Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-96

126 Az országgyűlés képviselőházának Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nemi kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. vitéz Purgly Emil földmívelésügyi miniszter: Mélyen t. Ház! Azok a felszólalások, amelyek a földmívelésügyi tárca költségvetésének első címénél elhangzottak, legnagyobbrészt a vízügyi szolgálat kérdésével foglalkoztak. Méltóztassanak megengedni, hogy én itt ebben a kérdésben Szabóky, Turi, báró Vay, Tomcsányi, Szuhányi, Lukács Béla, Erődi-Harrach Tihamér igen t. képviselő uraknak egyszerre adhassam meg a választ. Az ő elgondolásuk tulajdonképpen három részre oszlott. Az első kérdés az volt, hogy miképpen lehet az ártéri járulékok kérdését összhangba hozni a mai gazdasági helyzettel, a másik az, miképpen lehet a munkaalkalmakat megteremteni, a vízügyi szolgálat terén mindazokat a károkat, amelyeket az elmúlt hetekben volt nagy árvíz okozott, helyreállítani s ezzel egyrészt az országot egy jövő nagy veszdelemtől megmenteni, másrészt pedig a munkások ellátásának nagy kérdését r megoldani ós nagy célját elérni. Az első kérdés mindenesetre azok közé a kérdések közé tartozik, amelyeket bizonyos racionalizálással, a személyi és dologi kiadások csökkentésével, ha nem is egészben, de részben meg lehet oldani. Lehet arra is gondolni, nem volna-e helyes és célszerű egyes kisebb társulatokat a nagyobbakhoz hozzásimíta/ui (Erődi-Harrach Tihamér: Helyes!) és ezáltal az egész, adminisztrációt egyszerűsíteni. Azért is helyes volna ez, mert hiszen így nagyobb áttekintéssel, nagyobb átgondolással lehet adott helyzetben a megfelelő pénzösszeget felhasználni. A munkaalkalmaknál természetesen elsősorban is a kubikus munkásokra, de azonkívül a mezőgazdaságnak azokra a munkásaira is kell gondolnunk, akik esetleg a nyári, aratási és cséplési munkálatokban vagy nem tudnak résztvenni, vagy nem olyan mértékben, hogy téli kenyerük is biztosítva legyen. Turi Béla igen t. képviselő úr említette a Gönyű és Szőny községek közti Dunaág-szakasz elzátonyosodását, amely ott a szabad hajózást akadályozza. Erre a nemzetközi Dunaszabályzat a mérvadó, és ezt a csehszlovák állammal együttesen tartozik a magyar állam helyreigazítani, ami körülbelül 900.000 pengőbe kerül. A költségeket a két parti állam közösen viseli, a munkálatok pedig folyamatban vannak. Méltóztassék ezt tudomásul venni. Biedermann és Igmándy igen t. képviselő urak a fakérdéssel foglalkoztak behatóan és ennek a nagy, fontos, országos kérdésnek különböző vonatkozásait világították meg. Nagyjában és egészében azok az elgondolások, amelyeket ők kifejtettek, az én szempontomból is irányadók és itt különösen a szindikátus kérdésére adok választ, amely kérdésre Biedermann képviselő úr tendált. A tűzifára már létesült szindikátus. A fűrészelt fára is van a csoportosulásnak vagy tömörülésnek — akár szindikátusnak, akár szövetkezetnek nevezzük — bizonyos előnye, úgy mint ő azt ki is fejtette, mert hiszen az arányos elosztásra és az árak kialakulására így bizonyos fokig befolyást tudunk gyakorolni. Itt azonban nehezebb a kérdés, mert a fűrészelt fának úgy fajtaságai, mint méretei és egyéb vonatkozásai nehezebben engedik meg ezt az egyszerűsítést és az egykézbe való tömörítését. Mindenesetre foglalkozni fogok a kér96. ülése 1932 június 3-án, pénteken. déssel, mert mint említettem, vannak ennek előnyei, de bizonyos vonatkozásban meggondolandó részei is vannak. Lázár igen t. képviselő úr a Brennweinkérdést tette szóvá, és azt mondotta, hogyha Brennwein-szövetkezetben csak néhány cég kvázi monopolizálja azt az előnyt, amely ennek árusításából ered. Ez tévedés, igen t. Képviselőház, mert igaz, hogy létesült egy ilyen szövetkezet, de alapszabályai világosan kimondják, hogy abba mindenki beléphet, akit az alapítók bevenni óhajtanak, amennyiben pedig valakit nem vesznek be s ő azt hiszi, hogy sérelem érte, felülvizsgálatot kérhet.^ A felülbíráló tanácsban a földmívelésügyi és kereskedelemügyi minisztérium urai vannak benn; ha tehát az illetőt sérelem érte, a felülbírálás útján még mindig van reparációra lehetőség. Azért van erre szükség, mert az alákínálás éppen ebben a cikkben külföldön igen nagy volt, így pedig mégis van mód vigyázni arra, hogy az árszínvonalat tartani tudjuk. Somssich Antal igen t. képviselő úr kifogásolta, hogy a Kisbalatoni Vízrendező Társulat kebelébe ártéri járulékkal bevonták a kiskomáromi legeltetési társulatot. Ez a rendezés már törvényerőre emelkedett; most már csak bírói úton lehet ez ellen jogorvoslattal élni. Maga az ártéri osztályozás azonban még nem történt meg, úgyhogy ebben a tekintetben is lehet még a legeltetési társulat javára bizonyos előnyöket kiharcolni. Inkey báró képviselő úr a román szerződéssel kapcsolatosan úgy az általános, mint a részletes tárgyalás során szót emelt. Az általános vita végén tartott felszólalásomban már megadtam a választ az ő szavaira és most sem mondhatok mást, mint azt, hogy magam is és az egész kormányzat is igyekezni^ fog, hogy ezt a passzív mérlegünket a lehetőség szerint aktívvá változtassuk át. Ami az ő kijelentését a földmívelésüe'vi tárca másfélmillió pengő kiszállási költségei kérdésében illeti, örömmel veszem tudomásul mai felszólalásából, hogy talán én értettem félre ezt a kijelentést. Pintér igen t. képviselő úr igen részletesen és igen helyesen á.llapította

/ meg, hogy a mezőgazdaság fejlődése, általában véve a mezőgazdaság jövő boldogulása mennyire összefüggésben van a szakoktatással télen elért eredményekkel. Én ezt voltam bátor tegnapi beszédemben hangsúlyozottan mondani és azt is említettem, hogy a földbirtokpolitikának is erős kapcsolata van ezzel, mert hiszen a földbirtokpolitika tempóját az is kell hogy irányítsa, hogy földmívelő lakosságunk, amelynek elsősorban

t akarjuk juttatni a^ földeket, milyen hozzáértéssel és szakképzettséggel bír. (Helyeslés a középen.) A magam részéről tehát csak azt válaszolhatom úgy neki, mint Kocsán igen t. képviselő úrnak, hogy ezt minden tőlem telhető eszközzel igyekezni fogom előmozdítani és arra is törekedni fogok, hogy az elméleti _ szakoktatás necsak az elmélet terén maradjon, hanem a gyakorlat terére is átmenjen (Élénk helyeslés.) és azt a gyakorlatot, hogy a gazdasági téli iskoláknak vagy tanfolyamoknak oktatói meg is nézik, hogy a fiúk a gazdaságban hogyan dolgoznak, még tovább fejleszteni, kiegészíteni akarom, mert itt látom tulajdonképpen az előrehaladás lehetőségét. (Helyeslés.) Ami Zsilinszky Endre képviselő úr felszólalását illeti, erre nézve a következőket válaszolhatom. Nagyon sajnálom mindig, amikor a földbirtokpolitikát — amely a magyar nemzeti politikának egyik sarkalatos elve — úgy állít-