Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-107

Az országgyűlés képviselőházának 1( fejében tett, érvénytelen a rendelkezés vagy szerződés, mely tilalmas jogot vagy kedvezményt biztosít s érvénytelen az a jogügylet, mely ilyen rendelkezés folytán létrejött. Nem maradhat képviselő, a választhatóságtól öt évre eltiltható az illető, sőt az a megbízás és kinevezés, amelyet nyert, érvénytelen. A 11. § esetében, amikor volt miniszter, államtitkár vagy köztisztviselő bizonyos ilyen megbízást, alkalmazást vagy állást elfogad, 10.000 pengőig terjedhető pénzbírsággal büntethető. (Jánossy Gábor: Ügy van! Csak a kerékbetörés hiányzik!) Nemcsak magára arra a képviselőre, hanem az idegenekre nézve is, akik neki megbízást adtak, akiknek érdekében tehát kijárt, akiknek érdekében a szerződések, a jogügyletek létrejöttek, érvénytelenséget mond ki a javaslat, tehát igenis, a javaslat szerint ma ismeretlen, nagyon súlyos magánjogi következményei vannak az összeférhetlenségnek. Ezért tartom szigorúbbnak ezt a törvényjavaslatot. De szigorúbbnak tartom azért is, mert az összeférhetlenségi terület kiterjesztésén kívül maga az összeférhetlenségi bejelentés, amely a 30. $-ban van szabályozva, súlyos és eddigi jogunkban egészen ismeretlen kötelezettséget ró a képviselőre, tudniillik az adatszolgáltató bejelentési kötelezettséget, mivel be kell mondania, hogv miféle kapcsolatai vannak magánosokkal, vállalatokkal, állammal és a 31. § hatóságoknak, a bíróságoknak kötelességévé teszi, hogy ha ilyen összeférhetlenségről tudomásuk van, jelentsék azt a Képviselőház elnökének. (Gr. Hunyady Ferenc: De ezt is ki kell egészíteni a közigazgatási hatóságokkal!) Olyan nívós és értékes ez a vita, amelyet ennél a nagyon fontos javaslatnál folytatunk, hogy meg vagyok győződve róla, hogy a kölcsönös meggyőzés alapján, (Bródy Ernő: Helyes!) pártpolitikára való tekintet nélkül, (Farkasfalvi Farkas Géza: Csak akadémikus!) módunkban lesz mindazokat a kérdéseket és mindazokat az aggályokat, amelyek felmerülnek, alaposan megvitatni, és azokat a hiányokat, amelyek kölcsönösen megállapíthatók, a javaslat részletes tárgyalásánál pótolni. (Gr. Hunyady Ferenc: Ez a törekvés!) Aki az igazságügyminiszter úr személyét ismeri, e tekintetben nem lehet kétségben. Méltóztassanak visszagondolni az uzsoratörvény tárgyalására. (Jánossy Gábor: TTgy van!) Itt, a Képviselőház fórumán, formálisan majdnem minden döntő szakaszt az igazságügyminiszter úr beleegyezésével újra csináltunk meg, közös erővel, közös egyetértéssel, mint kizárólag jogi munkát. Ugyanez a helyzet ma. Itt kizárólag jogi, közjogi, tisztességi, függetlenségi, szuverenitási kérdésekről van szó. amelyekben nem lehet a pártpolitika irányadó. (Gr. Hunyady Ferenc: Nagyon helyes!) Itt mindnyájunknak egyforma lehet a véleménye és pedig az, hogy 'szolgáljuk munkánkkal azt a célt, ^amelyet ez a törvényjavaslat maga elé tűzött és megvalósítani akart. (Gr. Hunyady Ferenc: De hozzá kell tenni egyetmást! — Jánossy Gábor: Ezt cselekedjük! — Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyon át kell dolgozni, hogy megfeleljen a célnak!) ; «%"'i«' , ' Ezek előrebocsátása után meg kell állapítanom, hogy erre a törvényjavaslatra feltétlenül szükség volt, ez a törvényjavaslat indokolt és meg kell állapítanom azt is, hogv a réginél sokkal szigorúbb és a kérdést jól oldja meg. Marad azonban egyetlenegy kérdés, amire még nem tértem ki, de amely szintén hozzátartozik ahhoz, hogy vitánk jóhiszeműségen és >7. ülése 1932 június 21-én, kedden. 117 mindkét oldalról, mondjuk, kölcsönös bizalmon alapuljon. (Bródy Ernő: Helyes!) Ez a kérdés: igaz-e az, hogy a bizottságban r tényleg olyan lényegbevágó súlyos módosítások történtek, hogy ez a javaslat ma már nem a miniszter javaslata? (Farkasfalvi Farkas Géza: Már a bizottság előtt!) Erről én nem beszélek, mert a bizottság egyhangúan elfogadta a javaslatot tárgyalás alapjául. Most már csak arról kell beszélnem, hogy a bizottságban csakugyan olyan mélyreható ^változtatások, elvi jelentőségű enyhítések történtek-e, hogy ez a javaslat tényleg már nem az a javaslat, amelyet a miniszter úr az igazságügyi bizottság elé terjesztett. Méltóztassék megengedni, hogy a^ közvélemény ilyen megtévesztése ellen, —még ha^ jóhiszemű is — a tárgyilagos igazság nevében tiltakozzam. Mi történt abban a bizottságban? Ez a javaslat 63 §-ból áll. Ennek a javaslatnak két olyan szakaszát, ahol elvi kérdésekről van szó, és hol elvileg komolyan lehet vitatkozni. — Bródy ErnŐ képviselőtársam nagyon jól tudja, miről van szó — tehát a javaslat két szakaszát az érdekeltségi összeférhetlenségre vonatkozó 14. és 15. §-t tényleg egy betoldással enyhítettük, Fenyő Miksa igen t. ellenzéki képviselőtársunk javaslatára. (Farkasfalvi Farkas Géza: A Gyosz. javára! — Gaal Gaston: Mi adjuk az összeférhetlenségi állásokat vagy a Gyosz? — Andaházi Kasnya Béla: A Gyosz.nak engednek, másnak nem! — Farkasfalvi Farkas Géza: Azért nem bírunk a kartellekkel és bankokkal! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Jánossy Gábor: De nem fogadjuk ám el ezt a módosítást! — Farkasfalvi Farkas Géza: Akkor rendben van!) Váry Albert: Arról lehet vitázni, hogy helyesen jártunk-e el, azt is lehet mondani, hogy itt tévedtünk esetleg, azt azonban nem lehet állítani, hogy ezzel a két enyhítéssel, ezzel a bizottsági módosítással az egész eredeti javaslatot lényegéből kivetkőztettük és hogy most már más ez a javaslat, mert két szakaszába belszúrtunk két enyhítést. (Hegymegi Kiss Pál: Hány ember marad ki a parlamentből?) Ezt komoly, tárgyilagos alapon nem lehet állítani. Ha a 63 szakaszos törvényjavaslat két szakaszában — beismerem — az előbbi szempontokat érintő enyhítés és módosítás történt, az még azt a javaslatot lényegében nem változtatta meg. (Farkasfalvi Farkas Géza: Hegymegi Kiss Pál maradt ki egyedül a parlamentből, mert ő szerkesztő!) Lehet, hogy t. képviselőtársaimnak ma ez a lényeg, de el fog jönni talán az az idő, amikor másoknak talán más lesz a javaslatban a lényeg. Tisztán arról van szó, hogy a közvélemény néha kiket vesz ellenséges vagy nem rokonszenves érzületű megítélés alá. kik képeznek szálkát a szemében. — Ma egyik társadalmi osztály, máskor másik. — Ma éppen a vállalatok ellen irányul a közvélemény elítélő bírálata, nincs kizárva azonban, t. képviselőtársam — banc veniam petimusque damus vicissim — hogy megfordítva is lehet az a dolog. Jöjjünk tisztába azzal, hogy az a két elvi hiba, amelyet, mondjuk, esetleg elkövettünk ott a bizottságban és amely itt a xtlénumban jóvátehető, — mert hiszen a Bródy Ernő képviselőtársam indítványa alapján módjában áll a Ház bölcseségének teljesen szabad belátása szerint ezt a kérdést eldönteni — nem vetkőzteti ki a javaslatot lényegéből, eredeti alakjából. Hatvanhárom szakaszban két módosítás, két kivétel bizonyos elvi álláspont alól, ez • mindössze, ami történt,