Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-102

494 Az országgyűlés képviselőházának 1 mokrata képviselőtestületi csoport harcolt és dolgozott az ottani panamisták kiirtásán? Ezért akarják a szociáldemokratapárt ellen felhasználni ezt a nemtelen fegyvert olyam­formán, hogy választóit egyszerűen eltörlik a föld színéről? Ennek nem szabad megtörténnie. (Buchinger Manó: Ügy van!) Ha a főispán ilyen titkos rendeletet adott ki, akkor törvénytelenül cselekedett. (Buchinger Manó: TJgy van!) Törvénytelen intézkedés az, hogy a névjegyzékből M kell hagyni azokat, akik ott nem fizettek akár kereseti adót, akár jövedelemadót, akár házadót. akár földadót. Kérem a belügyminiszter urat, kérem a t. kor­mányt, méltóztassék ezt az ügyet megvizs­gálni, méltóztassék kivizsgálni, mi van e mö­gött, mit akarnak itt csinálni, micsoda tör­vénytelenség az, amit csinálni akarnak. (Bu­chinger Manó: Egyebet sem csinálnak!) Kér­dem, nem elég biztosítékot nyújt az önök politi­kája számára az 1929. évi XXX. te, amely teljes kigúnyolása az önkormányzati elvnek, amely le­hetetlenné teszi, hogy az önkormányzat meg­mukkanjon, amely lehetetlenné teszi, hogy SCL önkormányzat levegőhöz jusson? Nem elég biz­tosítéka az önök politikajáuak ez a retrográd reakciós törvény, amelyet hoztak az ország szégyenére, ez a fél-fasiszta, (Kabók Lajos: Egészen az!) sőt egészen fasiszta törvény? En úgy látom, hogy e mögött valami más van. Kell valami oknak lennie, amiért a főispán, vagy az alispán ilyen utasítást adhatott ki Kispest város polgármesterének, azért tehát felhívom a belügyminiszter urat, vizsgálja ki: miért adta ki a főispán ezt a rendelkezést? Beszélnem kell még általában ennek a tör­vénynek a végrehajtásáról, arról, hogy egyes városok, törvényhatóságok, képviselőtestületek hogyan játsszák ki az 1929- évi XXX. te.-et. (Halljuk! Halljuk a szélsőbaloldalon.) Itt van­előttünk például egy panasz, amely szerint egy nagy város törvényhatóságában nem -lehet in­terpellációt elmondani, (Buchinger Manó: Hát ez hogyan lehet?) nem lehet indítványt beter­jeszteni. A budapesti törvényhatóságban ez mégis lehetséges. Igaz, hogy a budapesti tör­vényhatóságról külön törvény rendelkezik, de ártörvénynek idevonatkozó része teljesen azo­nos a vidéki törvényhatóságokra vonatkozó rendelkezéssel. Szegeden — tehát nem is egy utolsó kis faluban, hanem az ország második legnagyobb városában — történt meg az. hogy valaki benyújtott egy interpellációt. Ezt az interpellációt kiadták az úgynevezett kisgyű­lésnek, amit Budapesten a törvényhatósági ta­nács helyettesít. (Buchinger Manó: Szegedről hallottunk már ana délután szép dolgokat!) Szegedről indult el a magyar renaissance, te* hát csak természetes dolog, hogy ott továbbra is szolgálatokat akarnak tenni a magyar re­naissance gondolatának és meg akarják csorbí tani a népnek azt a csepp jogát is, amelyet neki az önök kurzustörvényhozása megadott. Mint mondtam, Szegeden benyújtottak egy interpellációt és ezt az interpellációt kiadták a kisgyűlésnek. A kisgyűlés nagyképűen letár­gyalta az interpellációt (Kabók Lajos: Nagy­képű kisgyűlés! Ez jó!) és kimondotta, hogy ezt az interpellációt pedig nem lehet előterjesz­teni, így például a választójogról szóló indít­ványt is először a kisgyűlés elé terjesztették, és csak a kisgyűlés azon határozata után, hogy nem lehet előterjeszteni, voltak kénytelenek elállani a mi elvtársaink, barátaink Szegeden attól, hogy ezt az indítványt előterjesszék. Erre az eljárásra törvényes alap abszolúte 2. ülése 1932 június 10-én, pénteken. ninesem Az ügyek előkészítése kétségtelenül a kisgyűlés hatáskörébe tartozik, a szabályren­deletet azonban a törvényhatóság állapítja meg. Nem lehet olyan szabályrendelet, amely megtilthatná azt, hogy valakinek' ne lehessen interpellációt vagy indítványt előterjeszteni. Hova jutunk akkor az úgynevezett törvényes­ség lejtőjén, ha egyszerűen valamely törvény­hatóság kisgyűlése kimondhatja azt, hogy nem lehet interpellálni? Ha valami szédítő gazság történik — tegyük fel — valamely törvényható­ság területén és azt az ellenzék szóvá akarná tenni, hogyan lehet az, hogy valaki megtilt­hassa, hogy interpellálni pedig nem^ lehet. Itt van Váry t. képviselőtársam, kitűnően tudja, hogy Pest vármegyében lehet interpellálni és lehet indítványokat előterjeszteni. Hogyan le­het akkor az, hogy Szeged törvényhatóságában ezt nem engedik meg? (F. Szabó Géza: Önma­guk alkotják az ügyrendet!) Olyan ügyrendet nem alkothatnak. Es Szabó t. képviselőtársam, aki a közigazgatáshoz kitűnően ért, és akiről úgy tudom, hogy ennek a törvénynek egyik előadója volt . . . (Kabók Lajos: Basáskodott! F. Szabó Géza: Melyiknek?) Az 1929. évi XXX. tc.-nek. (F. Szabó Géza: Nem én voltam az előadója, de vállalnám! — Buchinger Manó: Nem dicsőség!) Szóval közigazgatási ember. Azt azonban remélem, nem tudná vállalni — bár felteszem általában túloldalon ülő t. kép­viselőtársaimról, hogy ők sok mindent vállal­nak — (Buchinger Manó: Nagyvállalkozón . hogy megmagyarázza, hogyan lehet az, hogy egy városi törvényhatóság megtilthatja, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai ne ter­jeszthessenek elő interpellációt, vagy pedig in­dítványt. (Propper Sándor: Hol szunnyad a t. kormány, ha nem vagyok indiszkrét? — Buchinger Manó: Már a tejbegrízt megette ilyenkor! Már lefektették a kormányt! — De­rültség. — Kabók Lajos: Hát a pártja hol van?) Általában belügyi téren meg kell említe­nem, hogy éppen a köziségpolitika terén egészen furcsa dolgokat tapasztaltunk. A falvakban a jegyző urak ,a kisistenek. (Kabók Lajos: Nagy­képű kisistenek!) A jegyző urak nem engedik a képviselőtestületi tagokat beszélni, egysze­rűen leintik őket. (F. Szabó Géza: A jegyző nem elnöke a képviselőtestületnek! Csak az el­nök intheti le! A képviselőtestületi elnök min­dig a bíró!) Ne tessék ilyen rabulisztikával el­ütni a dolgot. (F. Szabó Géza: Nem rabulisz­tika!) Ez csűrés-csavarás, mert a bírónak is a jegyző parancsol. Ön is nagyon jól tudja, hogy minden faluban a bírónak is ia jegyző parancsol és nem megfordítva. (F. Szabó Géza: Szellemi fölény! — Kabók Lajos: Szellemi fölény? Hát a jog hol van? A jog semmi?) Szellemi fölény, úgy van! Ha tehát a szellemi fölény parancsol, akkor miért tetszik azt mondani, hogy a 'bíró inti le? (Kabók Lajos: Miért nem ő lesz a bíró? — Zaj.) Általában azt tapasztaljuk a falvakban, hogy nemi hívják meg a szociáldemokrata kép­viselőtestületi tagokat a gyülés^kra Ez termé­szetesen nagy ellenszenvet és nagy dacot vált ki az emberekből, és ha eljön a legközelebbi községi választás, akkor az egyes községekben meg! fogják látni ennek az eredményét. Mi nem félünk ezektől a dolgoktól és nem panaszkod'ni akarunk, csak megállapítjuk ezeket a jogtalan­ságokat és általában orvoslást követelünk ezek ellen' a jogtalanságok ellen, amelyeket itt fel­hoztunk. Minthogy pedig a kormány iránt bizalmat­lan vagyok, a megajánlási törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. — Propper Sándor: Nem nagy szellemi fölényre

Next

/
Thumbnails
Contents