Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-101

368 Az országgyűlés képviselőházának 101 állami munkaközvetítő intézetnek 'bejelentett hivatalos munkabérek. Azóta ezek a bérek legalább 25% -kai romlottak, de még mindig érdemes őket megnézni. Szakmunkások: kovácsok óradíja minimum 50 fillér, maximum 60 fillér, lakatosok óradíja minimum 50 fillér, maximum 70 fillér, szabók óradíja minimum 40 fillér, maximum 70 fillér, pékek heti keresete 25 pengő, csaposok heti keresete 10 pengő, stb. Ezek a munkabérek azok, amelyek mellett ma Magyarországon az emberek százezrei dolgoznak az ipari szakmában. A mezőgazdasági munkások helyzetéről csak egykét dolgot akarok felolvasni a kezeim közt levő sok levél közül, amelyek azután igazi itükörképét mutatják annak, hogy miért áll száz és száz vágón búza elhasználatlanul, miért nem tudják felhasználni az élelmiszereknek ama tömegeit, amelyek rendelkezésre állanak. Nagyhalászból írják a következőket (olvassa): «Különösképpen a mezőgazdasági munkások helyzete olyan irtózatos, hogy el se képzelik az elvtársak azt a tűrhetetlen helyzetet most a legnagyobb súlyán a mezőgazdasági munkálatok teljesítésénél kivétel nélkül mindannyian a kapálás, kaszálás, cukorrépa és egyéb mezőgazdasági munkálatok teljesítése a községtől három km. legkisebb távolságtól 8—10 sőt még ennél is messzebb terjednek s úgy a végtelen, de teljesen kenyér nélkül kell elmenni elvtársainknak» — úgy olvasom fel, aminit megírták — «teljesíteni mindezen kiírt mezei munkát, úgy hogy reggel elindul hazulról 3—4 órakor a teljes semminél egyebet se tud vinni, mint a kapát a kaszát a vállán, a feleségek a gyereket a hátán úgy teljesen étien kenyér nélkül 8—9 óráig bírnak dolgozni, akkor a feleség hazaindul, de ha otthon sója úgy egy kis vizi levest melegít az urának és a családjának, hogy délután 3—á óra tájban elmerjenek indulni haza, úgy hogy mire a faluba érnek teljesen az éhségtől elszédülve házakhoz mennek be egy falat kenyeret kérni, hogy haza tudjon vánszorogni, de mindezeket a lelketlen elöljáróságok elnézik és nem segítenek semmit a bajon, többször voltam a főjegyzőnél és kértem arra, hogy most legalább még egy hónapig inséglisztet osszon ki a kapálás és kaszálási munkálaitok teljesítésére, de mind hiába való volt, mert hiszen jól tudjuk, hogy a malomban ott van a sok liszt, ami az Ínségből felmaradt és mégis elnézik, hogy azok az emberek, kik minden rendű népeket az ő munkájukból a mezőgazdasági munkások táplálnak és elnézik, hogy az éhségtől szédelegve mennek és jönnek haza idő előtt a munkájukból, mert a napot kenyér nélkül nem bírják kidolgozni.» Talán még egy levelet olvasok fel, amely szinitén azt mutatja, hogy milyen a mezőgazdasági munkások helyzete (olvassa): «Maholnap itt az aratás és a munkások még mindig munka nélkül vannak.

f Nem tudnak annyit sem keresni aratás előtt, hogy a hosszú téli koplalás után némileg meg bírjanak erősödni. így majd az aratási munka folyamán fognak tömegesen megbetegedni és még ezt a nagyon kevés kereseti lehetőséget is önhibájukon kívül, de el fogják szalajtani. Hogy azután mi lesz, azt nem lehet tudni, most is, ahova 80 ember kell, 360—400 jelentkezik és a többség, akit nem alkalmaznak, megy a hatósághoz. Akár a bíró, akár a jegyző, az mind ígér, tenni azonban semmit sem tesznek, die nem is tehetnek, hiszen a községi választóknak is csak 9%-a választotta meg őket, mit tehetnének ezek a . ülése 1932 június 9-én, csütörtökön. dolgozók érdekében?» (Ügy van! Ügyi van! a szélsőbaloldalon.) Tömegesen lehetne felolvasni ilyen leveleket, amelyek azt bizonyítják, hogy a^ csendőrök még mindig ütik-verik, kínozzák és megakadályozzák a falu népét, hogy szociáldemokrata alapon szervezkedjen. A kormányzatnak lehet az az elgondolása, hogy szocialista mozgalommal szemben csendőröket és erőszakos eszközöket alkalmaz, viszont bizonyos az is, hogy ezzel ezeket a szociális kérdéseket és problémákat a kormány megoldani nem fogja (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és nem fogja megoldani semmiféle frázissal sem, akárhonnan jöjjenek is ezek a frázisok. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangzik el az, hogy ebben az országban mindenkinek a megélhetése biztosítva van. Elhangzik, de rögtön titánná hozzáteszik: és biztosítva van a rend és nyugalom is, ebben az országban rend és nyugalom lesz. A kettő együtt szükséges, hogy így hangozzék el, mert az első nem igaz, a másikat tényleg elhisszük. Szívesen elhisszük, hogy a rendet és nyugalmat éppen azért, mert ilyen a költségvetés, mert az egész ellenforradalom fegyveres erőszakra van berendezkedve, minden lelkiismeretfurdalás nélkül akármilyen eszközökkel biztosítanák. Ez azonban nem elég, ez lehet egy hatalom erőszakos politikája, a hatalom megtartására, de tudtommal nem az a cél, hogy az éhes tömegeket golyóval hallgattassák el, hanem az országos politikának az a célja, hogy minél^ szélesebb néprétegeket jól" eltartson, a boldogságból, az életből, a kultúrából minél többet juttasson a részére. A miniszterelnök urat, mint a polgári társadalom Szent György f lovagját ünnepelték. Meghajtották előtte a zászlót, mert puritán és tisztességes. Semmi okom sincs arra, hogy az ellenkezőjét állítsam. Elismerem én is, hogy puritán és tisztességes, de kérdezem, alap ez arra, hogy valaki miniszterelnök legyen? Nem alkalmazok nagyon szigorú mértéket, ha azt mondom, hogy az ország felnőtt lakosságának 25%-a puritán és tisztességes. Egymillió tehát azoknak a száma, akiket ezen az alapon miniszterelnökké lehetne avatni. Mióta különleges érdem az, hogy valaki puritán és tisztességest Megszavazom, ha szobrot állítanak neki, megszavazom, ha a tisztesség és puritánság szobrát csinálják meg róla, de kormányelnöknek ezekben az időkben olyan kormányelnök kell, aki nemcsak puritán és tisztességes, hanem tetterős is, aki a viszonyokat mérlegelni tudja, (Büchler József: Aki tehetséges.) aki ezt az országot merész, bátor kezdeményezéssel nem engedj elsenyvedni, hanem új utakra, a haladás útjára viszi. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nekem tehát nem elég a puritanizmus és a tisztesség. Nagyon is tudom és nem mondok ellene annak, hogy Bethlen is lehetett puritán és tisztességes, az elmúlt 12 éves rezsim alatt mégis anynyit loptak, csalták és panamáztak, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amennyit csak tudtak. Ez tehát nem elég ahhoz, hogy valaki az országot kormányozni tudja. Elvitázhatatlan tény és nem lehet tagadni azt, hogy ebben az országban milliók és milliók szenvednek a legszélsőségesebb nyomorúságban. Nem lehet tagadni azt sem, hogy nem az ínségnek, hanem a bőségnek a válsága van ma. Mit jelent az, hogy a bőség válsága? Maga az a tény, hogy az élelmiszereket meg kell semmisíteni. Amikor azonban az éhezők ott állanak tömegesen a tele magtárakkal