Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-96
Az országgyűlés képviselőházának 9 6. ülése 1932 június 3-án, pénteken. 111 gunk azt a többtermelését, amelyet az itthont fogyasztás nem tud abszorbeálni, megfelelő piacokon el tudja helyezni. Ez a magyar kultúrélet továbbfejlődésének: kiindulópontja, ez az alapja, legfőképpen erről kell gondoskodnunk. Ha erről gondoskodni tudunk, akkor tulajdonképpen megoldottuk a válságunkat is. T. Képviselőház! Én a mi mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetében a legsúlyosabb problémának — eltekintve más problémáktól — a, búzakórdésit tartom. Sajnos, azt kell megállapítanom, hogy bizonyos szentimentalizimus kapcsolódik a búzakérdéshez és bizonyos atavisztikus alapon el sem tudjuk képzelni azt, hogy ez az ország ne termeljen főképpen búzát, ne törekedjék arra, hogy a búza Jegyen legfőbb exportcikke. A gazdasági kérdéseken, kereskedelmi kérdéseken, nagy gazdaságpolitikai kérdéseken szentimentalizmus nem fog bennünket átsegíteni. Bármennyire ragaszkodunk is mi a búzatermelés gondolatához, végeredményben meg kell állapítanunk azt, hogy a búzatermésnek mai fölös mennyisége, amelyet nem tudunk kellőképpen a külföldön elhelyezni, vagy aminek elhelyezése olyan nagy nehézségekbe ütközik, f egész gazdasági életünknek egy igen nehéz problémája, amelyet meg kell oldanunk és pedig radikális módon. A földmívelésügyi miniszter úr tegnapi beszédéről kiéreztük azt a nagy szeretetet, odaadást és lelkesedést, amivel ezeket a mezőgazdasági problémákat meg akarja oldani, úgy láttuk, hogy a betegségnek megállapította a diagnózisát. Azonban most már várjuk azt a bátor operációt, aonely ezeket a kérdéseket azután végleges megoldáshoz segíti. Nem tudok más megoldást elképzelni a búzakérdésben. mint hogy redukáljuk búzatermelésünket tényleg csak belső szükségleteink arányára és kivitelre csakis olyan búzát termeljünk, amely tényleg teljes mértékben megfelel a külföldi piacok igényeinek. Semmivel se termeljünk többet, mint amennyit ezzel meghatároztam, mert minden többtermelés a búzái terén, amely nem minőségi, nem kvalitás javítási irányban halad, csak meg fogja nehezíteni külfölid'i tárgyalásainkat. Búzatermelésünk öt év óta körülbelül 25 százalékkal nagyobb, a területet tekintve, mint amilyen azelőtt volt és meg kell állapítanom, — Takách Géza igen t. képviselőtársam felszólalásával szemben, aki azt hiszem egészen egyedül áll azzal a felfogásával, hogy visszasírja a bolettát — hogy az a rendszer, amely a búzatermelést mesterséges eszközökkel és mesterséges módon akarja propagálni, helytelen. Mit jelent a búzatöbbtermelés ? Először azt, hogy az a búzatermelő segélyre szorul, bolettát kap, vagy pedig adóját elengedik, másodszor azt, hogy prémiumot kap, ha kifelé szállít. (Fábián "Béla: Hát mit termeljen! Magyarországon?) Majd megimiondom^hogy mit termeljem Azután aki feles mennyiségben termel búzát, amelyet nem tud elhelyezni, rossz adófizetőivé válik, a mellett rossz fogyasztó lesz és továbbá, ami a legfontosabb és szociális szempontból különösen lényeges, kevés munkát ad. A búzatermelés nem foglalkoztat elég mezőgazdasági munkást es ez a mi szociális problémáinkat a mezőgazdaság terén igen súlyos és nehéz helyzetben hagyja, és r nem engedi tovább fejlődni. (Mojzes János: Azért kell átalakítani a birtokrendszert!) Azt hiszem: a gazdasági liberalizmus nagyon helyes elv és a gazdasági liberalizmus alapján kell állanunk, azonban akkor, amikor ilyen súlyos veszélyek vannak, amikor bajok vannak, akkor egy merész lépésre is el kell határozni magunkat, amellyel talán egy nagyobb kockázat helyett kisebb kockázatot vállalunk. Arra gondolok, hogy előbb-utóbb úgy is rá kell térnünk erre az útra és talán most van itt az ideje annak a megfontolásnak, — mert hissen ősszel majd megint kezdődik elölről a mezőgazdasági campagne — hogy hatósági beavatkozással, esetleg önkormányzati alapon, esetleg prémiummal vagy adóelengedéssel, vagy bármilyen más alkalmas eszközzel, amely felett meditálni kell, oda kell hatni, hogy azok, akik olyan területen termelnek búzát, amely területen azelőtt nem termeltek és nem megfelelő minőséget termelnek, akármilyen jutalommal, prémiummal vagy más gazdasági eszközzel arra szoríttassanak, hogy ne búzát termeljenek, hanem termeljenek olyan terményt, amely a külföldi elhelyezés szempontjából es a mezőgazdasági munkásság foglalkoztatása szempontjából előnyösebb az országra nézve. Hiszen exportunk adatai már megjelölték, megmutatták azt az irányt, amelyen haladnunk kell. Látjuk azt, hogy tojás-, vaj- gyümölcs- és baromliexportunk fejlődő, emelkedő irányzatot mutat. Mindez a termelés sokkal több munkát ad, igaz s hogy tőkét is igényel, de nem olyan nagy menynyiségben, amennyit ne tudnánk előállítani, de mindenesetre egy olyan irányát mutatja mezőgazdasági termelésünknek, amelyet követve, a külföldön sokkal könnyebben találjuk meg azt a piacod, amelyet a mai termelési mód mellett nehezehben tudunk megtalálni. Ezt a kérdést azért vetettem fel, mert most még kellő időben gondolkozhatunk azon, hogy melyek legyenek azok az eszközök, amelyekkel a búzatermelést ilyen módon redukálhatjuk. A gazdasági válságunk okát én, kapcsolatban a mezőgazdaság kérdésével, a fogyasztás redukciójában látom, nemcsak a külföldi fogyasztás redukciójában, amely elzárkózik, hanem igenis a belföldi fogyasztás redukciójában is. A városi népesség fogyasztóképessége redukálódott, mert a városi népesség munkaalkalma redukálódott. Azt hiszem, hogy ebből a mezőgazdasági és általános gazdasági válságból úgy tudunk kimenekülni, ha a belső, a városi népesség produktivitását emeljük, ba a városi népességnek munkaalkalmat teremtünk és ezzel fogyasztóképessé tesszük. Mindazt a pénzt, amit talán nem feltétlenül elsőrangú szükségletekre használunk fel, ide kell koncentrálnunk, a városi népet kell fogyasztóképessé tennünk, mert ez fogja lábraállítani azután mezőgazdaságunkat is T. Képviselőház! Még egy kérdéssel kívánok foglalkozni, a telepítés kérdésével, (Helyeslés balfelől.) amely ma már nagyon előtérben van. pedig háromnegyed évvel ezelőtt még mind rossz szemmel nézték azt, aki földbirtokreformról^ beszélt- Ma azonban, úgy látszik, a közvélemény belátja, hogy a föld birtokkérdést nem lehet nyugvópontra helyezni mindaddig, amíg Magyarországon millió és millió ember van föld nélkül, akiket a mezőgazdaság éppen az előibb említett okoknál fogva, a szemfcermelés nagy mértékénél fogva nem tud foglalkoztatni. A földbirtokreform kérdésével feltétlenül foglalkoznunk kell. A földbirtokreform, annak helyes megoldása fog módot adni intelligenciánk elhelyezésére, a munkátlanok elhelyezésére. Itt van a kertgazdálkodás formája, amely megfelelő módon a tisztviselőkérdés megoldásához is vezet, mert hiszen sok B-listás felesleges tisztviselőinket esetleg el tudnánk helyezni redukált fizetéssel, illetve nyugdíjjal, más oldalról pedig bizonyos területek áten15*
