Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.
Ülésnapok - 1931-92
Az országgyűlés képviselőházának 92, rendelkezést a jogakadémiákhoz, amelyben azt mondja, hogy hozzájárult a kormányzó úr ö főméltósága az 1911. évi december 5-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározással jóváhagyott tanulmányi szabályrendelet 26. §-ának akképpen való megváltoztatásához, hogy az államtudományi vizsgákat csak egyetemeken lehet tenni. További sérelme e tervezetnek a jogakadémiákkal szemben az, hogy amennyiben valaki doktori fokozatot akar elnyerni, csak egyetemeken végezheti tanulmányait. További sérelem az, hogy aki először egyetemre iratkozott be, nem mehet át a jogakadémiára s végül sérelem egypár elszólás, amikor a rendelet «még egyelőre fennálló» és «még fennálló» jogakadémiákról beszél. (Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ez nem rendelet! Ezt Magyary Zoltán mondja!) Ezt Magyary tervezete mondja, amelyet a kultuszminiszter úr tudomásulvétel végett az iskolafenntartóknak megküldött. (Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ezt a tervezetet Magyary Zoltán készítette! Ezt hozzászólás végett megküldöttem. Ezt nem én mondom, csak elküldtem a tervezetet!) Meg vagyok róla győződve, hogy aaok után, amiket el fogok mondani, a kultuszminiszter úr más véleményen lesz, mint a Magyary-féle tervezet. Ez a tervezet tehát jelenti a jogakadémiáknak adott nyilvánossági jognak a megszorítását, jelenti az egyházak főiskola fenntartási jogának korlátozását és jelenti az egyházi főiskolák elsorvasztását. Amikor a közínség, közbékétlenség és nagy nyomorúság hatja át a lelkeket, és akkor, >amikor mindnyájan kétségbeesve nézünk a megélhetés felé, nézetem szerint nem a legalkalmasabb az idő arra, hogy ilyen rendelettervezetekkel álljon a kultuszminisztérium elé a racionalizálási biztosa. Éppen azért, mert a hagyományok és az egyházak hitének tisztelete mindenkit arra kényszerít, hogy a régi jogakadémiák fenntartása mellett kardot rántson és azokat minden módon megvédelmezze, ez kényszerít engem is, mint egy jogakadémiával bíró város képviselőjét, hogy ne csupán egy szóval intézzem el ezt a kérdést 'hanem ismertessem a t. Ház előtt az egri 200 éves jegakadémiának a történetét, hogy méltóztassanak belátni, miszerint az egri jogakadémiával nem lehet racionalizálási tervezettel, vagy kultuszminiszteri rendelettel elbánni. Az egri jogakadémiát a XVIII. század elején alapították. Amikor a Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetem messze volt és oda a felső Tiszántúlról, Heves, Borsod környékéről nem lehetett elmenni, a nemes ifjúság nem tudott oda eljutni, akkor alapította Foglár György egri 'kanonok, címzetes püspök, 1740 november hó 27-én kelt alapítólevelével-az egri jogi főiskolát, amelyet később az 1741. évi XLIV. tc-be be is iktattak. Méltóztassanak megengedni, hogy ennek a törvénycikknek egy részét felolvassam, mert érdemes meghallgatni (olvassa)'. «Ámbár ez intézetnek helyesen és kellőképpen és az említett alapító levél tartalma szerint való kormányzásának gondját Heves vármegyére, a mondott egri káptalanra és a fent nevezett püspök grpf úrra s annak a püspökségben következő utódaira bízta; legfelsőbb igazgatását pedig a királyi szent Felség királyi Curiájának ajánlotta: mégis, hogy a fent említett püspök úrnak ez annyira áldásos szándéka, és intézetének, mint előbb mondatott, a királyi Curiára ruházott legfelsőbb igazgatása állandó emlékezetben maradjon s ezáltal is a kellő foganatot annál jobban megnyerje, az ország karai és rendéi jónak látták ülése 1932 május 30-án, hétfőn. 355 a mondott alapítvány ügyét az ország törvényeiben is megemlítem s ilyenmódon is minden feledéstől (melyet az idők folyása és viszontagsága magával 'hozni szokott) megőrizni. 1 » Az öreg törvényhozók nagyon jól látták azt, (hogy lesznek kultuszminiszterek, lesznek királyok, esetleg lesznek császárok, akik ezt a jogot, az alapítványt és a főiskolát támadni fogjak. Előre láttáik, hogy kell ilyen törvényt hozni, amellyel a bármikori támadásokkal szemben a, főiskolát meg tudjuk védeni. Tudták nagyon jól, szinte érezték, hogy II. József császár a mostanihoz hasonló intézkedésekkel igyekszik a katholikus főiskolákat megsemmisíteni. Talán számítottak arra, hogy 1874-ben Trefort Ágoston, az akkori kultuszminiszter igyekezni fog a katholikus jogi főiskolát megsemmisíteni. Osak anna'k volt köszönhető, 'hogy ez a főiskola akkor fennmaradt, hogy a nagynevű Samassa érsek hathatós szavát felemelte és mikor Trefort azt mondta neki, hogy ő a királyi katholikus jogakadémiákat nem tudja fenntartani, Samassa azt válaszolta: add ide nekem a katholikus jogakadémiákat, én mind a hármat fenntartom. Ki merte volna akkor, amikor ezt a törvényt hozták, azt gondolni, hogy a mai nemzeti alapokon álló, keresztény szellemben viselkedő kormányzat kultuszminiszterei is alkalmat fognak adni a fellépésre a mai iskolafenntartónak, az egri érseknek és az egri főkáptalannak, akik a mai súlyos, nehéz gazdasági (helyzetben nagy áldozatokkal tartják fenn ezt a főiskolát. Legyen szabad egy rövid statisztikát ismertetnem, mert azok, akik a jogakadémiák megszüntetését hangoztatják és amellett törnek lándzsát, rendesen statisztikára szoktak hivatkozni, hogy az országban négy egyetem van. Magyary tanár úr is az egyik újságban megjelent levelében azt mondja, hogy nincs semmi értelme, hogy Budapest és Szeged közt legyen a kecskeméti jogakadémia és nincs értelme» hogy Budapest és Debrecen közt legyen az egri jogakadémia. Mintihia a kecskeméti jogakadémiát csinálták volna később, mint a szegedi egyetemet, vagy az egri jogakadémia született volna aneg későbben, mint a debreceni egyetem! (Petrovácz Gyula: Úgy van!) T. Ház! Amikor itt ősi tradíciókról, az egyházak ősi jogáról, az. iskolafenntartók nemes áldozatkészségéről van szó, amikor az államnak egy fillérjébe sem kerülnek ezek az iskolák, mert államsegélyt nem kapnak, akkor legyen szabad nekem ezt a statisztikát röviden ismertetnem és megállapítanom!, hogy 1929/30. tanévben a joghallgatók száma Budapesten 2225 volt, — megjegyzem, a fele sem fér bele az, iskolatermekbe — Debrecenben 657, Pécsen 763, Szegeden 891, a közgazdasági egyetemen 175, a jogakadémiákon 912, összesen tehát 6623. Azt mondják a jogakadémiák ellenzői és Klebelsberg volt kultuszminiszter is, hogy ezek a jogakadémiák teljesen feleslegesek, mert az egyetemek el tudják látni a tanítást. Válaszul felolvasok egy másik statisztikát is a többi statisztika közül. Budapesten az 1929/30. tanévben alapvizsga volt 2128, szigorlat volt 1884, Debrecenben volt alapvizsga 607, szigorlat volt 166, Pécsett volt alapvizsga 748, szigorlat 561, Szegeden volt alapvizsga 810, szigorlat 1887. Ezzel szemben Budapesten iá szigorlatoztató jogi egyetemi tanárok száma 16, Debrecenben 12, Pécsett 12, Szegeden 11. Most jön a Magyaryféle tervezet. Eszerint a tervezet szerint egy alapvizsga egy óra, egy szigorlat két óra. Kérdem: lehet-e Budapesten 16 tanárral évenként
