Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-95

44 Az országgyűlés képviselőházának 95, nyünk, minden feleslegünk értékesíthető legyen, amennyire lehet. . • Kivitelünket természetesen igen nagy mértékiben hátrányosan befolyásolja a kötött devizagazdálkodás és bár egyes országokkal clearing-egyezményeink vannak, mégis a fizetési nehézségek fennállanak. A devizagazdálkodás mielőbbi megkönnyítése, vagy teljes felszabadítása volna a gazdasági életnek tulajdonképpen legfontosabb dolga, mert amint ez felszabadulna, mindjárt sokkal könnyebb volna exportálni. A belső fogyasztás ée a kiviteli lehetőségek megszervezése után a termelés megfelelő átszervezése volna egyik feladat. Ez természetesen roppant nehéz kérdés és itt én nem is arra gondolok, hogy erőszakosan, rögtön, hirtelen valósítsuk meg ezt a dolgot, mert mint tudjuk, a mi népünk nagyon konzervatív és nagyon nehezen bírható rá arra, hogy másként termeljen, mint ahogy eddig termelt. A régi békevilágban még Darányi Ignác f Öldmívelésügyi miniszter a termelés átszervezésére egy nagyon jó módot talált, amely azonban az ország jelenlegi pénzügyi viszonyai között nagyon nehezen volna alkalmazható. Abban az időben egyes vidékeken, különösen ott, ahol nagyon elmaradott volt a népies gazdálkodás, mintagazdaságokat állítottak fel, amelyeket mintaszerűen felszereltek. Az ezen mintagazdák gazdálkodását ellenőrizték és úgyszólván dirigálták őket, hogyan gazdálkodjanak. Ezektől a gazdaságoktól, meg attól, hogy a nép lassanként látta, hogy neki haszna van ebből, mert sokkal jobban tudja állatállományát és terményeit értékesíteni, lassanként egész vidékek gazdálkodása teljesen átformálódott- Természetesen ma nehézségekbe ütközik, hogy ilyen eszközökkel dolgozzanak, mert azelőtt a békében egy pár ezer koronát fektettek bele egyegy mintagazdaságba és öt esztendő múlva az illető gazdának a tulajdonába ment át a befektetett instrukció. Ezt ma megcsinálni bajos. Mégis valami módon kísérletekkel, irányítással és oktatás útján a gazdaságot át kell abban az irányban szervezni, annak lehetősége szerint és olyan termények előállítására, amelyek tényleg úgy a külföldön, mint a belföldön a legjobban elhelyezhetők és különösen egyes terményekben, amelyekből nemesített mag áll rendelkezésre, ilyen nemesített mag kiosztása erre a célra igen alkalmas. A következő teendő a mezőgazdasági termelés költségeinek csökkentése. Ez szintén olyan feladat, amely a mezőgazdaság szempontiából igen fontos. Ez alatt, mint Lázár Miklós képviselőtársam is kifejtette, nem a cselédfizetések vagy napszámbérek csökkentésére gondolok, mert azok úgyis a legalsó határon mozognak, hanem gondolok elsősorban is az agrárolló elhajlásának enyhítésére. A gazdaságoknak legnagyobb bajuk az, hogy mindazok a cikkek, amelyekre egy-egy gazdának okvetlenül szüksége van, aránytalanul magas árúak a mezőgazdasági cikkekhez képest. Ennek folyománya természetesen az, ami azután az ipart és kereskedelmet is nagymértékben érinti, hogy minden gazda csak éppen, annyi iparcikket és egyéb dolgot vásárol, amennyire okvetlenül szüksége vam A mi vidékünkön például a kisgazdák legnagyobb része^ már évtizedeken keresztül műtrágyát használt. Miután ez cukorrépatermelő vidék s a cukorrépát az ottani gyár vette át, — amely közben leégett és most üzemen kívül ülése 1932 június 2-án, csütörtökön, van — mondom a cukorrépának legnagyobb részét a kisbirtokosok és polgárok szolgáltatták és óriási mennyiségű műtrágyát használtak a régi világban. Egy pár évvel ezelőtt is volt még olyan község, ahol 15—20 vágón műtrágyát használtak el. Ezek most a műtrágya használatát teljesen abhalhagyták, kivéve egy pár nagyobb gazdaságot, amelyek még műtrágyával termelnek, — a kisgazdák ma egyáltalában a műtrágyát nem használják. A többi iparcikkekből is minél kevesebbet akarnak fogyasztani, ami azután természetesen az illető ipart is nagyon hátrányosan érinti. Ezeken a dolgokon egyrészt a^ kereskedelmi szerződések megjavításával, másrészt a kar teliárak mérséklésével lehetne segíteni. Méltóztassanak megengedni, hogy még egy kérdéssel foglalkozzam, amellyel ugyan már előttem sokan foglalkoztak, különösen JKállay Miklós igen t. képviselőtársam, a mezőgazdasági hitel ügyével. Ez körülbelül a legfontosabb kérdés, amelyet ugyan már nagyszerűen megvitattak, mindennek ellenére tessék megengedni, hogy erről én is egynéhány szót szóljak. Eégi tapasztalati dolog, hogy még a békében is a mezőgazdasáernak maximális jövedelmezősége körülbelül 4% volt. Ennél többet gazdaságból kihozni még békevilágban sem igen lehetett, most pedig a legtöbb kölcsön után, amelyekkel >a gazdaságok terhelve vannak 9H—10%-os kamatot kell fizetni. (Felkiáltások bal felől: De csak most!) Ezelőtt egy pár évvel még 12—14%-os volt a kamat. Ez olyan magas kamat, amit fizetni mi gazdák egyáltalában képtelenek vagyunk. Ez azt fogja eredményezni, Ihogy az összes gazdák, akiknek a legkisebb hitelük is van, a legrövidebb idő alatt •teljesen tönkremennek, ami sem a (hitelezőknek, sem az államnak nem érdeke. Ezért szükségts, hogy ebben az ügyben mielőbb radikális rendezés Következzél: be. Nem elég a földteherrendező országos bizottság eljárása, nem elég a moratóriumos megoldás, mert ez ideig-óráig enyhítést nyújt, de radikális elintézést nem eredményez. (Gr. Hunyady Ferenc: Ez -csak plombálás és fogat is kell húzni!) Ezek alapján van szerencsém a következő határozati javaslatot beterjeszteni és kérem, hogy ezt elfogadni méltóztassék (olvassa): «Indítványozom, hogy küldjön ki a parlament egy országos bizottságot a mezőgazdasági hitelügy megvizsgálására és reformok létesítésére, mely külön-külön foglalkozik nemcsak a földtehermentesítés kérdésével, melynek moratóriumos megoldása ideig-óráig tartó enyhülést okoz, hanem a mezőgazdasági hitel intézményes biztosításával is.» Ez a bizottság igyekezzék elsősorban a külföldi jelzálogos hitelezőkkel a kormány útján megegyezést keresni, a magas kamatozású jelzáloglevelek konvertálása és a kamat leszállítása érdekében, igyekezzék a hitelezői érdekeltség bevonásával oly jelzálogkibocsátó központot megteremteni, amely a magyar mezőgazdasági kivitel devizagazdálkodásának részbeni vagy teljes bevonása alapján biztosítani fogja a nekünk kölcsönadott tőkék zavartalan törlesztés- és kamatszolgáltatását? A belföldi kamat tekintetében pedig nagyon kérem a t. pénzügyminiszter urat, hogy legyen kegyes magáévá tenni Kállay Miklós t. képviselőtársam álláspontját, amelyet itt volt szíves kifejteni, hogy tudniillik szíállítsa le a mostani még mindig magas kamatokat. Nekem a tőkeképződés tekintetében nincsenek olyan