Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-102
Az országgyűlés képviselőházának 102. látni, éppen katholikus körökben nagyon kitűnően ismerik, annál is inkább, mert 38 templomot épített, kisebb-nagyobb templomokat, körülbelül három millió pengő értékben. (Pilis Károly: Nyilvános pályázat útján kapta!) Hogy pályázott-e^ vagy nem pályázott, az engem nem érdekel, és nem Petrovácz képviselő úr személye ellen van kifogásom, hanem a rendszer ellen van kifogásom. Ne prédikáljanak itt arról, hogy a fiatalságot meg akarják menteni,^ amikor végesvégig azt látjuk, hogy keresztény párti, konstruktív férfiak milyen nagy értéket képviselő munkákat vettek el a fiatalságtól. (Pilis Károly: De eredményes munka!) így például Waelder Gyula műegyetemi tanár, Sváb Gyula helyettes államtitkár, Rerrich Béla, az állami kertészeti tanintézet igazgatója millió és millió pengő értékű munkát végeztek akkor, amikor a szegény nyomorgó, állásnélküli mérnököknek nincsen betevő falatjuk. Ugyanakkor azt mondják, hogy a tanároknak — akár ipariskolai, felsőipariskolai, akár műegyetemi tanároknak —• szükségük van arra, hogy gyakorlatilag is dolgozzanak, mert hiszen máskép egyrészt nem tudnának az élettel megküzdeni, másrészt nem tudnának haladni az építészeti technika^ fejlődésével, nem tudnának haladni a tudománnyal, ha ők is nem építenének. Ezt is belátom, hajlandó vagyok ezt is koncedálni, ez azonban nem jelenti azt, hogy enynyit kell építeni, mint például Waelder műegyetemi tanár úr, akiről nem is tudom, mikor tanít, mikor van egyáltalában ideje az egyetemre járni, mikor tart előadást. Külön el kell mondanom, mert rendkívül érdekes, hogy mennyit épít. (Nánássy Andor: Es főkép telik vele az idő, ha elolvasod. —KabókLajos: Nem baj, van még holnap is idő! — Buchinger Manó: Tizenkétórás ülést tartunk!) Itt van a budapesti cisztercita gimnázium és rendház építése 1,500.000 pengő értékben. Tudni kell, hogy a tervező műépítészeknek ezekből az Összegekből 4% jár tervezési díj címén. Itt van továbbá a budapesti margitszigeti szanatórium 960.000 pengő, a balassagyarmati kórházi elmeosztály 700.000 pengő, közkórház 975.000 pengő, postaház 500.000 pengő, a budakeszi római katholikus zárdai iskola 164.000 pengő, az esztergomi állami polgári fiú- és leányiskola 344.000 pengő, megyei tisztviselő bérház 400.000 pengő értékben. Most következik Eger. Egerben magában 15 épületet épített. Gyöngyösön építette a Nemzeti Bank épületét és a tűzoltólaktanyát, valamint a városi víztornyot, Kisvárdán a «Bessenyei György» reálgimnáziumot, Miskolcon a női kereskedelmi és zeneiskolát, Nyíregyházán a római katholikus egyház bérpalotáját, Pécsett a mecseki tüdőbetegszanatóriumot 2,350.000 pengő értékben, Szófiában a követségi palotát, Szegeden a polgári iskolai tanárképző gyakorló polgári iskoláját. r Szombathelyen végezte a postapalota újjáépítését. Továbbá építette Budapesten a berlinitéri árusító pavillont, Komáromban az állami elemi iskolát, Salgótarjánban a csendőriskolát, Miskolcon a postapalotát. Budapesten a Beszkárt^ igazgatósági épülete homlokzatának elkészítéséért tiszteletdíjat kapott; az albertfalvai építkezéseknél, továbbá az Óti. székházépítkezésnél mint műszaki tanácsadó tiszteletdíjat kapott. Ez legalább 15 millió pengő értékű munka. (Kabók Lajos: Ilyen a keresztény szolidaritás? — Buchinger Manó: Ilyen a keresztény szeretet! — Zaj.) T. képviselőtársaim, tudni kell, hogy ebből az összegből 4% a tervező műépítészt illeti, ülése 1932 június 10-én, pénteken. 493 vagyis ez a műépítész legalább 600.000 pengőt keresett. (Gál Jenő: Mennyi adót fizet 1 ?) Azt nem tudom t. képviselőtársam. De kérdezem: rendes dolog ez? Lehet ezt menteni? Helytelenül teszik t. képviselőtársaim, ha azt mondják, hogy nyilvános pályázatot írnak ki és ezen az alapon kapják meg ezek a munkát. T. képviselőtársaim, akik a városházán együtt dolgoznak és együtt vannak velem^ nagyon jól tudják, hogy mit Jelent a nyilvános versenypályázat. Nagyon kitűnően r kell^ tudniok, hogy hogyan írják ki a költségvetéseket, és nagyon jól kell tudniok, hogy kik az informált építőmesterek és a nem informált építőmesterek. Tudják nagyon jól, hogy a nem informált építőmester mindent megpályázik, ami csak ki van írva, rendes áron, az informált építőmester pedig alacsony áron pályázza >meg a nem létező tételeket és kitűnően tudja azt, hogy hogyan kell megkeresnie az ő kis számításait. (Buchinger Manó: Kis összeköttetések!) Ez nem jelent semmit. Egy pillanatig sem akarom azt mondani természetszerűen, mintha ezek az urak ilyen módon kerültek volna a munkához. En csak arra szorítkozom, hogy megjegyezzem t. képviselőtársam közbeszólására, hogy mit jelent a nyilvános versenypályázat. T. Ház! Egy másik témára kell még rátérnem, ez pedig a törvényhatóságokban folyó hallatlan visszaélés. A következő dolog történt. Arról értesültünk, hogy Kispesten a polgármester, illetve a város vezetősége 28.000 községi választó közül 19.000-et ki akar hagyni a választói névjegyzékből azon a címen, hogy ezek nem fizettek kereseti adót. A város képviselőtestületében helyet foglaló szociáldemokratapárti képviselőtestületi tagok elmentek a polgármesterhez és a polgármestert megkérdezek, hogy milyen alapon teszi ezt. A polgármester hivatkozott a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. te. 41. §-ára. Ez a 41. §. szerinte kizárja azt. hogy olyan embereket is felvehessenek a községi választók névjegyzékébe, akik nem fizetnek egy városban kereseti adót. Most eltekintve mindentől és eltekintve a tételes törvénytől, meg kell jegyeznem a következőket: Kispest lakosságából ezidőszerint rengeteg ember dolgozik Budapesten. A budapesti munkások Budapesten róják le a kereseti adójukat, ennélfogva tehát Kispesten nem lehet beszámítani nekik a keresetiadót. De ezért ők nem eshetnek ki a választói névjegyzékből, mert a tételes törvény, az említett törvény 41. §-a^ világosan kimondja azt, hogy (olvassa): «Községi f választójoga van annak, aki az országgyűlési képviselőválasztóknak a községi választás évére érvényes névjegyzékbe a község területén fel van véve, ha» — és ez a leglényegesebb —' «legalább hat év óta lakik a község területén, vagy van ott lakása, és saját maga, illetőleg férje legalább két év óta fizet a községben föld-, ház- vagy általános kereseti .adót, beleértve az alkalmazottak kereseti adóját is.» Tehát itt egy vagylagosság van. Ez azt jelenti, hogy aki az országgyűlési képviselő választók névjegyzékébe fel van véve, azonkívül pedig megvan neki az a kelléke, hogy hat éve lakik a községben, az községi választójoggal rendelkezik. Ennek ellenére, a törvény egész ^világos rendelkezésének ellenére Kispest városának vezetősége állítólag a főispán rendelkezése és titkos utasítása folytán (Buchinger Manó: Halljuk! Halljuk! Ez érdekes!) nem veszi fel őket a névjegyzékbe. Miért? Azért talán, mert a kispesti szociálde66*
