Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-95
Az országgyűlés képviselőházának 95. ülése 1932. évi június hó 2-án, csütörtökön, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Határozathozatal az ülések 12 órás idó'tartama tárgyában. — Az 1932/33. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása és pedig a földmívelésügyi tárca általános tárgyalása. Felszólaltak : Marschall Ferenc előadó, Kun Béla, Csizmadia András, Gallasz Ágost Rudolf, Kállay Miklós, báró Inkey Pál, Gyömörey Sándor, Éber Antal, Igmándy Aladár, Beck Lajos, vitéz Kenyeres János, Lázár Miklós, Flandorffer Ignác, gróf Somssich Antal, báró Biedermann Imre, Szeder Ferenc, Leszkay István, Lang Lénárd, gróf Apponyi György, Sauerborn Károly, Marton Béla, vitéz Purgly Emil földmívelésügyi miniszter, vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szabóky Jenő, Farkas Tibor. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: báró Korányi Frigyes, vitéz Purgly Emil. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Takáeh Géza jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Griger Miklós jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Brandt Vilmos jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Szeged szab. kir. város, továbbá Hajdú vármegye közönségének feliratait a választójogról szóló 1925 : XXVI. te. módosítása és kiegészítése tárgyában, Hajdú vármegye közönségének feliratát a mezőgazdaság szanálása ügyében s végül Debrecen szab. kir. város közönségének feliratát a trianoni békeszerződés revíziója tárgyában. A feliratokat a Ház kiadja a kérvényi bizottságnak. T. Képviselőház! Mielőtt a napirend tárgyalására áttérnénk, határoznunk kell Takáeh Géza képviselő úr azon indítványa felett, hogy a földmívelésügyi tárca költségvetésének általános vitájára az ülés ideje napi 12 órában állapíttassák meg. (Esztergályos János: Sok haszna lesz a földmívességnek belőle! — Zaj.) Méltóztatik ezt az indítványt elfogadni? (Igen!) Ha igen, úgy azt (határozatként mondom ki. Napirendünk szerint következik a földmívelésügyi tárca költségvetésének s a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Marschall Ferenc előadó: T. Ház! A föld; mívelésügyi tárcának most tárgyalásra kerülő költségvetési előirányzatát úgy a maga egészében, mint egyes tételeit tekintve, több szemKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ IX. pontból lehet mérlegelés tárgyává tenni. Bármely szempontból is vesszük azonban boncolás alá ezt az előirányzatot, a végső megállapítás mindenképpen csak egy lehet és pedig az, hogy ez a költségvetés — egy szegény ország szegény földmívelésügyi budgetjéről lévén szó — bizony eltörpül annak a válságnak szinte gigantikus arányai mellett, amely irtózatos súlyíyal nehezedik ma a mezőgazdasági termelésnek csaknem valamennyi ágára. Hiszen, Ihogy csak néhány adattal világítsam meg ezt a mi szörnyű tragédiánkat, szántóföldi termelésünk összértéke, amely 1928-ban még 2'4 milliárd volt. 1931-ben már csak 800 millióra hanyatlott vissza. Vagy ha veszem a mezőgagazdasági termelés értékesítési lehetőségeit megvilágító forgalmi adatokat: míg 1930-ban a mezőgazdasági forgalom az Allamvasutakon és az általuk kezelt ihelyi érdekű vasutakon öszszesen még 3-5 millió tonna volt, ez a mennyiség a múlt esztendőben kereken 1 millió tonnával, 2*5 millióra esett vissza. A mezőgazdiasági termelés kivitelének legfontosabb tételeit összeállítva pedig azt látjuk, hogy e tételek összege 1931-ben már csak 356 millió pengőt tett ki. Ha e kiviteli cikkekért a múlt esztendőben is az 1925/27. esztendők átlagában elért árakat kaptuk volna meg, az export értéke a 356 millió pengő helyett 570 millió pengő, vagyis kereken 60%-kal nagyobb lett volna. A helyzet rosszabbodását jelzi az élelmezési és élvezeti cikkek kivitelének visszaesése is, mert ilyen címen 1929-ben még 520 millió, 1930-ban 400 millió, 1931-ben pedig már csak 243 millió pengő szerepelt külkereskedelmi forgalmunkban. A budapesti sertésvásárra felhajtott sertések száma az elmúlt év utolsó negyedében 17'2%-kal volt kisebb, mint az előző esztendőben. A felhajtott szarvasmarhák számának visszaesése ugyanezen időszakban 19*4% volt. Az aprómarha felhozatalának 34%-os emelkedése pedig nem az értékesítési viszonyok megjavulásának a következménye, hanem annak, hogy a takarmányhiány következtében a borjúfelhozatal növekedett. Az állatárak katasztrofális eséséről, azt 1
