Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-107

Az országgyűlés képviselőházának i szubvenciót ad, ki kell tehát terjeszteni még tovább, miért is azt mondja a harmadik bekez­dés (olvasm): «Nem okoz összeférihetlenséget, ha az országgyűlési képviselő saját gazdasága teonmékeiniek (terményeknek, állatoknak) vagy saját vállalata ipari termékeinek kivitelére kap engedélyt, feltéve, hogy az engedély megadásá­ban különös 1 kedvezmény nem nyilvánult meg.» Tehát kiviteli engedély, szubvenció s min­den jô> amit érteni lehet Magyarországon kor­mány kedvezmény alatt: itt minden benne van. T. Jánossy képviselőtársam ne rázza a fejét, hanem inkább igyekezzék velem együtt azon lenni, hogy kimaradtjanak ezek a szakaszok. El­végre a magyiar Képviselőháznak semmiféle szüksége nincs arra, hogy a szubvencionált vál­lalatok igazgatósági tagjai, felügyelő bizottsági tagjai és jogtanácsosai nekünk erkölcsöt prédi­kálj aniak, (Jánossy Gábor: De nem lehetnek képviselők, ismétlem! Azért ráztam a fejemet!) Hiába rázta fejét t. barátom, mert itt van egy szakasz, amely ezt megengedi, s ez is egyike azoknak a mëllékkaipuknak, amelyeket kinyit­nak akkor, amikor a főkapu zárva; van, a amely mellékkapukon engedik besétálni azokat, akik az államtól szubvencionálva vannak, akik az államtól függnek, akik az államtól kedvezmé­nyeket kapniak. (Pakots József: Ezek a második bekezdések mindig gyanúsak. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Bródy Ernő: En ebben a legszigorúbb állás­pontot foglalom el. (Felkiáltások a jobboldalon: Nagyon helyes!) Magamra, mint ügyvédre nézve is a legszigorúbb álláspontot foglalom el, (Helyeslés.) mert én azt mondom: egy ügyvéd­nek joga van mindenütt, ahol kontradiktórikus tárgyalás van, megjelenni és ott jogot védeni, (Jánossy Gábor: Ügy van!) de nincs joga arra, és nem lehet neki megengedni azt, hogy minisz­teri ajtókon mászkáljon be jogtalan kedvez­mények kizsarolása végett. Ez az én álláspon­tom az ügyvédi kérdésiben. (Helyeslés.) Es ha én, mint ügyvéd, rekordot értem el ügyvédi és képviselői hivatásom alatt az általam vissza­utasított ügyek terén, akkor másoktól is ké­rem: hozzanak áldozatot azért, hogy a Kép­viselőháznak független, befolyásolhatatlan, önzetlen tagjai maradhassanak. (Jánossy Gá­bor: Nagyon helyes!) Csakhogy ez nem áldo­zat, hanem elemi kötelesség! — Pakots József: Tessék megmagyarázni azoknak, akik nem gya­korolják ezt az elemi kötelességet! — Lányi Márton: Miniszteri szobákban nem zsarolunk ki semmit! Ezt tetszett mondani! — Zaj.) T. képviselőtársamra ezt nem vonatkoztatom, de volt már olyan eset, már hallottam olyan esetről, amikor igenis a törvényhozói hivatás­sal visszaélve, képviselők olyan ügyekben jár­tak el, amelyek az összeférhetlenség ismérveit feltüntetik. (Lányi Márton: Be tetszett jelen­teni? — Egy hang jobbfelől: Be kell Jelenteni!) Majd arra is rátérek, hogy mit méltóztatnak tenni ebben a törvényjavaslatban erre nézve. Van ebben a törvény javaslatban egy sza­kasz, amely bünteti a bejelentőt. El akarják riasztani a bejelentéseket. Ott van az 55. $, amely ezer és tízezer pengővel bünteti azt a szerencsétlen, vakmerő embert, aki egy képvi­selő ellen összeférhetlenségi bejelentést mer tenni. (Ellenmondások a jobboldalon. — Jánossy Gábor: A hivatásos rágalmazókat. — Krüger Aladár: Azt, aki alaptalanul tesz összeférhet­lenségi bejelentést!) Igen, de az alaptalanul kijárókat nem szabad büntetni. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ha valaki rosszhisze­07. ülése 1932 június Ûl-èn, kedden. 10Ô műén és hamisan vádol!) A kijárókat, a köz­benjárókat, a visszaélőket büntetni kell. Azo­kat, akik az igazságot fel akarják deríteni, nem szabad elrettenteni. Nem sfcabad pönali­zálni azokat iaz embereket, akik Magyarorszá­gon ma közélet tisztaságáért valamit cselekedni 'akarnak. Tessék kihajítani ezt a szakaszt, nem idevaló ez a szakasz; ne büntessék azt, aki magát kiteszi egy Összeférhetlenségi beje­lentés izgalmainak és az eljárásnak. {Gál Jenő közbeszól.) En nem akarok vitatkozni t. kép­viselőtársammal, neki módja lesz a saját né­zeteit kifejteni, én ragaszkodom a magam néze­téhez. En a közérdeket és a tisztességet minden­nél előbbrevalónak tartom, (Helyeslés) és nem akarok senkit sem, aki Összeférhetlenségi ese­teket akar bejelenteni, elriasztani attól, hogy ezt megtegye. Ettől az álláspontomtól — saj­nálatomra — nem tágíthatok. En magamra nézve is levonom ezen álláspontom konzekven­ciáját, de levonom minden képviselőtársamra nézve is, aki közéleti tisztességet akar. Kérem, hogy ennek érdekében hozzunk valamennyien áldozatot, mert ebből az áldozathozatalból a nemzetnek lesz üdve. {Helyelés. — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: De aki hamisan vádol, azt képviselőtársam is elítéli.) Igen, de ennek megvannak a törvényben meghatározott esetei. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Itt a Ház­ban nincsenek meg a törvényben meghatározott esetei! Ezért kellett provideálni.) Itt vannak az üldözésre a magyar közhlató ságok, nem kell még egy külön üldözést sta­tuálni. A magyar törvények gondoskodnak arról, hogy aki bűncselekménnyel akar valamit elérni, elvegye büntetését. (Zsitvay Tibor igaz­ságügyminiszter: Amit itt követnek el a Ház­ban, arról nem gondoskodnak!) A Háziban kép­• viselők vannak, de ez nem a képviselőkre vo­natkozik, hanem a távolálló extraneusokra. A képviselőkre nézve külön szakaszok vannak. Azok a távolállók, akik bűncselekményt követ­nek el, úgysem mentesülnek a büntetés alól, de nem kell külön törvényeket ihozni, nem kell külön statáriumot rendelni azokra, akik össze­férhetlenségi bejelentést tesznek] gyanús ma­gaviseletet tanúsító képviselőkkel szemben. T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mint mondottam, ezekben az összeférlhetlenségi ügyekjben a legszigorúbb állásponton vagyok (Jánossy Gábor: Nagyon helyes!) és nagyon örülök, hogy a túloldalon is visszhangra talá­lok ebben az irányban. (Jánossy Gábor: A leg tisztább intenciókra!) Már beszédem eleijén megmondottam, hogy tulajdonképpen vala­mennyiünknek egy közös célunk lehet a javas­latot tevő igazságügyminiszterrel szemben. (Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Szemlben? Azt mondotta a képviselő lir, hogy: szemben?) Igen, szemben, (Jánossy Gábor: Az igazság­ügyminiszterrel úrral együtt, nem vele szem­ben!) mert én nem fogadhatom el azt a befo­lyásolási szakastzt. Lelkiismeretem és meggyő­ződésemen nem tehetek, erőszakot. Ebben a tör­vényjavaslatban olyan kifogásolt tételek van­nak, amelyek nekem nem felelnek meg. (Zsit­vay Tibor igazságügy miniszter: Melyek azok a kifogásolt tételek 1) Ott van például a 10. §. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Miért van velem szemben a képviselő úr?) Nem mél­tóztatik érteni. Én azt hiszem, a miniszter úr is azt a szigorú álláspontot foglalja el, amelyet én [képviselek. A miniszter urat különböző ostromokkal veszik körül ezek|ben a kérdések­ben az érdekeltek, azok, akik; benn akiarnak ma­radni a Házban. A miniszter úr ne engedjen

Next

/
Thumbnails
Contents