Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-95

44 Az országgyűlés képviselőházának 95, nyünk, minden feleslegünk értékesíthető le­gyen, amennyire lehet. . • Kivitelünket természetesen igen nagy mér­tékiben hátrányosan befolyásolja a kötött de­vizagazdálkodás és bár egyes országokkal clea­ring-egyezményeink vannak, mégis a fizetési nehézségek fennállanak. A devizagazdálkodás mielőbbi megkönnyítése, vagy teljes felszaba­dítása volna a gazdasági életnek tulajdonkép­pen legfontosabb dolga, mert amint ez felsza­badulna, mindjárt sokkal könnyebb volna ex­portálni. A belső fogyasztás ée a kiviteli lehetőségek megszervezése után a termelés megfelelő át­szervezése volna egyik feladat. Ez természete­sen roppant nehéz kérdés és itt én nem is arra gondolok, hogy erőszakosan, rögtön, hirtelen valósítsuk meg ezt a dolgot, mert mint tudjuk, a mi népünk nagyon konzervatív és nagyon ne­hezen bírható rá arra, hogy másként termel­jen, mint ahogy eddig termelt. A régi békevi­lágban még Darányi Ignác f Öldmívelésügyi mi­niszter a termelés átszervezésére egy nagyon jó módot talált, amely azonban az ország je­lenlegi pénzügyi viszonyai között nagyon ne­hezen volna alkalmazható. Abban az időben egyes vidékeken, különösen ott, ahol nagyon elmaradott volt a népies gazdálkodás, minta­gazdaságokat állítottak fel, amelyeket minta­szerűen felszereltek. Az ezen mintagazdák gaz­dálkodását ellenőrizték és úgyszólván dirigál­ták őket, hogyan gazdálkodjanak. Ezektől a gazdaságoktól, meg attól, hogy a nép lassan­ként látta, hogy neki haszna van ebből, mert sokkal jobban tudja állatállományát és termé­nyeit értékesíteni, lassanként egész vidékek gazdálkodása teljesen átformálódott- Termé­szetesen ma nehézségekbe ütközik, hogy ilyen eszközökkel dolgozzanak, mert azelőtt a béké­ben egy pár ezer koronát fektettek bele egy­egy mintagazdaságba és öt esztendő múlva az illető gazdának a tulajdonába ment át a be­fektetett instrukció. Ezt ma megcsinálni ba­jos. Mégis valami módon kísérletekkel, irá­nyítással és oktatás útján a gazdaságot át kell abban az irányban szervezni, annak lehe­tősége szerint és olyan termények előállítá­sára, amelyek tényleg úgy a külföldön, mint a belföldön a legjobban elhelyezhetők és kü­lönösen egyes terményekben, amelyekből ne­mesített mag áll rendelkezésre, ilyen nemesí­tett mag kiosztása erre a célra igen alkal­mas. A következő teendő a mezőgazdasági ter­melés költségeinek csökkentése. Ez szintén olyan feladat, amely a mezőgazdaság szempont­iából igen fontos. Ez alatt, mint Lázár Miklós képviselőtársam is kifejtette, nem a cselédfize­tések vagy napszámbérek csökkentésére gondo­lok, mert azok úgyis a legalsó határon mozog­nak, hanem gondolok elsősorban is az agrár­olló elhajlásának enyhítésére. A gazdaságok­nak legnagyobb bajuk az, hogy mindazok a cik­kek, amelyekre egy-egy gazdának okvetlenül szüksége van, aránytalanul magas árúak a mezőgazdasági cikkekhez képest. Ennek folyo­mánya természetesen az, ami azután az ipart és kereskedelmet is nagymértékben érinti, hogy minden gazda csak éppen, annyi iparcikket és egyéb dolgot vásárol, amennyire okvetlenül szüksége vam A mi vidékünkön például a kisgazdák leg­nagyobb része^ már évtizedeken keresztül mű­trágyát használt. Miután ez cukorrépatermelő vidék s a cukorrépát az ottani gyár vette át, — amely közben leégett és most üzemen kívül ülése 1932 június 2-án, csütörtökön, van — mondom a cukorrépának legnagyobb ré­szét a kisbirtokosok és polgárok szolgáltat­ták és óriási mennyiségű műtrágyát használ­tak a régi világban. Egy pár évvel ezelőtt is volt még olyan község, ahol 15—20 vágón mű­trágyát használtak el. Ezek most a műtrágya használatát teljesen abhalhagyták, kivéve egy pár nagyobb gazdaságot, amelyek még műtrá­gyával termelnek, — a kisgazdák ma egyálta­lában a műtrágyát nem használják. A többi iparcikkekből is minél kevesebbet akarnak fo­gyasztani, ami azután természetesen az illető ipart is nagyon hátrányosan érinti. Ezeken a dolgokon egyrészt a^ kereskedelmi szerződések megjavításával, másrészt a kar teli­árak mérséklésével lehetne segíteni. Méltóztassanak megengedni, hogy még egy kérdéssel foglalkozzam, amellyel ugyan már előttem sokan foglalkoztak, különösen JKállay Miklós igen t. képviselőtársam, a mezőgazda­sági hitel ügyével. Ez körülbelül a legfonto­sabb kérdés, amelyet ugyan már nagyszerűen megvitattak, mindennek ellenére tessék meg­engedni, hogy erről én is egynéhány szót szóljak. Eégi tapasztalati dolog, hogy még a béké­ben is a mezőgazdasáernak maximális jövedel­mezősége körülbelül 4% volt. Ennél többet gaz­daságból kihozni még békevilágban sem igen lehetett, most pedig a legtöbb kölcsön után, amelyekkel >a gazdaságok terhelve vannak 9H—10%-os kamatot kell fizetni. (Felkiáltások bal felől: De csak most!) Ezelőtt egy pár évvel még 12—14%-os volt a kamat. Ez olyan magas kamat, amit fizetni mi gazdák egyáltalában képtelenek vagyunk. Ez azt fogja eredmé­nyezni, Ihogy az összes gazdák, akiknek a leg­kisebb hitelük is van, a legrövidebb idő alatt •teljesen tönkremennek, ami sem a (hitelezők­nek, sem az államnak nem érdeke. Ezért szük­ségts, hogy ebben az ügyben mielőbb radikális rendezés Következzél: be. Nem elég a földteher­rendező országos bizottság eljárása, nem elég a moratóriumos megoldás, mert ez ideig-óráig enyhítést nyújt, de radikális elintézést nem eredményez. (Gr. Hunyady Ferenc: Ez -csak plombálás és fogat is kell húzni!) Ezek alapján van szerencsém a következő határozati javaslatot beterjeszteni és kérem, hogy ezt elfogadni méltóztassék (olvassa): «Indítványozom, hogy küldjön ki a parlament egy országos bizottságot a mezőgazdasági hi­telügy megvizsgálására és reformok létesíté­sére, mely külön-külön foglalkozik nemcsak a földtehermentesítés kérdésével, melynek mo­ratóriumos megoldása ideig-óráig tartó eny­hülést okoz, hanem a mezőgazdasági hitel in­tézményes biztosításával is.» Ez a bizottság igyekezzék elsősorban a külföldi jelzálogos hitelezőkkel a kormány út­ján megegyezést keresni, a magas kamatozású jelzáloglevelek konvertálása és a kamat leszál­lítása érdekében, igyekezzék a hitelezői érde­keltség bevonásával oly jelzálogkibocsátó köz­pontot megteremteni, amely a magyar mező­gazdasági kivitel devizagazdálkodásának rész­beni vagy teljes bevonása alapján biztosítani fogja a nekünk kölcsönadott tőkék zavartalan törlesztés- és kamatszolgáltatását? A belföldi kamat tekintetében pedig na­gyon kérem a t. pénzügyminiszter urat, hogy legyen kegyes magáévá tenni Kállay Miklós t. képviselőtársam álláspontját, amelyet itt volt szíves kifejteni, hogy tudniillik szíállítsa le a mostani még mindig magas kamatokat. Nekem a tőkeképződés tekintetében nincsenek olyan

Next

/
Thumbnails
Contents