Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-99

Az országgyűlés képviselőházának 99. ton: A múlt évben is megvolt. Be kell vallania a termést a termelőnek. — Zaj.) En tehát azt kérem, hogy a miniszter úr ebben a most kiadandó rendeletben — mert hiszen, azt hiszem, az a megállapodás, hogy ezt a rendeletet már ki méltóztatik adni a költségvetési vita után — ne január elsejét vegye bele, hanem a szüret utántól, tehát szeptember végétől vagy október elsejétől kezdve számíttassák ez az 50%-kai csökkentett adó. (Helyeslés half elöl. — Gaal Gaston: Az új termésre, ez a legegyszerűbb! Az új termésre, az új borra kell kiadni. — Klein Antal: De most kell kiadni, mert újévkor már nem tudják kiadni! — Zaj.) T. Képviselőház! Fájdalmasan tapasztalom azt, hogy a t. kormány, amikor a legjobb hiszemmel és a legjobb érzéssel előterjesztett javaslatait hozza, eggyel sohasem számol, nem számol a pszichológiai hatásokkal. A t. Károlyi-kormányzat politikájából a néplélekkel való számolás teljesen ki van zárva. Ez a légüres térben való pepecselés nem számol a pszichológiai momentumokkal. Most itt van egy igen nevezetes pszichológiai momentumEgy millió igen szomorú sorsban sínylődő magyar embernek, magyar dolgozó polgárnak megnyugtatásáról van szó. Tessék számolni ennek a pszichológiai hatásával. Miért puffogjon el a pénzügyminiszter úrnak ez az alapjában véve igen érdemes és közmegnyugvást keltő rendelkezése, miért január elsejétől kezdve állítják be ezt az 50%-os mérséklést, miért nem szüret utánra, október 1-ére, (Hellyeslés balfelől.) amikor fokozzák ennek a bölcs rendelkezésnek pszichológiai hatását is. (Mojzes János: A pszichológiait inkább elhagyjuk, csak a másik legyen meg! — Ügy van! Ügy van!) En a következő tiszteletteljes kérelemmel végzem igénytelen felszólalásomat- Elfogadom azt a propoziciót, amelyet a t- pénzügyminiszter úr is magáévá tett, (Mojzes János: Mint első lépést!) hogy 50%-kai mérsékelik a borfogyasztási adót, amelynek eltörlése érdekében immár nyolc év óta küzd az ország, (Mojzes János: Szabadságharcot folytat!) szabadságharcot folytat az országnak bortermelő társadalma, (Eckhardt Tibor: «Kövidlépés»!) mondom, elfogadom ezt, elfogadom ezt a «rövidlépést», mint tbarátom helyesen mondottta, ellenben, t. pénzügyminiszter úr, hogy ennek a rendelkezésnek anyagi, erkölcsi és pszichológiai hatásait valóban elérjük, hogy valóban elérjük azt, amit ezzel a rendelkezéssel el kívánunk érni, az a kérelmem, hogy ne január 1-én, hanem már október 1-én méltóztassék életbeléptetni ezt a rendeletet. {Helyeslés' jobbról és balfelől) A költségvetést egyébként nem fogadóim el. (Éljenzés és taps a bal- és szélsőbaloldalon. — A szónokot sokan üdvözlik. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Fellner Pál! Fellner Pál: T. Ház! Előttem szólott t. képviselőtársam olyan kérdést tárgyalt felszólalásának egész tartama alatt, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) amely kétségtelenül igen széles néprétegeket érint és amely, hogy ilyen stádiumba jutott, nézetem szerint, tulajdonképpen a legjobb bizonyítéka annak, hogy az egész világon és nálunk Magyarországon talán fokozottan, a termelés és az értékesítés bizonyos szervezetlensége (Mojzes János: Az a baj, hogy a szeszkartell nagyon meg van szervezve!) és a fogyasztóképesség hihetetlen mértékben való ösZr szezsugorodása az, ami — azt hiszem, pártküülése Î9È2 június 7-én, kedden. 279 lönbség nélkül lehet mondani — a gazdasági krízis kialakulásában igen nagy szerepet játszott. (Gaal Gaston: Nagy baj az, hogy a gyerekek is bort fogyasztanak, mert nincs értéke!. A hatéves gyerekek is bort kávéznak. — Zaj.) Nézetem szerint ez nem volna így, ha a fogyasztóképesség az országban nagyobb volna, ha a termelés és az értékesítés is meg lenne szervezve. (Dinich Ödön: A nagy hal ne egye meg a kis halat!) Ha meg méltóztatnak en-, gedni, bizonyos más vonatkozásban, egyes termelési és értékesítési problémákról fogok né-, hány szót szólani. Elöljáróban csak azt szeretném megállapí-. tani, hogy a költségvetés általános vitája során, körülbelül egyértelműen kialakult az a nézet, hogy a mai helyzetből való kimenekülésünk érdekében mindenekelőtt a külfölddel kapcsolatos viszonyunkat: a külföldi adósságainkat kellene rendezni, ezenkívül pedig bizonyos vonatkozású belföldi adósságokat, mindkét esetben kamatcsökkentés és devalorizáció s a megmaradt tartozások kötvényesítése útján. (Gaal Gaston: Egy percentre leszállítani a kamatot, mint Bethlen apánk mondta! — Zaj.) Ebben a tekintetben a költségvetési vita megkezdése óta meglehetősen változott a helyzet. A költségvetés általános vitája során olyan nézetek hangzottak el, . • . (Folytonos zaj.) Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a szónokot! Fellner Pál:... amelyek a tárgyalásokat külföldi hitelezőinkkel folytatan dóknak tartották, igyekezvén megállapodásokat létrehozni, viszont egyoldalú intézkedéseket kértek arra az esetre, ha kitűnik, hogy ez a kérdés megállapodás útján nem rendezhető. Nagyon érthető, hogy az egyoldalú intézkedések sürgetése ma sokkal vehemensebben érvényesül, mint négy héttel ezelőtt, amikor a költségvetés vitája megkezdődött és pedig, felfogásom szerint, azért, mert a megállapodás útján, való rendezés kilátásai erősen csökkentek, jóllehet túlságosan vérmesek ezek a kilátások sohasem voltak. Ha a zavaros németországig helyzetet nézzük, amely ott a kormányváltozás folytán bekövetkezett, ha a franciaországi tisztázatlan viszonyokat tartjuk szem előtt, ha végül az amerikai viszonyokat figyeljük, akkor látjuk, hogy minden ország annyira le van kötve a maga bajaival, hogy igazán nem remélhetünk hamarosan olyan státdiumba kerülni, hogy ezeket a kérdéseket: a devalorizációt és a kamatcsökkentést, megállapodásokkal lehessen megoldani. (Gaal Gaston: a többségi párt vezére így nyilatkozott!) ö is úgy nyilatkozott és ez az, amit én is mondani akarnék, hogy az egyoldalú intézkedések sürgetése ma indokoltabb, mint négy héttel ezelőtt. Holnap vagy holnapután talán még indokoltabb lesz (Gaal Gaston: Amikor egy éve mi hirdettük, akkor demagógiának mondták!) és meg vagyok róla győződve, hogy a pénzügyminiszter úr ebben a tekintetben, mint kitűnő taktikus, bármit mond is, a külföldi hitelezőkkel folyamatban lévő tárgyalások során meg fogja találni azt a helyes és alkalmas pillanatot, — amelytől minket hosszú idő nem is választhat el — amikor tényleg^ egyoldalú intézkedésekkel fognak ezek a kérdések elintézést nyerni. (Gaal Gaston: Mit szól ehhez a pénzügyminiszter úr?) Amikor ezek a dolgok megtörténtek, tehát vagy ilyen megállapodás útján való intézkedéssel, vagy pedig... (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak!