Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-97

Az országgyűlés képviselőházának 97. volt gondunk az áralakulásra. Igenis nekem gondom kellett hogy legyen arra is, hogy megakadályozzuk egyrészt azt, hogy a magyar pengő értékét az áru oldaláról aláássák, másrészt pedig, hogy a mezőgazdaságot hozzájíuttaOluassuk illó áron az általa szükségelt iparéi kkeklhez. Ezért létesítettem a sokat gúnyolt és mindljárt hozzáteszem, hogy nagyon méltatlanul gúnyolt, Árelemző Bizottságot, amely a maga önzetlen és buzgó munkásságával igenis nagyon szép eredményeket ért el. Ha méltóztatnak megengedni, amennyiben az adatok itt vannak nálam, megkísérlem felolvasni azoknak a cikkeknek listáját, amelyek tekintetében ez az Árelemző Bizottság bizonyos eredményeket ért eL Ezek az eredmények, amelyeket talán egyesek lekicsinyelhetnek, voltaképpen békés megegyezés következményei, amiből az Árelemző Bizottság sohasem csinált titkot, mert az egész nyilvánosság előtt feltárta működésé nek eredményeit. Sajnos, nem tudom, hogy itt van-e nálam a lista, die minden valószínűség szerint így nagyjában is meg tudom mondani az adatokat. Az Árelemző Bizottság- pl. megállapította a kasza, a kapa és egyéb közhasználati cikkek árát az eddiginél 10%-kal alacsonyabban. Jelentős engedményeket ért el a textiláruknál és az olajfélékben, amennyiben 15—20%-os eredményeket ért el, és itt van még egy igen lényeges dolog: a mezőgazdaságban használt szén ára. Itt fekszenek előttem az érdekelt bányavállalatok hivatalos beadványai. Itt van a dörögi hánya kimutatása, itt van a tatai bánya kimutatása, amelyet maga a bánya vezetősége írt alá. Például a dorogi szén tavalyi nyári ára 255—290 fillér közt mozgott, most peidig hajlandó a 'bánya ugyanazt adni 225—260 fillérért, itt tehát nem a tél után szokásos nyári engedményről van szó, hanem a múlt nyári engedményhez képest is megvan a 10%-os, sőt azt is megihaladó csökkentés. Ugyanez, az eset a tatai szénnél is, álhol tavaly a szén ára 270—290 fii 1er volt, most pedig ugyanezt a szenet adják 243—260 fillérért. Az egyik képviselő úr szóbahozta a cement kérdését, melyről olyan nyilatkozatok is hallatszottak, hogy nevetséges dolog, hogy mindössze 20 fillérrel szállították le a cemeint árát. Ez nem olyan nevetséges dolog s ha valaki a kérdést ismeri, egészen máskent fogja azt megítélni. A magyar cementek a legjobb minőségű cementek közé tartoznak. Nálunk nem állítanak elő olyan úgynevezett normál-cementet, hanieim erősen kötő cementet, amelyet külföldön hochwertig és höherwertig cementnek neveznek, úgyhogy a magyar cementet egészen objektive a hochwertig és a höherwertig cementek közé lelhet sorozni. Mest mii a naigyíkereskedelm i gyári ára a cementnek Magyarországon? 6.63 pengő, 6.83 pengő helyett. Emellett a nevetségesnek jelzett 20 filléres árleszállítás mellett a gyárak közel állnak az önkötségi árakhoz. Ugyanaz a cement, amely nálunk 6.63 pengő, ha csak a hochwertig cementet veszem, amelynél a magyar finomabb, például Berlinben 6.61, Frankfurtban 6.68, Leipzigben 6.80 Münchenben 7.37, Berlinben 7.56 P, ugyanaz, ami nálunk 6.63 pengő. Ha pedig a höherwertig cementet vesszük összehasonlítási alapul, akkor a külföldön mindenütt 7 pengőn felüli, még pedis: jóval 7 pengőn felüli árat látunk. Ez a tárgyilagos tényállás, amelyet ugyan le lehet kicsinyelni, de méltóztassék figyelembe venni azt, hogy ez a^ bizottság egyrészt még nem fejezte be működését, másrészt pedig mélKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. ülése 1932 június I^-én, szombaton. 161 tóztassék figyelembe venni azt is, hogy Magyarországon, annak ellenére, hogy megfosztották nyersanyagainak és majdnem azt mondhatnám, létérdekeinek legnagyobb részétől, a megélhetés indexe ma is alacsonyabb, olcsóbb, mint bármely nyugati államban. Ha az 1913-as megélhetési indexet 100-zal tekintem egyenlőnek, Magyarországon a megélhetés indexe ma 99, Csehszlovákiában 102, Ausztriában 109, Németországban 124 és Angliában 147. Ezek a számok azt hiszem, méltó feleletet adnak azokkal a gúnyolódásokkal szemben, amelyekkel az árelemző bizottság önzetlen, buzgó és hozzáértő munkáját sokan illetni szokták. Egyébként más eszközök is állnak rendelkezésünkre az áru uzsora megakadályozására, nemcsak az Árelemző Bizottsággal történt békés megegyezés. Itt van az árdrágító visszaélésekről szóló 1920 :XV. te. és itt van a kartelltörvény is, amelyről azért akarok szólni, mert ennek hatásairól is sok téves nézet van elterjedve. A kartelitörvény azokban az esetekben ad módot a kormánynak az áralakulásba való beavatkozásra, amikor az árdrágítást kartellekbe, vagy kartellszerű alakulatokba tömörült vállalatok^ követik el. Ilyenkor a kormánynak jogában és módjában van,, amennyiben békés megegyezés útján célt nem érhet, egyrészt adó-, vám- és egyéb kedvezmények megvonásával, a közszállításokból való kizárással, az iparrendé • szét és a fuvardíjszabás körébe tartozó intézkedéssel kényszeríteni a kartellt, hogy közérdekbe ütköző eljárását abbahagyja. A kormánynak módjában van megkeresni a kartellbíróságot aziránt,, hogy ezektől a vállalatoktól vonja meg a hatósági engedélyt vagy az ipari jogosítványt, sőt végső esetben keresetet indíthat a kartell megszüntetése iránt is. Tárgyilagosan meg kell állapítani hogy a kartelitörvény fennállása óta üdvös hatást gyakorolt általában a gazdasági életre és az árak alakulására is. Ahányszor panasz érkezett valamely kartell működése ellen, magának a panasznak megvizsgálása elegendő volt a legtöbb esetben arra, hogy a kartell kifogásolt intézkedését megszüntesse. Szeretném, ha a jövőben is lehetne békés úton haladni, nem habozom azonban kijelenteni, hogy amennyiben ez nem sikerül, a törvény legteljesebb szigorát fogom alkalmazni. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy semmi alapja sincs azoknak az állításoknak, hogy a kormánynak nincs akarata, vagy nincs hatalma arra, hogy ebben az irányban akaratát közérdekben érvényesíthesse. Ha ez volna egy pillanatra is a hitem, méltatlannak tartanám magamat arra a helyre, amelyet ezidőszerint elfoglalok. Minthogy még hosszabb ideig szándékozom beszélni, tisztelettel kérek szünetet {'Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A miniszter úr folytatja beszédét. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Beszédem utolsó részében az árkérdéssel foglalkoztam. Most még ennek a témának kiegészítése gyanánt szólnom kell még arról a meglehetősen elterjedt és igen komoly körökben is hangoztatott nézetről, hogy Magyarországon az ánala22