Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-107

Az országgyűlés képviselőházának i szubvenciót ad, ki kell tehát terjeszteni még tovább, miért is azt mondja a harmadik bekezdés (olvasm): «Nem okoz összeférihetlenséget, ha az országgyűlési képviselő saját gazdasága teonmékeiniek (terményeknek, állatoknak) vagy saját vállalata ipari termékeinek kivitelére kap engedélyt, feltéve, hogy az engedély megadásában különös

1 kedvezmény nem nyilvánult meg.» Tehát kiviteli engedély, szubvenció s minden jô> amit érteni lehet Magyarországon kormány kedvezmény alatt: itt minden benne van. T. Jánossy képviselőtársam ne rázza a fejét, hanem inkább igyekezzék velem együtt azon lenni, hogy kimaradtjanak ezek a szakaszok. Elvégre a magyiar Képviselőháznak semmiféle szüksége nincs arra, hogy a szubvencionált vállalatok igazgatósági tagjai, felügyelő bizottsági tagjai és jogtanácsosai nekünk erkölcsöt prédikálj aniak, (Jánossy Gábor: De nem lehetnek képviselők, ismétlem! Azért ráztam a fejemet!) Hiába rázta fejét t. barátom, mert itt van egy szakasz, amely ezt megengedi, s ez is egyike azoknak a mëllékkaipuknak, amelyeket kinyitnak akkor, amikor a főkapu zárva; van, a amely mellékkapukon engedik besétálni azokat, akik az államtól szubvencionálva vannak, akik az államtól függnek, akik az államtól kedvezményeket kapniak. (Pakots József: Ezek a második bekezdések mindig gyanúsak. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Bródy Ernő: En ebben a legszigorúbb álláspontot foglalom el. (Felkiáltások a jobboldalon: Nagyon helyes!) Magamra, mint ügyvédre nézve is a legszigorúbb álláspontot foglalom el, (Helyeslés.) mert én azt mondom: egy ügyvédnek joga van mindenütt, ahol kontradiktórikus tárgyalás van, megjelenni és ott jogot védeni, (Jánossy Gábor: Ügy van!) de nincs joga arra, és nem lehet neki megengedni azt, hogy miniszteri ajtókon mászkáljon be jogtalan kedvezmények kizsarolása végett. Ez az én álláspontom az ügyvédi kérdésiben. (Helyeslés.) Es ha én, mint ügyvéd, rekordot értem el ügyvédi és képviselői hivatásom alatt az általam visszautasított ügyek terén, akkor másoktól is kérem: hozzanak áldozatot azért, hogy a Képviselőháznak független, befolyásolhatatlan, önzetlen tagjai maradhassanak. (Jánossy Gábor: Nagyon helyes!) Csakhogy ez nem áldozat, hanem elemi kötelesség! — Pakots József: Tessék megmagyarázni azoknak, akik nem gyakorolják ezt az elemi kötelességet! — Lányi Márton: Miniszteri szobákban nem zsarolunk ki semmit! Ezt tetszett mondani! — Zaj.) T. képviselőtársamra ezt nem vonatkoztatom, de volt már olyan eset, már hallottam olyan esetről, amikor igenis a törvényhozói hivatással visszaélve, képviselők olyan ügyekben jártak el, amelyek az összeférhetlenség ismérveit feltüntetik. (Lányi Márton: Be tetszett jelenteni? — Egy hang jobbfelől: Be kell Jelenteni!) Majd arra is rátérek, hogy mit méltóztatnak tenni ebben a törvényjavaslatban erre nézve. Van ebben a törvény javaslatban egy szakasz, amely bünteti a bejelentőt. El akarják riasztani a bejelentéseket. Ott van az 55. $, amely ezer és tízezer pengővel bünteti azt a szerencsétlen, vakmerő embert, aki egy képviselő ellen összeférhetlenségi bejelentést mer tenni. (Ellenmondások a jobboldalon. — Jánossy Gábor: A hivatásos rágalmazókat. — Krüger Aladár: Azt, aki alaptalanul tesz összeférhetlenségi bejelentést!) Igen, de az alaptalanul kijárókat nem szabad büntetni. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ha valaki rosszhisze07. ülése 1932 június Ûl-èn, kedden. 10Ô műén és hamisan vádol!) A kijárókat, a közbenjárókat, a visszaélőket büntetni kell. Azokat, akik az igazságot fel akarják deríteni, nem szabad elrettenteni. Nem sfcabad pönalizálni azokat iaz embereket, akik Magyarországon ma közélet tisztaságáért valamit cselekedni 'akarnak. Tessék kihajítani ezt a szakaszt, nem idevaló ez a szakasz; ne büntessék azt, aki magát kiteszi egy Összeférhetlenségi bejelentés izgalmainak és az eljárásnak. {Gál Jenő közbeszól.) En nem akarok vitatkozni t. képviselőtársammal, neki módja lesz a saját nézeteit kifejteni, én ragaszkodom a magam nézetéhez. En a közérdeket és a tisztességet mindennél előbbrevalónak tartom, (Helyeslés) és nem akarok senkit sem, aki Összeférhetlenségi eseteket akar bejelenteni, elriasztani attól, hogy ezt megtegye. Ettől az álláspontomtól — sajnálatomra — nem tágíthatok. En magamra nézve is levonom ezen álláspontom konzekvenciáját, de levonom minden képviselőtársamra nézve is, aki közéleti tisztességet akar. Kérem, hogy ennek érdekében hozzunk valamennyien áldozatot, mert ebből az áldozathozatalból a nemzetnek lesz üdve. {Helyelés. — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: De aki hamisan vádol, azt képviselőtársam is elítéli.) Igen, de ennek megvannak a törvényben meghatározott esetei. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Itt a Házban nincsenek meg a törvényben meghatározott esetei! Ezért kellett provideálni.) Itt vannak az üldözésre a magyar közhlató ságok, nem kell még egy külön üldözést statuálni. A magyar törvények gondoskodnak arról, hogy aki bűncselekménnyel akar valamit elérni, elvegye büntetését. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Amit itt követnek el a Házban, arról nem gondoskodnak!) A Háziban kép• viselők vannak, de ez nem a képviselőkre vonatkozik, hanem a távolálló extraneusokra. A képviselőkre nézve külön szakaszok vannak. Azok a távolállók, akik bűncselekményt követnek el, úgysem mentesülnek a büntetés alól, de nem kell külön törvényeket ihozni, nem kell külön statáriumot rendelni azokra, akik összeférhetlenségi bejelentést tesznek] gyanús magaviseletet tanúsító képviselőkkel szemben. T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mint mondottam, ezekben az összeférlhetlenségi ügyekjben a legszigorúbb állásponton vagyok (Jánossy Gábor: Nagyon helyes!) és nagyon örülök, hogy a túloldalon is visszhangra találok ebben az irányban. (Jánossy Gábor: A leg tisztább intenciókra!) Már beszédem eleijén megmondottam, hogy tulajdonképpen valamennyiünknek egy közös célunk lehet a javaslatot tevő igazságügyminiszterrel szemben. (Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Szemlben? Azt mondotta a képviselő lir, hogy: szemben?) Igen, szemben, (Jánossy Gábor: Az igazságügyminiszterrel úrral együtt, nem vele szemben!) mert én nem fogadhatom el azt a befolyásolási szakastzt. Lelkiismeretem és meggyőződésemen nem tehetek, erőszakot. Ebben a törvényjavaslatban olyan kifogásolt tételek vannak, amelyek nekem nem felelnek meg. (Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Melyek azok a kifogásolt tételek 1) Ott van például a 10. §. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Miért van velem szemben a képviselő úr?) Nem méltóztatik érteni. Én azt hiszem, a miniszter úr is azt a szigorú álláspontot foglalja el, amelyet én [képviselek. A miniszter urat különböző ostromokkal veszik körül ezek|ben a kérdésekben az érdekeltek, azok, akik; benn akiarnak maradni a Házban. A miniszter úr ne engedjen