Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-102

494 Az országgyűlés képviselőházának 1 mokrata képviselőtestületi csoport harcolt és dolgozott az ottani panamisták kiirtásán? Ezért akarják a szociáldemokratapárt ellen felhasználni ezt a nemtelen fegyvert olyamformán, hogy választóit egyszerűen eltörlik a föld színéről? Ennek nem szabad megtörténnie. (Buchinger Manó: Ügy van!) Ha a főispán ilyen titkos rendeletet adott ki, akkor törvénytelenül cselekedett. (Buchinger Manó: TJgy van!) Törvénytelen intézkedés az, hogy a névjegyzékből M kell hagyni azokat, akik ott nem fizettek akár kereseti adót, akár jövedelemadót, akár házadót. akár földadót. Kérem a belügyminiszter urat, kérem a t. kormányt, méltóztassék ezt az ügyet megvizsgálni, méltóztassék kivizsgálni, mi van e mögött, mit akarnak itt csinálni, micsoda törvénytelenség az, amit csinálni akarnak. (Buchinger Manó: Egyebet sem csinálnak!) Kérdem, nem elég biztosítékot nyújt az önök politikája számára az 1929. évi XXX. te, amely teljes kigúnyolása az önkormányzati elvnek, amely lehetetlenné teszi, hogy az önkormányzat megmukkanjon, amely lehetetlenné teszi, hogy SCL önkormányzat levegőhöz jusson? Nem elég biztosítéka az önök politikajáuak ez a retrográd reakciós törvény, amelyet hoztak az ország szégyenére, ez a fél-fasiszta, (Kabók Lajos: Egészen az!) sőt egészen fasiszta törvény? En úgy látom, hogy e mögött valami más van. Kell valami oknak lennie, amiért a főispán, vagy az alispán ilyen utasítást adhatott ki Kispest város polgármesterének, azért tehát felhívom a belügyminiszter urat, vizsgálja ki: miért adta ki a főispán ezt a rendelkezést? Beszélnem kell még általában ennek a törvénynek a végrehajtásáról, arról, hogy egyes városok, törvényhatóságok, képviselőtestületek hogyan játsszák ki az 1929- évi XXX. te.-et. (Halljuk! Halljuk a szélsőbaloldalon.) Itt vanelőttünk például egy panasz, amely szerint egy nagy város törvényhatóságában nem -lehet interpellációt elmondani, (Buchinger Manó: Hát ez hogyan lehet?) nem lehet indítványt beterjeszteni. A budapesti törvényhatóságban ez mégis lehetséges. Igaz, hogy a budapesti törvényhatóságról külön törvény rendelkezik, de ártörvénynek idevonatkozó része teljesen azonos a vidéki törvényhatóságokra vonatkozó rendelkezéssel. Szegeden — tehát nem is egy utolsó kis faluban, hanem az ország második legnagyobb városában — történt meg az. hogy valaki benyújtott egy interpellációt. Ezt az interpellációt kiadták az úgynevezett kisgyűlésnek, amit Budapesten a törvényhatósági tanács helyettesít. (Buchinger Manó: Szegedről hallottunk már ana délután szép dolgokat!) Szegedről indult el a magyar renaissance, te* hát csak természetes dolog, hogy ott továbbra is szolgálatokat akarnak tenni a magyar renaissance gondolatának és meg akarják csorbí tani a népnek azt a csepp jogát is, amelyet neki az önök kurzustörvényhozása megadott. Mint mondtam, Szegeden benyújtottak egy interpellációt és ezt az interpellációt kiadták a kisgyűlésnek. A kisgyűlés nagyképűen letárgyalta az interpellációt (Kabók Lajos: Nagyképű kisgyűlés! Ez jó!) és kimondotta, hogy ezt az interpellációt pedig nem lehet előterjeszteni, így például a választójogról szóló indítványt is először a kisgyűlés elé terjesztették, és csak a kisgyűlés azon határozata után, hogy nem lehet előterjeszteni, voltak kénytelenek elállani a mi elvtársaink, barátaink Szegeden attól, hogy ezt az indítványt előterjesszék. Erre az eljárásra törvényes alap abszolúte 2. ülése 1932 június 10-én, pénteken. ninesem Az ügyek előkészítése kétségtelenül a kisgyűlés hatáskörébe tartozik, a szabályrendeletet azonban a törvényhatóság állapítja meg. Nem lehet olyan szabályrendelet, amely megtilthatná azt, hogy valakinek' ne lehessen interpellációt vagy indítványt előterjeszteni. Hova jutunk akkor az úgynevezett törvényesség lejtőjén, ha egyszerűen valamely törvényhatóság kisgyűlése kimondhatja azt, hogy nem lehet interpellálni? Ha valami szédítő gazság történik — tegyük fel — valamely törvényhatóság területén és azt az ellenzék szóvá akarná tenni, hogyan lehet az, hogy valaki megtilthassa, hogy interpellálni pedig nem^ lehet. Itt van Váry t. képviselőtársam, kitűnően tudja, hogy Pest vármegyében lehet interpellálni és lehet indítványokat előterjeszteni. Hogyan lehet akkor az, hogy Szeged törvényhatóságában ezt nem engedik meg? (F. Szabó Géza: Önmaguk alkotják az ügyrendet!) Olyan ügyrendet nem alkothatnak. Es Szabó t. képviselőtársam, aki a közigazgatáshoz kitűnően ért, és akiről úgy tudom, hogy ennek a törvénynek egyik előadója volt . . . (Kabók Lajos: Basáskodott! F. Szabó Géza: Melyiknek?) Az 1929. évi XXX. tc.-nek. (F. Szabó Géza: Nem én voltam az előadója, de vállalnám! — Buchinger Manó: Nem dicsőség!) Szóval közigazgatási ember. Azt azonban remélem, nem tudná vállalni — bár felteszem általában túloldalon ülő t. képviselőtársaimról, hogy ők sok mindent vállalnak — (Buchinger Manó: Nagyvállalkozón . hogy megmagyarázza, hogyan lehet az, hogy egy városi törvényhatóság megtilthatja, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai ne terjeszthessenek elő interpellációt, vagy pedig indítványt. (Propper Sándor: Hol szunnyad a t. kormány, ha nem vagyok indiszkrét? — Buchinger Manó: Már a tejbegrízt megette ilyenkor! Már lefektették a kormányt! — Derültség. — Kabók Lajos: Hát a pártja hol van?) Általában belügyi téren meg kell említenem, hogy éppen a köziségpolitika terén egészen furcsa dolgokat tapasztaltunk. A falvakban a jegyző urak ,a kisistenek. (Kabók Lajos: Nagyképű kisistenek!) A jegyző urak nem engedik a képviselőtestületi tagokat beszélni, egyszerűen leintik őket. (F. Szabó Géza: A jegyző nem elnöke a képviselőtestületnek! Csak az elnök intheti le! A képviselőtestületi elnök mindig a bíró!) Ne tessék ilyen rabulisztikával elütni a dolgot. (F. Szabó Géza: Nem rabulisztika!) Ez csűrés-csavarás, mert a bírónak is a jegyző parancsol. Ön is nagyon jól tudja, hogy minden faluban a bírónak is ia jegyző parancsol és nem megfordítva. (F. Szabó Géza: Szellemi fölény! — Kabók Lajos: Szellemi fölény? Hát a jog hol van? A jog semmi?) Szellemi fölény, úgy van! Ha tehát a szellemi fölény parancsol, akkor miért tetszik azt mondani, hogy a 'bíró inti le? (Kabók Lajos: Miért nem ő lesz a bíró? — Zaj.) Általában azt tapasztaljuk a falvakban, hogy nemi hívják meg a szociáldemokrata képviselőtestületi tagokat a gyülés^kra Ez természetesen nagy ellenszenvet és nagy dacot vált ki az emberekből, és ha eljön a legközelebbi községi választás, akkor az egyes községekben meg! fogják látni ennek az eredményét. Mi nem félünk ezektől a dolgoktól és nem panaszkod'ni akarunk, csak megállapítjuk ezeket a jogtalanságokat és általában orvoslást követelünk ezek ellen' a jogtalanságok ellen, amelyeket itt felhoztunk. Minthogy pedig a kormány iránt bizalmatlan vagyok, a megajánlási törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. — Propper Sándor: Nem nagy szellemi fölényre