Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-95
Az országgyűlés képviselőházának 95. som, hogy mégis azok az országok fogják e nagy válságot mezőgazdaságilag jobban kibírni, amely országok talajának termőereje hosszasabban van biztosítva. Éppen azért a takarmánytermelésen keresztül látom biztosíthatónak azt a tőkét, amely a talajban megmaradt s amely a jövőben a termelést van hivatva jobban szolgálni. A kerti növények között különösen ki kell emelnem a gyümölcsöt. A magyar gyümölcs a világ legjobb gyümölcse. (Ügy van! Ügy van!) Ez a napsütötte ország olyan gyümölcsöt produkál, amely ha külszínben nem is, de tartalomban minden vonatkozásban veri a_ világ összes gyümölcseit, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ezért rothad el a nagyszerű alma és körte Beregben! Térdig gázolnak az emberek a gyümölcsben! — Jánossy Gábor: A kirakatok meg tele vannak külföldi gyümölccsel! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. vitéz Purgly Emil földmívelésügyi miniszter: Ha látom, hogy bár ez a megállapítás biztosan igaz, a gyümölcsünk mégsem tud külföldön megfelelő módon elhelyezést találni, akikor keresnem kell ennek okait és meg kell találnom a gyógymódot is. (Halljuk,! Halljuk! balfelöl.) Elsősorban kétségtelenül szervezettség kell ehhez. (Ügy van! ügy van!) A szervezettség megnyilvánul egyrészt a kioktatásban, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ezért imádkozunk évtizedek óta!) másrészt a tények megmutatásával abban, hogy a gyümölcsnek olyan termelési lehetőséget adjon, amely már a gyümölcsösök létesítésénél kezdődik és a faápolásnál folytatódik. (Ügy vanlÜgy van!) Megfelelő standard-fajtáknak létesítésével a gyümölcsösökben termelt gyümölcs kezelése és értékesítése is már egészen más tempóban és más módon történik. Kétségtelenül nagy súlyt kell helyezni a növényvédelemre is és a növényvédelmi szereknek olyan áron való forgalombabocsátására, (Ügy van! Ügy van! — Zaj.) amely lehetővé teszi a gyümölcsfák rendszeres ápolását. (Sauerborn Károly: Le a kartellekkel!) A földmívelésügyi minisztérium részéről megfelelő propaganda folyik larranézve is, hogy azokat a kártételeket, amelyeket úgynevezett háziszierekkei is lehet orvosolni, ezekkel orvosolják, mert hiszen nem az a cél, hogy vegyszereket használjunk, hanem az, hogy a fiaápolás megtörténjék és egészséges gyümölcsöt kapjunk. Ebiben a kérdésben is én a célt nézem és az eszközök közül mindig azt fogom váLasztami, amely legkönnyebben és legjutányosabban segít a célt elérni, (vitéz BajcsyZsilinszky Endre: Eszköz egy van, a termelőszövetkezet, semmi más!) A gyümölcsnél azonban van más kérdés is, amely az értékesítésbe belejátszik. Itt van a csomagolás kérdése. (Jánossy Gábor: Nagyon lényeges!) A csomagolás megtanításában, általában abban, hogy a magyar gazdát (arra szoktassuk, hogy olyat termeljen, ami a külföldnek tetszik, í onto s megoldási lehetőség rejlik, mert le kell szoktatni a magyar gazdát arról, hogy mindig azt akarja termelni, ami neki alkalmas. Ha alkalmazkodnunk a vevőközönség igényéhez és ha alkalmazkodunk a piaci értékesítési lehetőségekhez, akkor ez a termelvényüink meg fogja találni a maga elhelyezkedését. (Ügy van! Ügy vom! jobb felől.) Igen nagy problémája a magyar mezőgazdaiságnak a szőlő- és a borkérdés. (Halljuk! Halljuk! — F. Szabó Géza: Ez aztán a nagy kérdőjel!) Ha figyelembe veszem,, hogy 1931-re ülése 1932 június 2-án, csütörtökön, 69 egymillió hektoliiter borral jöttünk át a régi termésből és az új termés 3*8 millió hektoliter bort szolgáltatott, akkor ebben a körben nem kell fejtegetnem, milyen óriási probléma ^ elé van állítva az állam és milyen nagy nehézségekkel kell megküzdeni, hogy ezt a kérdést csak részben is megoldásra juttassuk. Nemcsak én, hanem az egész kormány át van hatva attól, hoigy igenis, ezzel a kérdéssel a leggondosabban foglalkozni kell. Igaz, hogy 280.000 hektoliter bornak borpárlattá való főzése és a szőlőterületek egy részének gyümölcsszőlővé való átalakítása mindenesetre igen nagymértékben hozzájárult a borkérdés enyhítéséhez, de a kormány tervbevette most a borfogyasztási adónak is jelentékeny százalékkal való leszállítását, úgy, hogy remélni kell, hogy ezekkel a segítségekkel, .azonkívül azokkal a belső intézkedésekkel, amelyekkel a kormány a múltban is élt és most is állandóan él, segítem és kisegíteni fogjuk a szőlőbirtokosokat a legnagyobb bajból. Hiszen a pinceszövetkezetek létesítése, ,a pinceszövetkezetek megsegítése a bor értékesítése tekintetében már komoly nagy pénzáldozatokat követelt az államtól. Éppen azért, az én felfogásom szerint is, azokon a területeken és azokon a borvidékeken kell ezt elsősorban is alkalmaznunk, amelyek speciálisan alkalmasak ai bortermelésre és amelyekről a külföldre való exportálás lehetséges. (Elénk helyeslésJ Ha a mezőgazdasági ágazat másik terére lépek és állattenyésztésünket nézem, itt meg kell állapítanom azt, hogy a statisztikai adatok tulajdonképpen nem annyira állatmennyiségünk csökkentését, mint inkább az értékcsökkenését mutatják. Nem azt lehet mondani ma, hogy állatexportunk nagy százalékkal csökkent; megcsökkent, de nem olyan nagy százalékban, mint amilyen százalék mutatkozik értékben kifejezve. Amikor azt látjuk, hogy a magyar mezőgazdaságnak e nagyon fontos ágazatai között szarvasmarhatenyésztésünk minőségileg olyan magas fokon áll, amint ezt az állattenyészvásá-rokon minden évben és az idén is láthattuk, amikor igazán elmondhatom, hogy Svájccal vetekedünk és méltán mondhatjuk azt is, hogy a tőlünk délre és keletre fekvő országoknak beszerzési forrásai kell, hogy legyünk a tenyészállatok terén, akkor főképpen arra kell súlyt helyeznünk, hogy ezt a minőséget meg tudjuk tartani, mert ebben a minőségben rejlik a mi nagy rejtett kincsünk és ennek a minőségnek megtartásával a mégis csak bekövetkező fokozottabb külkereskedelmi lehetőségek által az értékesítés is javulni fog. A lovaknál a minőségünket teljes egészében megtartottuk és ha lóállományunk számbelileg csökkent is, a magyar ló hírneve ma is megvan. Itt is belső intézkedésekkel igyekszünk arra, hogy lókivitelünk újra megtalálja a maga forgalmát. Sertéstenyésztésünknél ki kell emelnem, hogy a mangalicatenyésztés fontossága és el nem hanyagolása mellett hússertéstenyésztésünk is igen szép lendülettel halad előre. Itt kapcsolódik a kérdés ismét bele abba a rendeletbe, amelynek alapját az úgynevezett tejrendelet már megteremtette és amely a tejtermelés vidékenkénti megszervezésével és az ipari tej feldolgozásával módot és lehetőséget fog adni arra, hogy ez az állattenyésztési ágazatunk további lendülettel tudjon fejlődni. A baromfitenyésztés fontosságára úgy, mint a többi témára is az előadó úr az ő nagy szakszerű előadásában már reávilágított. Meg-