Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.
Ülésnapok - 1931-92
356 Az országgyűlés képviselőházának 1884 szigorlatot és 2128 alapvizsgát lebonyolítani amellett, hogy ők még tanítani is fognak? Kérdem, hogy például Szegeden 11 tanárral lebonyolítható-e 810 alapvizsga és 1887 szigorlat, ha betartják a Magyary-féle tervezetet! Ha a Magyary-ter vezet megérkezik és abból rendelet vagy törvény lesz, akkor ez a tervezet természetesen magával fogja hozni azt, hogy az egyetemi tanárok számát a jogi fakultáson meg kell szaporítani. Rá akarok itt térni még egy kérdésre, bár ez nem egészen idevág. Csupán a pénzügyi kérdés érdekes, ha ezt átvizsgálom. Szerettem volna statisztikát látni arról, hogy az egyetemi tanároknak mi iai fizetése s hogy ezek az egyetemi tanárok az államnak mennyi összegbe kerülnek. Nem tudom, miért — de sejtem, hogy miért — a költségvetés nem mondja meg az egyetemi tanárok fizetését; tudniillik csak egy összeg van felvéve, de ez ^ nincs részletezve. Nem tudom tehát megállapítani, hogy például a budapesti egyetemen a jogi fakultás egyetemi tanárai mennyibe kerülnek. Azt sem tudom megállapítani, hogy ezek az V. fizetési osztályban vannak-e vagy az I-ben, mert vannak olyan egyetemi tanárok is, akik miniszterek voltak és miniszteri fizetést húznak. (Egy hang a jobboldalon: Kik azok? — Dinien Ödön: Vannak egyetemi tanárok miniszteri fizetéssel. — Karaiiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi mi* niszter: Kik azok? Konkrét adatokat kérek. — Ü) in ich Ödön: A miniszter úr nagyon jól tudja, hogy vannak ilyenek!) Ha tehát ia tervezet életbelép, akkor vagy az egyetemi tanárok számát kell lényegesen szaporítani, vagy pedig le kell adni pár egyetemi hallgatót a jogiakadémiáknak, mert ,a jogakadémiák még mindig el tudják látni a tanítás rendjét. En tudom azt, — és itt akarok válaszolni a mostani kultuszminiszter úrnak — hogy a Magyary-féle tervezetet és a jogakadémiák elleni gondolkodást ő készen örökölte az előző miniszter úrtól. Örökségbe kapta, mert hiszen Klebelsberg miniszter úrnak már 1921-hen terve volt a jogakadémiákat megszüntetni. Ezt úgy akarta elérni, hogy az egyes iskolafenntartókkal^ igyekezett tárgyalni és elkezdte őket kapacitálni, hogy: nincs értelme, hogy ezeket az iskolákat tovább fenntartsák. Minthogy ez akkor, 1923-ban nem sikerült neki, megvonta az államsegélyt. Mikor a jogakadémiák az államsegély megvonása ellenére is tovább éltek, akkor 1927-ben megvonta az állami vizsgáztatási jogot s ezzel ia felekezeti jogakadémiákat a képesítő jellegüktől fosztotta meg. Tekintettel arra, hogy egy iskola, amely nem tud képesíteni, tulajdonképpen már nem is iskola, az előző miniszter úr a magyar egyházakat megfosztotta főiskolafenntartási joguktól, amihez pedig sem ;a miniszternek, sem pedig a legfelsőbb jóváhagyással megjelent rendeletnek nincs joga. Azt a kérdést, hogy valamely iskolát a felekezetek fenntarthassanak-e vagy sem, törvény szabályozza; ezt nem lehet még legfelsőbb jóváhagyással kihozott rendelettel sem megszüntetni. A képesítési jogot elvenni s ezáltal egy iskolától a létalapot megvonni nem lehet, csak törvénnyel. Klebelsberg volt miniszter úr arra hivatkozott, hogy a vizsgáztatási rendet meg lehet állapítani; Igen, meg lehetne állapítani, megmondhatja egy legfelsőbb jóváhagyással ellátott^ rendeletben, hogy a vizsgán ezt, vagy azt kérdezzék, de magát a vizsgáztatási jogot eUvonni egy főiskolától, vagy egyáltalán bár92. ülése 1932 május 30-án, hétfőn. mely iskolától nem lehet. Hiszen akkor hova fogunk jutni? Legközelebb jönni fog egy kultuszminiszteri rendelet legfelsőbb jóváhagyással, amely rendelet a felekezeti gimnáziumoktól megtagadja az érettségi megtartását. Éppen úgy, mint ahogy középiskola fenntartásánál joga van a felekezeti iskolának érettségi bizonyítványt adni, kell, hogy joga > legyen^ a jogakadémiának ahhoz, hogy képesítő bizonyítványt is adhasson. Ez tisztán és világosan kitűnik nemcsak az egri jogakadémiáról szóló törvényből, hanem az 1868 : XLI. tcikk 26. §-ából is, amely az egyházaknak jogot ad a felső tanodák felállítására és fenntartására, amely azt -mondja, hogy ezek az államnak hasonló természetű és ugyanazon fokú intézetével egyenrangúak, de az 1911. évi októher 5-én megjelent királyi rendelet is hivatkozik az 1868 : XLI. tcikk 26. §-ára, amely biztosítja a felekezeti akadémiáknak, hogy államvizsgákat tarthatnak és ezeknek minősítő jellegük van. Szerény nézetem szerint tehát törvények biztosítják a felekezetek^ főiskolafenntartási jogát, ez iskolák képesítési jogát és az állami intézetekkel való egyenjogúságát. Meg kell még említenem r az előző miniszter úrnak néhány képviselőházi beszédét. Ezeket azért kell megemlítenem, bár az időm rövid, hogy méltóztassék látni, lássa a jelenlegi kultuszminiszter úr is, hogy tulajdonképpen mi vezette az előző kultuszminiszter urat ahhoz, hogy a jogakadémiákat mindenáron meg akarta szüntetni. Ezt mondotta (olvassa): «En azt hiszem, hogy ezek a felekezetek a végén be fogják szüntetni ezeket a jogakadémiákat az én kérő szavam nélkül is és nem kell kényszerítő eszközhöz nyúlnom. Miért ragaszkodnak ezek a felekezetek a jogakadémiákhoz? Az autonómia miatt!» Ezt azért olvastam fel, mert a kultuszminiszter úr volt szíves délelőtt ki; jelenteni, hogy az autonómiákat tiszteletben tartja; ha pedig az autonómiákat tiszteletben fogja tartani, akkor tiszteletben fogja tartani az autonómiák által fenntartott főiskolák képesítési jogát is, tiszteletben fogja tartani nem úgy, mint az előző kultuszminiszter úr, aki kilátásiba helyezte 1929. július 15^én tartott beszédében (olvassa): «Igaz, hogy fenntartjuk a négy egyetemet, de körülöttük eltüntetjük azokat a felesleges alakulatokat, amelyekre, szerény nézetem szerint, már szükség nincsen, amelyek a költségeket csak felesleges módon emelik. Általában okos igazgatásnak úgy kell eljárnia, ahogyan a kertész eljár: a fa minden évben hajt új ágakat, viszont a régi ágak elhalnak, azokat tehát le kell fűrészelni.» A volt kultuszminiszter nagyon bátor legény volt akkor, és csodálom, hogy ebben a Házban nem volt senki, aki azt mondotta volna, hogy a kétezeréves római katholikus egyházon nincsen száraz ág, (Ügy van! Ügy van!) a kétezeresztendős római katholikus egyház fájáról gallyakat lefűrészelni nem lehet még egy kultuszminiszternek sem. (Ügy van! jobb- és balfelől) Az egyház élni fog. Ennek az egyháznak történelemadta joga van, ez az egyház alapította és tartotta fenn ezt a magyar nemzetet, ettől az egyháztól tehát nem lehet még gondolatban sem elvenni azt a nagy kulturfokot jelentő jogot, amelyet ő ezelőtt ezer évvel kezdett gyakorolni és gyakorolt mostanig, azt a jogot, amelyet Szent István idejében kapott meg. (Eber Antal: Az nagy bűn, hogy ezek nem kerülnek állami pénzbe.) Ez nagy bűn. Az azonban nem bűn, hogy négy egyetemet csináltak.