Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-94

482 Az országgyűlés képviselőházának denkor a kérdéses belső területeknek az emlr tett épületek, illetőleg a szomszéd ^ asztaga felé legközelebb eső szélétől kell számítani. Tűzveszély elkerülése céljából maga a rendelet a lehető legnagyobb körültekintéssel van megszövegezve, le kell azonban szögeznem, hogy a rendelet szülőanyja nem volt tekintettel a községek összetételére, nem volt tekintettel az élet

; törvényeire, a falu viszonyaira, annak fekvésére, de nem volt tekintettel azokra az elháríthatatlan és leküzdhetetlen akadályokra sem, amelyek a rendelet végrehajtása során lépten-nyomon jelentkeznek. A rendelet mai formájában végrehajthatatlan. Választókerületem legtöbb községében, de különösen Ajkarendeken és KislÖdön, továbbá a dunántúli községek 80%-ában 1—5 holddal rendelkező törpebirtokosok, kisgazdák élnek és olyan kicsinyek a belsőségek, hogy a rendelet idevágó szakasza a betakarodást teljesen lehetetlenné teszi. Végrehajthatatlan a rendelet azért is, mert a községek legnagyobb részében nincsen olyan közterület, amely Iközös szérű kijelölésére lenne alkalmas. De még ha akadna is egyikmásik községben olyan terület, amelyet közös szérűre lehetne felhasználni, akkor sem lennének a gazdák képesek a rendeletet betartani, mert olyan kevés szénájuk és szalmájuk marad vissza, hogy abból egy rendes asztagot képtelenek rakni. (Meskó Zoltán: TTgy van! Úgy van!) Egyébként pedig az időjárás viszontagságai folytán mindenük elpusztulna. E miatt a lehetetlen és tarthatatlan fon;'

1 helyzet miatt nagyon sok kellemetlenségnek, molesztálásnak vannak kitéve a közigazgatási hatóságok is, mert ha a rendelet szigorú végrehajtásához nem ragaszkodnak s valami baj, például tűzeset támad, az okozott, illetve az így keletkezett kárért nemcsak anyagilag felelősek, de a mulasztásért még a fegyelmi eljárás megindítását is nyakukba veszik. Még többet szenvednek lazok a törpebirtokosok, akik exisztenciális érdéküket védve, a rendelet tiltó rendelkezéseinek figyelemén kívül hagyásával végzik el a betakarodást. A rendeletet megszegő gazdák ellen a kihágási eljárások egész lavinája indul meg, súlyos pénzbüntetéssel terhelik őket. bár maguk a közigazgatási hatóságok is átérzik és tudják, hogy az a szerencsétlen gazda anyagi exisztenciájának, anyagi érdekeinek a védelmében másképpen nem is cselekedhetett. (Meskó Zoltán: Ugy van!) A tarthatatlan állapot miatt védelmet kérő gazdák érdekében május 3-án 121.523/1932. szám alatt a belügyminiszter úr ai következő rendeletet adta ki a vármegyék alispánjaihoz. (Halljuk! Hulljuk! jobb felől. — Olvassa): «A 44.200/1924 számú rendeletnek a tűztávlatok megállapítására vonatkozó rendelkezéseit hozzám érkezett jelentések szerint a vármegyék több községében azok különleges helyi viszonyai miatt végrehajtani nem lehet.» — Maga a belügyminiszter úr is elismeri, hogy a régi rendeletet nem lehet végrehajtani. (Tovább olvassa): f «Felhatalmazom tehát az elsőfokú tűzrendészeti hatóságokat, hogy a megye területén egyes kivételes esetekben, mindenkor azonban a legmesszebbmenő óvszabályok előírásával az említett rendelet rendelkezéseitől eltérőleg^ is adhassanak cséplési, takarodási, illetve tárolási engedélyeket. Hangsúlyozom azonban, hogy ilyen engedélyt csak akkor sza9U. ülése 1932 június 1-én, szerdán. bad kiadni, ha azt a különleges helyi viszonyok indokolttá teszik. Ilyen esetekben a mezőgazdasági terményeknek tűzvésztől való megóvása érdekében a helyi viszonyok által megengedett legmesszebbmenő óvrendszabályokat a tűzrendészeti felügyelő és a helyi tűzoltóparancsnok véleményének meghallgatása után pontosan és külön is meg kell állapítani. Erről alispán urat további eljárás és a legszigorúbb eljárás gyakorlása végett értesítem.» Meg vagyok győződve arról, hogy^ a belügyminiszter urat a tűztávlatok megállapítására vonatkozó 44.200-as rendelet módosításakor a lehető legjobb indulat vezette. A módosító rendelet utolsó bekezdése értelmében a legmeszszebbmenő óvrendszabályokat ai tűzrendészeti felügyelő és a helyi tűzoltóparancsnok véleményének meghallgatása után pontosan és külön is meg kell állapítani. Ez a rendelkezés az: egyes községekre nemcsak tetemes kiszállási költséget hárít, de emellett — amint azt előzetes informálódásom alapján állíthatom — nem fog akadni egyetlen olyan tűzrendészeti fel; ügyelő sem, aki az alaprendelkezéstől eltérő engedélyek kiadását javasolná.» Elnök: Lejárt a beszédidő! Zsigmond Gyula: Egy perc alatt befejezem. (Felkiáltások jobbfelől: Megadjuk!) Arra kérem tehát a belügyminiszter urat, hogy még az aratási munkálatok megkezdése előtt legyen szíves egy újabb rendelet kibocsátásáról gondoskodni, amely a tűztávlatok megállapításának kérdésében s ezzel kapcsolatosan a cséplési, takarodási, illetve tárolási engedélyek kiadása és végrehajtása körül olyan reformot tartalmazzon, amely a jelenlegi tarthatatlan állapotokat véglegesen és közmegelégedésre rendezi. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) V. :'ya ez nemcsak a jelenlegi végrehajthatatlan rendelettel agyonvexált és annak be nem tartása miatt állandóan pénzbüntetésekkel sújtott gazdáknak, de vágya a közigazgatási hatóságoknak is, kik a rendeletnek az élet törvényei és a község viszonyai figyelembevétele mellett való megváltoztatásával nagyon sok molesztálástól, kellemetlenségtől szabadulnának meg. (Taps a jobboldalon és a középen,) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következik Meskó Zoltán képviselő úr interpellációja a belügyminiszter és igazságügyminiszter urakhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): «Interpelláció a belügy- és igazságügyminiszter urakhoz. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy közismert közéleti férfiak között felmerült úgynevezett lovagias ügyek folyományaként sorozatos párbajokat vívnak a főváros különböző laktanyáiban és vívótermeiben? A párbajt megelőzőleg a^sajtó útján a legsúlyosabb feltételek is nyilvánosságra jutottak és általános megütközést keltettek. Hajlandó-e a belügyminiszter úr intézkedni, hogy a törvénynek idevonatkozó egyenes tiltó rendelkezéseit alantas közegei betartsák és a párbajokat idejekorán megakadályozzák? Hajlandó-e az igazságügyminiszter ár a Ház elé törvényjavaslatot beterjeszteni, mely a párbajt gyilkossági kísérletnek minősíti és mint közönséges bűntettet fegyházzal és a politikai jogoknak elvesztésével bünteti? Meskó Zoltán, s. k.»