Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-96

Az országgyűlés képviselőházának 9 6. Ián ennek a víznek mégis bizonyos tulajdonsága volt az, amiért odateremtetett. Annak a víznek csapadéka van, amely pára alakjában száll tova és ez tette azt, hogy azon a területen, ahol lecsapolták, így a magyar Alföldön is, — az idén, hála Istennek, esőben bőven van részünk — más esztendőkben a föld hamarosan kopogóssá, szárazzá lesz. (Zaj a jobboldalon) Mi ornitológusok ezt johban tudjuk. Hogy mennyire jól tudjuk mi ezt és a mi madaraink mennyivel többet tudnalk a meteorológ>uisoknál, arra nézve vagyok bátor éppen Szab óky Jenő t. barátomra reflektálva felemlítenem, hogy például éppen a mai napon kaptunk Graeffl Jenő felsőházi tag úrtól Kétútközről levelet, amelyben jelentette, hogy a rózsásseregély megérkezett. Ez azt jelenti, hogy utána fog jönni a sáska. Erre nézve azzal a kéréssel fordulok a mélyen t. kormányhoz, hogy a vizet most már lehetőleg kímélje, de ne csak a vizet kímélje, hanem a gyönyörű szép évszázados fákat is. Szomorú szívvel hallottam a múltkor, hogy egy festékkereskedő állítólag Keszthely környékén három-négy méter körméretű ősi gesztenyefákat vágatott ki és szállított festékkereskedői érdekből Ausztriába. Mikor fog újból egy fa olyan szépen megnőni, nem is szólva arról, miiyen szomorú látvány az, ha a Balatonon valaki végigcsónakázik vagy hajózik, és látja a megkoppasztott badacsonyi hegyet. Milyen gyönyörű szép volt azelőtt és ma ki van tépve a szívéből egy rész, holott, ha elmentek volna Padragra, vagy Nagyvázsonyra, ugyanazt a kövbt megkapták volna és ugyanolyan utat lehetett volna belőle építeni. (Úgy van! jobbfelől) Ha ezeket mind figyelembe vesszük, azt kell mondani, égetően sürgős, hogy a természetvédelmi törvényjavaslat a Ház elé kerüljön. Egy igen illusztris társaság alakult az Akadémián Berzeviczy Albert elnöklete alatt és Kaán Károly kiváló vezetése mellett az Ő elvei alapján megszerkesztettük egy természetvédelmi törvény alaptervezetét, amelyet Kaán Károly a miniszterelnök úrhoz terjesztett be. Egyelőre nem tudom, hogy ez a törvénytervezet most hol van, de valahol nyugszik. Nem tudom, átment-e már a földmívelésügyi minisztériumhoz vagy pedig nem. Ezért arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, legyen olyan kegyes és ezt a törvényjavaslatot, ha az idő megengedi és mód van rá, lehetőleg" még ebben az ülésszakban hozza a Ház elé. Ez egy kurta kis törvény lesz, és mégis rengeteg sokat lehetne vele megmenteni abból, ami különben el fog veszni. A földmívelésügyi minisztériumban ismételten fentjártam és kértem és sürgettem a természetvédelmi törvényjavaslat kidolgozását. Merem mondani, hogy a miniszter úr személyében olyan kiváló szakembert látok, aki teljes garanciát nyújt arra, hogy ez a törvény- i javaslat hamarosan törvénnyé lesz, nem be- • szelve arról, hogy a miniszterelnök úr maga is j nagyon értékes, jólelkű természetvédő, sőt ő \ ebben a tekintetben már igazán sokat tett és ; remélem, sokat is fog tenni.^ Mégis, amikor j elmentem a minisztériumba^ és kértem, hogy ! vegyék elő ai megfelelő törvényjavaslatot, erre j azt mondották, hogy elsőbb rendű és fontosabb- I a búza, mert abból élünk. Ezt teljesen alá- i írom, ez teljesen igaz. Ha azonban azt vesz- j szűk figyelembe, hogy a miniszter úr tegnapi gyönyörű beszédében a gyümölcstermelésnél hivatkozott arra, hogy a gyümölcsöt féregmenKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ IX. ülése 1932 június 3-án, pénteken. 101 tessé kell tenni, akkor ne felejtsük el, hogy van egy madárvilág, amely ingyen munkása a mezőgazdának olyan értelemben, hogy amint a sáska ellen már itt van a rózsásseregély, ugyanúgy megjelenik ott, ahol nagyobb hernyójárvány van a cinkék egész raja és pusztítja tőle telhetően. Szomorú szívvel kell jelentenem, hogy az az újabb irány, amelynek elvei szerint a fákat bekenik megfelelő mérgező anyagokkal, a madárvilágból is számtalan áldozatot követel. Éppen most jöttek hozzánk jelentések, hogy nagyon sok énekesmadár esett annak áldozatául, hogy ezeknek a megfelelő méreggel tönkretett hernyóknak hulláiból táplálkoztak. Tehát lehetőleg iparkodjunk inkább a madárvédelmet propagálni és nem annyira kemikáliákkal dolgozni. De talán lehetne összeegyeztetni a kettőt: ahol kevesebb a madár, ott több kemikáliát használjunk, ahol pedig sok a madár, ott takarékoskodjunk a kemikáliákkal. A természetvédelmi törvény végrehajtásánál figyelembe veendő, hogy a megfelelő kihasítandó területek, amelyeken ez a védelem folytattatni fog, feltétlenül némi ellenőrzést is igényelnek. Magam is koncedálom, hogy ma erre a mélyen t. kormánynak megfelelő anyagiak« nem állnak rendelkezésre, de azt mondom, hogy amidőn az a mélyen t. vadász Browning puskájával kimegy és kétszer a levegőbe puffant öt-öt patront, ezzel többet költ el, mintha a miniszter úr a vadászjegy árát két pengővel — sokan azt mondják 4 pengővel — megterhelné. Ezzel a természetvédelemnek is eleget lehetne tenni, a természet szépségeit és teremtményeit pusztító vadász ezt a csekély két pengős emelést igazán nem érzi, de a két pengős emelés 50—60.000 pengőt, a 4 pengős emelés pedig cca 120.000 pengő jövedelmet jelentene a természetvédelem, madárvédelem számára. .* T. Ház! Azt hiszem, ha ez a kérdés egy megfelelő társadalmi mozgalommal karöltve megoldódnék, a természetvédelem is keresztülvihető volna és nem hagynék elveszni azokat a szép dolgokat, amelyek a természetben ma meg vannak. Bátor vagyok még néhány szót szólni arról a nagy akcióról, amelyet hat esztendeje folytatunk. Ez az akció tulajdonképpen a magyar ornitológusok szövetségében folyik. A szövetség momentán hatezer taggal rendelkezik és abból a célból alakult, hogy a madarak védelmére keljen. Ennek tulajdonképpen még két más háttere is van. Az egyik cél nemcsak a madárvédelem propagálása, de a néplélek nemesítése is. Ezért kértük, hogy már az iskolákban neveljék és tanítsák a gyermekeket a szépre, a madarak szeretetére, hogy így egy kis finomságot vigyünk a gyermekek lelkébe. A másik dolog az, hogy ez a szövetség igen nagy kapcsolatot jelent az egész világgal. Mi össze vagyunk kapcsolódva Angliával éppúgy, mint Amerikával, de Japánnal és Dél-Afrikával is vannak kapcsolataink. Ezzel szegény csonka hazánkat is szolgáljuk. Mondhatom, hogy mindenütt a legjobb barátaink vannak és ezért a ténykedésünkért a külföldön igazán nagy elismerésben van részünk. Van egy lapunk, amelynek «Kócsag» a neve. A legmagyarabb madár nevét vettük szimboliumkent címnek és ez a lap a i világon mindenüvé elröpíti 5 nyelven a magyar nemzet élniakarását, büszke öntudatát, és így ha nem is nagy tettekkel, de ezzel mégis hozzájárulunk ahhoz, hogy megismernek bennünket külföldön. 14