Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-92

330 Az országgyűlés képviselőházának külügyi kérdéseket. (Helyeslés a bal- és a szél­sőbaloldalon.) Ezeknek némi megvilágításául voltam bá­tor elmondani észrevételeimet. Mivel ilyen in­tézkedéseknek a nyomát nem találom, nem va­gyok abban a helyzetben, hogy a címet elfo­gadhassam. (Helyeslés a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Szólásra feljegyezve senki nincs. Kíván-e még valaki szólni? (Nemi) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A külügyminiszter úr kíván szólni. Walko Lajos külügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Gál Jenő t. képviselőtár­sam szóvátette Magyarországnak a lausannei konferencián való képviseltetekének kérdését. Ma még nem vagyok abban a helyzetben, hogy ebben a kérdésben nyilatkozni tudjak. A való­színűség az, hogy a lausannei konferencián az lesz az eljárás, hogy elsősorban a német kérdé­sek fognak tárgyaltatni, úgy, amint annak idején Hágában is elsősorban a német kérdé­sek tárgyaltattak és csak utóbb fog általában sor kerülni arra, hogy oda más államok is meg­hívassanak. Ma közelebbről még nem tudha­tom, hogy ez milyen körülmények között és hogyan fog történni; éppen azért nem-is tudok még nyilatkozni e kérdésben. Ami a t. képviselőtársam részéről szóvátett azt az óhajt illeti, hogy a kereskedelem meg­felelő támogatásra találjon külképviseleteink­nél, a magam részéről, amint azt korábban már kifejtettem, mindenképpen igyekezem azon, hogy gazdasági téren kereskedőinknek tényleg minden támogatást megadjunk, és én — amint akkor mondottam, — minden esetben, ha kon­krét ügyről van szó, a legnagyobb örömmel já­rulok ehhez hozzá. Természetesen betartjuk mindazokat a szokásokat, amelyek ezen a téren általában a nemzetközi életben irányadók. Ami mármost Eckhardt Tibor t. képviselő­társamnak felszólalását illeti, aki a revízió kér­désével kapcsolatosan londoni követünk szemé­lyéről tett említésit, megállapítom, hogy lon­doni követünk a magyar állami szolgálatnak egy kitűnő tisztviselője, aki nagyon hasznos szolgálatokat tett állami szolgálata folyamán, és akinek — azt hiszem — meglehet az a meg­nyugvása, hogy tényleg jól szolgálta minden­kor hazája ügyeit. A revízió kérdése olyan te­rület, ahol nagyon nehéz egy kívülállónak íté­letet-mondania egy hivatali funkcionárius sze­repéről. Hiszen egészen természetes, hogy egy hivatali funkcionáriust mindenkor egészen más szempontok befolyásolnak ezekben a kérdések­ben, mint egy nemhivatalos személyt, ennél­fogva én nem ismerhetem, el még t. képviselő­társamról sem azt, — annak ellenére, hogy ő igazán szép munkát fejt ki a revízió terén — hogy neki módjában állna megfelelően meg­ítélni a jelen időpontban egy hivatali funkcio­náriusnak a revízió terén kifejtett működését­Tisztelettel kérem az indítvány elutasítását és a cím elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t Házat, méltóztatik-e a 2. címet elfogadni, szemben Eckhardt Tibor képviselő úrnak azon indítványával, hogy e címnél az 1. rovat alatt szereplő személyi járandóságok báró Zichy-Rubido Iván rendkívüli követ illet­ményeinek terhére 25 pengővel csökkentesse­nek, igen vagy nem? (Igen! Nem! — Zaj.) Ké­rem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) Többség, 92. ülése 1932 május 30-án, hétfőn. , A Ház a 2. címet fogadja el, Eckhardt Ti­bor képviselő úr indítványát pedig elutasítja. Ezzel a Ház a külügyi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalta. (Felkiáltások a jobb­oldalon: Éljen a külügyminiszter!) Következik a vallás- és f köizoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Az előadó Ostor József képviselő úr. Az előadó urat illeti a szó. Östör József előadó: T. Ház! A tárcák is­mertetésénél fordított helyzet van ma a jobb esztendőkhöz viszonyítva. Míg megelőzően az előadók többnyire arra törekednek, hogy bizo­nyítsák a Háznak, hogy az illető tárca kép­viselőjének, vagyis az illető miniszternek ... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassanak 'he­lyeiket elfoglalni! Östör József előadó: . *. mennyit sikerült tárcája részére biztosítani és ^ minél nagyobb az összeg, amelyet az új költségvetésbe be tud állítani, addig, mióta a költségvetések nyir­bálására voltunk kénytelenek áttérni, azzal az egészen különleges helyzettel állunk szemben, hogy az összes tárcák előadói arra fektetik a fősúlyt, hogy kimutassák, mennyivel sikerült az „illető miniszternek, az illető tárca képvi­selőjének a tárcát megnyirbáltatni. Ez furcsa és különös helyzet, tény azonban, hogy az államháztartás súlyos viszonyai mellett ez a törekvés utóvégre érthető és ha a tárca­miniszter arra az álláspontra tud helyezkedni, hogy a tárcát tovább tudja képviselni és a tárcával összefüggő teendőket el tudja végez­tetni megnyirbált költségvetés 'mellett is, ter­mészetes, hogy ez az illető tárca ismertetésé­nél, a költségvetés előadásánál figyelmen kí­vül nem maradhat f Tehát ennek a fordított törekvésnek be­állításával méltóztassék megengedni, hogy mielőtt a kultusztárcának néhány különösen kiemelt részével behatóan és részletesen fog­lalkoznék, én is rámutassak nagy vonásokban. nagy számokban 'mindarra, ami e tekintetben a t. Képviselőházat érdekelheti. A kultusztárcának új költségvetése 21 mil­lióval kevesebb, mint ebben a költségvetési esztendőben. (Szűcs István: Elég baj!) Ebből a 21 millió pengős csökkentésből körülbelül 17 millió esik a rendes kiadásokra és 3'5 millió a beruházásokra. Amíg a kultusztárcának már lecsökkentett költségvetése az idei esztendőben 140 milliót tett ki, addig most tárgyalásra ke­rülő költségvetése 119 millióra csökkent le. (Egy hang baljelől: Elé</ sok!) Most már mi­képpen áll ez számarányban? Nevezetesen vizsgáljuk azt, hogy általában az összes tár­cák milyen csökkentésben részesültek, hiszen ebben a tekintetben a vizsgálódás rendkívül érdekes és hasznos lesz. Azt látjuk, hogy az összes tárcák egy nevezőre hozva átlagban 8'3%-os csökkentést szenvednek ebben a költ­ségvetésben. A kultusztárca e 'mellett 15%-kai lett ebben a költségvetésben tényleg megnyir­bálva­Még sokkal érdekesebb, hogyha összeállít­juk az egyes tárcáknak százalékszerinti meg­nyirbálását, amikor is a következő rendkívül érdekes sorozatot fogjuk látni. Azt látjuk, hogy a 8'3%-os átlagos lecsökkentés mellett legerősebben meg lett nyirbálva — 25%-kai — a költségvetés a pénzügyminiszteri tárcánál, ez azonban rögtön megérthető lesz, mert hi­szen a pénzügyi tárcánál a csökkentés legna­gyobb része az elmaradt bevételekre esik. A miniszterelnökségi tárcánál 22%-os a csök-

Next

/
Thumbnails
Contents