Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-95

12 Az országgyűlés képviselőházának 95, Alföldről Ausztriába és Cseh-Szlovákiába valuta ellenértékekép, amelyet beszolgáltathatnának a Magvar Nemzeti Banknak, mert ez a Budapesti Első Gőzmalom érdekével ellenkezik, amelynek legfőbb finanszírozója szintén Weisz Gülöp úr, ez a pénzügyi nagyhatalmasság. T. Ház! Mi a független kisgazdapárt részéről nem vágyunk arra, hogy pártérdekből az ország rovására valamilyen sikert eszközöljünk ki magunknak. Mi elismerjük azt, ha a t. túloldal^ részéről valami a gazdasági helyzetnek javítása és a nagy bajok eliminálása szempontjából történik. De ha mi nagy önmegtagadással vesszük a dolgokat, a t. túloldaltól is ezt kérjük. Az egységespárt politikája ne abban csúcsosodjék ki, hogy a hatalom mindenek felett. Álljanak a nemzet ítélőszéke elé! (Mozgás a jobboldalon.) ~B& nem tudják a plütokráciával szemben a maguk vélt vagy jogos igazságait érvényesíteni, álljanak a nemzet ítélőszéke elé! A falu népét és a városok kültelki lakosságát hívják a szavazó-urnák elé, akik annak dacára, hogy a földadót elengedték, rendkívül nagy pótadóteherrel küzdenek, mert a földadót se jól engedték el. Nem lett volna szabad» hogy bizonyos degresszíyitás, fokozat nélkül a nagybirtokosoknak is elengedjék a földadót, hogy azok is, akiknek több ezer, 10.000 vagy 100.000 holdjuk van, adóelengedésben részesüljenek akkor, amikor a földadó elengedése csak viszonylag jelent valami megkönnyebbítést a falu és a városok kültelki lakossága részére, ezeket nagy pótadóteherrel, — amely Hódmezővásárhelyen 140—150f—180%'-ra megy és a községekben szintén úgy — sújtani nem lehet, mert különben illuzóriussá válik az a segítség-, amelyet a földadó elengedésével kaptak. Nekünk az a célunk, hogy ne saját pártunk érdekeit érvényesítsük, hanem az országnak, a kisgazdatársadalomnak megszervezése által és ennek révén a polgári létet biztosítsuk. A szociáldemokrata t. túloldalnak erőkifejtése igen nagy. Táplálja ezt az elégületlenség, szítja, éleszti a propaganda, a röpiratok özöne, és az a mindjobban elhatalmasodó felfogás, kialakuló nézet, hogy ha az urak nem jól csinálták arról az oldalról vagy erről az oldalról, ők jobban fogják tudni csinálni. Ezt az érzésbeli erjedő folyamatot lefojtani belügyminiszteri erőszakosságok révén nem lehet, csak intézményekkel, csak olyan ténybeli cselekedetekkel, amelyek a szociális gondoskodás bizonyítékait tartalmazzák, mindenkit szabad alkotmányos joga érvényesüléséhez odavezetnek, de egyúttal azt a fellebbezhetetlen igazságot is érvényre juttatják, hogy ez az ország akar maradni mindenek fölött polgárinak, magyarnak. T. Ház! Ez a gyógyszer, ez az orvosság: kamatredukálás, földteherrendezés, a földhözjuttatottak sorsának enyhítése. Ha nem tudják ezt megoldani, t. túloldal, ha nem tudnak szabadulni attól a kellemetlen túlsúlytól, amelyet a nagy bankokráciának és a kartellexponenseknek az egységespártba való beszivárgása, sőt betörése jelent, akkor ez eggyel több ok arra, hogy — ismétlem — hivatkozzanak a nemzetre. Döntsön az új választáson a nemzet, hogv mit akar (Helyeslés jobbfelől.) a plutokráciának további uralmát akarja-e, vagy becsületes agrárdemokráciát kíván minden más társadalmi osztálynak megbecsülésével, jogos igényének érvényre juttatásával? A felfordulás veszélyétől nein félek, de jól vigyázzon Magyarország, t. Képviselőház, hogy ennek a' veszélynek ülése 1932 június 2-án, csütörtökön. csak árnyéka is ne settenkedjék be ide a Képviselőház falain belülre! Európa ma egy nagy gazdasági tűzkatlant mutat, de emellett egy nagy lelki tűzkatlant is. Az arany vándorúton van egyik országból a másik országba, az arany rohama egyik országból a másik ellen folyamatban van. Gondolkodóba kell, hogy essünk, magunkbaszállásra van szükségünk. Nincs elegendő aranyunk (Felkiáltások balfelöl; Be többség van!), de megvan mégis magyar népünk józansága, óriási ereje, türelme, azt mondhatnám, igahordozása, a nemzeti eszméhez való ragaszkodása. Ezek a mi aranyértékeink! Bízom abban, hogy ezeknek xévén abból a lelki tűzkatlanból is, amely Európa államaiban sistereg, fűt, forr, tűzcsóvákat dob a környező államokba és átharápózik hozzánk is, mi magyarok a rombolás szellemével szemben győztesen fogunk kikerülhetni (Egy hang jobbfelől: Be kell várni!) és meg tudjuk őrizni, Őriztetni azt az erkölcsi és lelki integritást, azt a nemzeti érzésbeli integritást, amely egyedül tesz képessé bennünket arra, hogy a világválság sokszor borzalmas következményeit a belső gazdasági és politikai válságnak végveszedelemmé fajulása nélkül parírozhassuk ki és viselhessük el. (Ügy van! Üav van! half elől.) Végzem felszólalásomat. A felszínen lévő nagy erők küzdenek egymással, megmérkőzünk velük. De felfelé törekednek a földalatti erők. Ezeknek irtózatos aknamunkájával is számolnunk kell, ezeket le kell nyomnunk, hogy a föld alól csak tiszta búzavetések nőj jenek ki és onnan tápláló nedvet és erőt adó, nemesített gyümölcsfáknak gyökérszálai szívhassanak magukba olyan erőket, amelyek képessé tesznek bennünket a jobb magyar jövendő munkálására. Ehhez sok küzdés kell. Tartsuk meg a magyar földet magunknak, mert akié a föld, azé az ország. (Ügy van! Ügy van!)' Névleg a magyar kisgazdáké a föld a telekkönyvben, de nagy teherrel sújtottan, valóságban a bankoké, a plutokráciáé. (Üpn van! Úgy van! balfelől.) Adjuk vissza a földet a magyar kisgazdának, a magyar földmívesnek, a magyar őstermelőnek. Legyen necsak szólam, de igazság is az, hogy akié a föld, azé az ország. A t. földmívelésügyi miniszter úr ennek a nagy elvnek, ennek a nagy igazságnak kellő módon való érvényesítésére, a plutokráciának, a bankokráciának és a kartelleknek hatalmával szembenállólag költségvetésében csak , szerény próbálgatásokat végez, s azért azt nem fogadom el. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Csizmadia András! (Hegymegi Kiss Pál: Na András bácsi! — Szeder Ferenc: Kimentél a telefonba, vagy nem?) Csizmadia András: T. Képviselőház! Előttem szólott Kun Béla t képviselőtársam beszédében (Farkasfalvi Farkas Géza: Okos beszéd volt!) valami szemrehányást tett ennek az oldalnak, hogyan választatta meg a legutóbbi választáson az egyik képviselőjelöltéi. (Szeder Ferenc: Nagyon jogos volt az a szemrehányás!) T. képviselőtársam, én a magam részéről, ha engem kérdeztek volna meg a jelölésnél, valószínűleg nem adtam volna szavazatomat arra a jelöltre, hogy azt küldjék ki a kerületben. (Kun Béla: Helyes! Helyes!) En azonban óva intem az igen t. független kisgazdapártot, véletlenül meg ne hamisítsák a programmjlikaimért úgy veszem- észre, ahol módjukban áll képviselőjelöltet állítani, a kisgazdákat rendé* sen mellőzik. (Kun Béla: Nem! Nagyatádi