elérkeztünk egy újabb stációhoz, és pedis- a javaslat képviselőiházi nyilvános tárgyalásához. Itt ismét - meg kell t valahogy ezt a javaslatot, szerény véleményem szerint, szintén politikai elfogultságból, támadni és gyengíteni) kellett a közvélemény szemében annak értékét. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Kérem, méltóztassék tudomásul venni, mondották azok, akik a javaslatot támadták a bizottság által elfogadott szövegében, hogy ez a javaslat nem az, amelyet a miniszter a bizottság elé terjesztett; ez a javaslat lényegében ki van forgatva, ez a javaslat sokkal enyhébb, mint a bizottság által elfoglalt álláspont volt. Ezt hirdették és nekem az lesz iái kötelességem, hogy bebizonyítsam, hogy ez tévedés, és ez a (vélemény pártpolitikai elfogultságból táplálkozik. (Andaházi-Kasnya Bél«: Vederemo!) T. Ház! Végtelenül sajnálom, hogy az összeférhetlenség nagy kérdését, amely tulajdonképpen az egész magyar közélet tisztaságának, köztisztességének, erkölcsének, becsületének, a torvényhozás függetlenségének és szuverenitásának nagy és szent ügye, egyesek pártpolitikai okokból bírálják. (Andaházi-Kasnya Béla: Nem szabad!) Nem szabad ezt tenni, ebben mindnyájan megegyezünk, hal pedig nem szabad, akkor meg kell állapítani azt is, hog^ erre a javaslatra jogászilag szükség volt, a közvélemény követelte, és kétségtelen. hogy a! mostani idlő alkalmas pillanat arra, hogy az egész összeférhetlenségi kérdést, ezt a kínos, nagyon nehéz, felettébb finom, bonyolult és kényes kérdést egységesen, egy szellem, egy nagy cél által sugallva, jogászilag újra rendezzük. A közvélemény ugyanis nagyon jól látta, hogy a meglévő összeférne* lenségi törvény intézkedéseiben nem elég szigorú és különösen f kifogásolta az összeférhetienségi bíráskodás mai alakját. Követelte a közben járási, úgynevezett kijárási összeférhetlenség szigorúbb megtorlását. Ez t. i. egyáltalában nem volt a mai feldicsért jogunkban büntethető, 107. ülése 1982 június 21-én, kedden. . '.; (Andaházi-Kasnya Béla: Látjuk a Rubinekesetből. Felemelt fővel jár önök között!) Követelte a közvélemény azt is, hogy az országgyűlés tagja túlságos közgazdasági tevékenységével ne kerüljön sem az állammal, sem aj közgazdasági érdekeltségekkel lekötelezetti, függőségi, anyagi vagy szerződéses viszonyba, érdekeltségi helyzetbe. Ezek voltak azok az okok, amelyek igenis, jogászilag és a közvélemény szemében is indokolttá és szükségessé tették ennek a javaslatnak elkészítését s én csak üdvözölhetem az igazságügyminiszter urat, hogy nem riadt vissza azoktól a nehézségektől, amelyek ennek a kétségtelenül nehéz, kényes és bonyolult problémának a rendezésénél felmerültek. Mielőtt a javaslat részletes tárgyalásába belemennék, kötelességemnek tartom a közvéle, meny helyes^ ítéletének megalkothatása okából megállapítani a következőket: Igenis, ma meglévő jogunk hiányos, kifogásolható és így indokolt volt, hogy a probléma új jogászi rendezés alá vétessék. Nem indokolt tehát mai jogunk, dicsérete. Másodszor: ezt a javaslatot igenis, a közvélemény a megjelenésekor szigorúnak ítélte, ahhoz egyenesen^ kormánybuktatási következményeket fűztek; és végre meg kell állapítanom, hogy a bizottságban ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadja a polgári ellenzék is, ami nem igen történt volna meg, ha a közvélemény által kívánt kérdések megfelelő rendezése a javaslatból hiányozott volna. De meg kell állapítanom azt is, hogy ez a törvén javaslat igenis, szigorúbb, mint a mai meglevő törvény. Nekem az a szerény véleményem, hogy túlságosan is szigorú. Őszintén megvallom, az az érzésem, hogy az életet kissé kirekesztjük és nagyon sok értékes elemet kizárunk ezzel a törvényhozás tagjai közül. Végeredményben erről lehet vitatkozni, a törvényhozás bölcsesége fogja majd elhatározni és kimondani, hogy § helyes-e az a mérték, amelyet ez a törvényjavaslat megállapít. En mindenesetre túlszigorúnák tartom. Szigorúbb a mainál ez a javaslat mert az összeférhetienségi területet nagy mértékben kibővíti, mert nem taxatív, hanem általános elvi ^Jelentéseket tesz, amelyeknek alapján sokkal több országgyűlési tag kerülhet összeférhetienségi helyzetbe, mint a mai taxatív felsorolásnál. (Andaházi-Kasnya Béla: A szólásszabadság szigorítása van benne!) Az érdekeltségi, a közben járási és köztisztességi összeférhetlenség területén (Andaházi-Kasnya Béla: Az csak szabályozva van, az egyik szigorítva, a másik szabályozva!) következményeiben sokkal szigorúbb a mainál, mert ha az illető összeférhetlen helyzetbe jut, ha közbenjárássá I és kijárással valamely kedvezményt kieszközöl, vagy valami előnyt önmagának vagy valakinek megszerez, nemcsak az országgyűlési képviselői tagságát veszti el, hanem összeférhetlen cselekményének, helyzetének igen súlyos magánjogi következményei is vannak: a rendelkezés, a szerződés, a jogügylet érvénytelen, (Ügy van! ÜgiJ van! a jobboldalon.) az a rendelkezés, amelyet a miniszter vagy a kormány kiadott, érvénytelen. A r javaslat szerint tehát a jövőben nem lehet kényelmesen valamely előnyt vagy szerződést vagy állást a képviselőnek megszerezni s azután a képviselőségről egyszerűen lemondani, de a szerzett jog, kedvezmény, az üzlet birtokában megmaradni, mint a mái jog szerint, hr>nem a javaslat szerint elvesz a mp.ndátnm. de érvénytelen a kikötés, melyet valaki eljárása
