Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-92

356 Az országgyűlés képviselőházának 1884 szigorlatot és 2128 alapvizsgát lebonyolí­tani amellett, hogy ők még tanítani is fognak? Kérdem, hogy például Szegeden 11 tanárral lebonyolítható-e 810 alapvizsga és 1887 szigorlat, ha betartják a Magyary-féle tervezetet! Ha a Magyary-ter vezet megérkezik és abból rendelet vagy törvény lesz, akkor ez a tervezet termé­szetesen magával fogja hozni azt, hogy az egyetemi tanárok számát a jogi fakultáson meg kell szaporítani. Rá akarok itt térni még egy kérdésre, bár ez nem egészen idevág. Csupán a pénzügyi kér­dés érdekes, ha ezt átvizsgálom. Szerettem volna statisztikát látni arról, hogy az egyetemi ta­nároknak mi iai fizetése s hogy ezek az egye­temi tanárok az államnak mennyi összegbe kerülnek. Nem tudom, miért — de sejtem, hogy miért — a költségvetés nem mondja meg az egyetemi tanárok fizetését; tudniillik csak egy összeg van felvéve, de ez ^ nincs részletezve. Nem tudom tehát megállapítani, hogy például a budapesti egyetemen a jogi fakultás egyetemi tanárai mennyibe kerülnek. Azt sem tudom megállapítani, hogy ezek az V. fizetési osztály­ban vannak-e vagy az I-ben, mert vannak olyan egyetemi tanárok is, akik miniszterek voltak és miniszteri fizetést húznak. (Egy hang a jobboldalon: Kik azok? — Dinien Ödön: Van­nak egyetemi tanárok miniszteri fizetéssel. — Karaiiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi mi* niszter: Kik azok? Konkrét adatokat kérek. — Ü) in ich Ödön: A miniszter úr nagyon jól tudja, hogy vannak ilyenek!) Ha tehát ia tervezet életbelép, akkor vagy az egyetemi tanárok szá­mát kell lényegesen szaporítani, vagy pedig le kell adni pár egyetemi hallgatót a jogiaka­démiáknak, mert ,a jogakadémiák még mindig el tudják látni a tanítás rendjét. En tudom azt, — és itt akarok válaszolni a mostani kultuszminiszter úrnak — hogy a Ma­gyary-féle tervezetet és a jogakadémiák elleni gondolkodást ő készen örökölte az előző mi­niszter úrtól. Örökségbe kapta, mert hiszen Klebelsberg miniszter úrnak már 1921-hen terve volt a jogakadémiákat megszüntetni. Ezt úgy akarta elérni, hogy az egyes iskolafenntartók­kal^ igyekezett tárgyalni és elkezdte őket kapa­citálni, hogy: nincs értelme, hogy ezeket az iskolákat tovább fenntartsák. Minthogy ez ak­kor, 1923-ban nem sikerült neki, megvonta az államsegélyt. Mikor a jogakadémiák az állam­segély megvonása ellenére is tovább éltek, ak­kor 1927-ben megvonta az állami vizsgáztatási jogot s ezzel ia felekezeti jogakadémiákat a képesítő jellegüktől fosztotta meg. Tekintettel arra, hogy egy iskola, amely nem tud képesí­teni, tulajdonképpen már nem is iskola, az előző miniszter úr a magyar egyházakat meg­fosztotta főiskolafenntartási joguktól, ami­hez pedig sem ;a miniszternek, sem pedig a leg­felsőbb jóváhagyással megjelent rendeletnek nincs joga. Azt a kérdést, hogy valamely isko­lát a felekezetek fenntarthassanak-e vagy sem, törvény szabályozza; ezt nem lehet még legfel­sőbb jóváhagyással kihozott rendelettel sem megszüntetni. A képesítési jogot elvenni s ez­által egy iskolától a létalapot megvonni nem lehet, csak törvénnyel. Klebelsberg volt miniszter úr arra hivat­kozott, hogy a vizsgáztatási rendet meg lehet állapítani; Igen, meg lehetne állapítani, meg­mondhatja egy legfelsőbb jóváhagyással el­látott^ rendeletben, hogy a vizsgán ezt, vagy azt kérdezzék, de magát a vizsgáztatási jogot eUvonni egy főiskolától, vagy egyáltalán bár­92. ülése 1932 május 30-án, hétfőn. mely iskolától nem lehet. Hiszen akkor hova fogunk jutni? Legközelebb jönni fog egy kul­tuszminiszteri rendelet legfelsőbb jóváhagyás­sal, amely rendelet a felekezeti gimnáziumok­tól megtagadja az érettségi megtartását. Ép­pen úgy, mint ahogy középiskola fenntartásá­nál joga van a felekezeti iskolának érettségi bizonyítványt adni, kell, hogy joga > legyen^ a jogakadémiának ahhoz, hogy képesítő bizonyít­ványt is adhasson. Ez tisztán és világosan kitűnik nemcsak az egri jogakadémiáról szóló törvényből, hanem az 1868 : XLI. tcikk 26. §-ából is, amely az egy­házaknak jogot ad a felső tanodák felállítá­sára és fenntartására, amely azt -mondja, hogy ezek az államnak hasonló természetű és ugyan­azon fokú intézetével egyenrangúak, de az 1911. évi októher 5-én megjelent királyi rendelet is hivatkozik az 1868 : XLI. tcikk 26. §-ára, amely biztosítja a felekezeti akadémiáknak, hogy államvizsgákat tarthatnak és ezeknek minősítő jellegük van. Szerény nézetem szerint tehát törvények biztosítják a felekezetek^ fő­iskolafenntartási jogát, ez iskolák képesítési jogát és az állami intézetekkel való egyenjogú­ságát. Meg kell még említenem r az előző minisz­ter úrnak néhány képviselőházi beszédét. Eze­ket azért kell megemlítenem, bár az időm rövid, hogy méltóztassék látni, lássa a jelenlegi kul­tuszminiszter úr is, hogy tulajdonképpen mi vezette az előző kultuszminiszter urat ahhoz, hogy a jogakadémiákat mindenáron meg akarta szüntetni. Ezt mondotta (olvassa): «En azt hiszem, hogy ezek a felekezetek a végén be fogják szüntetni ezeket a jogakadémiákat az én kérő szavam nélkül is és nem kell kény­szerítő eszközhöz nyúlnom. Miért ragaszkod­nak ezek a felekezetek a jogakadémiákhoz? Az autonómia miatt!» Ezt azért olvastam fel, mert a kultuszminiszter úr volt szíves délelőtt ki­; jelenteni, hogy az autonómiákat tiszteletben tartja; ha pedig az autonómiákat tiszteletben fogja tartani, akkor tiszteletben fogja tartani az autonómiák által fenntartott főiskolák ké­pesítési jogát is, tiszteletben fogja tartani nem úgy, mint az előző kultuszminiszter úr, aki ki­látásiba helyezte 1929. július 15^én tartott beszé­dében (olvassa): «Igaz, hogy fenntartjuk a négy egyetemet, de körülöttük eltüntetjük azo­kat a felesleges alakulatokat, amelyekre, sze­rény nézetem szerint, már szükség nincsen, amelyek a költségeket csak felesleges módon emelik. Általában okos igazgatásnak úgy kell eljárnia, ahogyan a kertész eljár: a fa min­den évben hajt új ágakat, viszont a régi ágak elhalnak, azokat tehát le kell fűrészelni.» A volt kultuszminiszter nagyon bátor le­gény volt akkor, és csodálom, hogy ebben a Házban nem volt senki, aki azt mondotta volna, hogy a kétezeréves római katholikus egyházon nincsen száraz ág, (Ügy van! Ügy van!) a két­ezeresztendős római katholikus egyház fájáról gallyakat lefűrészelni nem lehet még egy kul­tuszminiszternek sem. (Ügy van! jobb- és bal­felől) Az egyház élni fog. Ennek az egyháznak történelemadta joga van, ez az egyház alapí­totta és tartotta fenn ezt a magyar nemzetet, ettől az egyháztól tehát nem lehet még gondo­latban sem elvenni azt a nagy kulturfokot je­lentő jogot, amelyet ő ezelőtt ezer évvel kezdett gyakorolni és gyakorolt mostanig, azt a jogot, amelyet Szent István idejében kapott meg. (Eber Antal: Az nagy bűn, hogy ezek nem ke­rülnek állami pénzbe.) Ez nagy bűn. Az azon­ban nem bűn, hogy négy egyetemet csináltak.

Next

/
Thumbnails
Contents