Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-93

Az országgyűlés képviselőházának 93, ülése 1932 május 31-én, kedden. 403 cepció is, most nem kaptuk ezt az általános koncepciót, azelőtt kaptunk legalább a volt minisztertől valami európai szempontot is, (Felkiáltások jobb felől: Csakhogy valamit elismernek!) ma nem kaptunk semmit a mostani kultuszminiszter úrtól, ellenben megkaptuk azt, hogy még tovább megy annál, ameddig elődje ment, tisztán és kizárólag kicsendült beszédéből is ez, hiszen aizt mondotta, hogy az iskolák az egyházak veteményes kertjei legyenek. (Helyes*lés a jobboldalon és a középen. — Meskó Zoltán: A magyar kultúrát a katholikus egyháznak köszönhetjük!) Bocsánatot kérek, önnek lehet ez a felfogása, (Meskó Zoltán: Azért mondom!) nekem nem ez a felfogásom. (Pintér Lász/ó: Történelem ez!) Történelem vagy nem történelem, történelmi korszakban élünk. A történelem mást bizonyít. (Zaj a jobboldalon. — Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Magának mindegy, hogy történelem vagy nem történelem; nekünk nem mindegy!) A történelmet én nagykőn jól ismerem, nagyon jól tudom, hogy mi történt e körül a kérdés körül. Tudom, hogy a katholikus egyház harci szervezet volt, tudom, hogy papok voltak a generálisok, tudom tehát, hogy mit csinált a katholikus egyház, tudom azt, hogy ezt a szellemet őrzik ma is- Tudom azonban azt is, hogy ez a katholikus egyház ebben az organikus mivoltában sokkal hátrább áll, mint a református egyházak. (Felkiáltások jobbfelől; Miért!) Azért, mert azok közelebb állanak az élethez ma is. Én, mint katholikus mondom ezt (Felkiáltások jobbfelől: Katholikus?) és mivel nekem nincsen módom, mint akármelyik más felekezethez tartozónak, saját autonóm testületemben egyházi ügyekkel foglalkoznom, tehát itt kell evvel foglalkoznom. Farkasfalvi megteheti azt, hogy elmegy egyháza autonóm testületébe, én nem tehetem meg ezt. Mert követelte ugyan a kereszténypárt évtizedeken át a katholikus autonómiát, (Meskó Zoltán: Elég baj, hogy nincs meg!), de katholikus autonómia akkor, amikor a keresztény kurzusban éltünk, nem volt, nem lett, mert a hierarchia azt kívánta, hogy ne legyen. Hiszen a katholikus egyház feudális úr is, feudális módszer szerint él és igazgatja a maga hierarchiájátEzért ragaszkodik ahhoz, hogy önkormányzat ne legyen. (Malasits Géza: A legnagyobb földbirtokos!) Nyilvánvaló dolog. Hiszen az egyházi vagyonok szekularizációját nem hajtották végre, a papi vagyon megvan úgy, mint volt. Ennek a papi vagyonnak az volt a célja, hogy iskolákat tartsanak fenn belőle, hogy népnevelést folytassanak. Ezt a népnevelést most nagyrészben átvette az állam és azután most utólag azt az egyházat, amely ezt a vagyont megkapta, azért, hogy iskolákat tartson fenn, még külön támogatja az állam, még az állam külön ad neki pénzt. Nézzünk csak egy kissé körül az egyházi birtokok kö-rül, azt fogjuk látni, hogy az egri katholikus főkáptalannak van 89953 katasztrális holdja, az egri katholikus érsekségnek van 40.260 katasztrális holdja, a kalocsai érsekségnek 65.509 katasztrális holdja, a kalocsai káptalannak 19.239 katasztrális holdja, a zirci apátságnak 46.416 katasztrális holdja, a pannonhalmi főapátságnak 36.376 katasztrális holdja, (Pintér László: Nem tart fenn iskolákat?), az esztergomi érsekségnek van 36-209, az esztergomi főkáptalannak 20.788 katasztrális holdja, a magyar kegyes tanítórendnek 25.308 katasztrális holdja, a váci püspökségnek 24.289 , katasztrális holdja, a pécsi káptalannak 19.208 KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ VIII. katasztrális holdja, a győri püspökségnek 15.018 katasztrális holdja, a győri káptalannak 9593 katasztrális holdja, a veszprémi püspök; ségnek 52.137 katasztrális holdja, a veszprémi káptalannak pedig 49.018 katasztrális hold földje van. (Kabók Lajos: így hirdetik Krisztus tanítását!) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: Ezt a vagyont az egyházak azért kapták, hogy iskolákat tartsanak fenn belőle. Ezt a feladatot az egyházaktól elvették, az állam tartja fenn az iskolákat és most az állam még külön segélyezi az egyházakat. Én nem bánom, — a helyes álláspont "mindenki számára csak ez lehet — kövesse mindenki a maga vallási meggyőződését, de itartsa el mindenki a maga egyházát. (Ûgy van! a szélsőbaloldalon.) Az állam nem arra való, hogy egyházakat tartson el. Itt Farkasfalvi képviselőtársam előttem beszélt erről. Ahol önként jön az egyház eltartása, ahol az egyházat a hívek tartják el, ott magától értetődik, hogy a vallási élet is mélyebb, mint ott, ahol ilyen feudális jellegű nagybirtok van és ez a nagybirtok még külön stámogattatja magát. Ki számol el, ki ellenőrzi ezt? Tessék csak elképzelni, hogy például Budapesten a kegyúr a székesfőváros, az összes plébánosokat, a katholikus papokat, káplánokat a főváros fizeti. A fővárosban azelőtt nem volt egyházi adó. A legutóbbi öt esztendőben megcsinálták. Van egyházi adó, behajtják a katholikusoktól az egyházi adót közadók módjára, holott azelőtt évtizedeken át Budapesten a katholikus ok nem fizettek egyházi adót. Most ennek az egyházi adónak a kezelését ki ellenőrzi? Nincs önkormányzat. Ne tegyenek nekem r szemrehányást és ne mondják, hogy karitatív dolgokról van szó. Ez a karitatív dolog, amelyről Farkasfalvi képviselőtársam beszélt, politikai célokat szolgál. A kereszténypárt Budapesten ebből él, a jótékonykodás, a karitatív tevékenység az alapja a

t választási agitációnak. Ilyen célra én az egyházi szervezetet nem zülleszteném le. Többre becsülöm a vallásosságot annál, hogy erre a célra használjam fel. Lehetetlenség, képtelenség, hogy amikor arról van szó, hogy az állam bajban van és le kell redukálni a kiadásokat a költségvetés területén, akkor a népoktatásnál redukálunk, a felekezetek számára ellenben itt vannak a nagy segélyek, ezeknek kiadják a segélyeket. Bocsánatot kérek, tessék az egyházat a híveinek eltartani. Ha mindenki érzi, hogy lelkileg szüksége van a vallásra, akkor ám hozzon áldozatot érte, de ne az államon keresztül erőszakolják ezt, mert hiszen olyan korszakban élünk, amikor a vallások is alkalmazkodnak az idők szelleméhez. Bocsánat, ezen a téren is fel kell valamit említenem, ez is borzalmas helyzet és vegyék figyelembe azok, akik vallásos célokat szolgálnak. Milyen ez a szellem? Hallunk szociális viszonylatokról, feljajdulnak az egyházak is szociális szempontokból, szociális vonatkozásokban, de gyakorlatilag az ellenkezőjét csinálják. Itt van például egy nagyon egyszerű, közönséges kérdés, amelyet nem azért említek fel, mintha erről valami sokat akarnék beszélni. De itt van a debreceni krematoriummal szemben megnyilatkozott két egyház főpapjának, Serédi jusztinián hercegprimásnak és Baltazár Dezső püspöknek nyilatkozata. Hasonlítsák össze ezt a kettőt, micsoda szellemi, lelki zűrzavart okozhat ez bizonyos egyházakban, bizonyos gondolkodó emberekben. (Pintér László: Mi köze ennek a kultusztárcához?) Mi köze 55