Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.
Ülésnapok - 1931-91
288 Az országgyűlés képviselőházának í Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: T. Kép- , viselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Az olasz királyi j követ hivatalosan tudomására hozta a kor- i mánynak, hogy az olasz kormány (Halljuk! i Halljuk!) bartásága jeléül a Kómában szeren- I esetlenül járt repülőgép helyett egy új repülő- ; gépet ajándékoz a magyar nemeztnek. (Éljen- \ zés és taps a Ház minden oldalán.) Ez a tény újabb megnyilvánulása annak az j őszinte barátságnak, amellyel Olaszország Ma- ! gyarország iránt évek óta viseltetik, (Éljenzés \ és taps. — Farkas István: Alaposan kizsákmá- I nyoltak bennünket. — Zaj. — Halljuk! Hall- j juh!) megnyilvánulása az olasz kormány és az ] olasz kormány feje, Mussolini (Éljenzés.) azon őszinte, megkapó barátságának, amelyről eddig is mindig köszönettel és hálával tudtunk megemlékezni. (Ügy van! Ügy van!) Azt hiszem, hogy ennek a köszönetnek és hálának nem elég, hogy csak a hivatalos közegek adjanak kifejezést, kérem tehát, hogy az országgyűlés képviselőháza is ennek megnyilvánulást és kifejezést adjon. (Helyeslés a Ház minden oldalán* — Felkiáltások: Éljen Olaszország! Éljen Mussolini!) Elnök: A külügyi tárca előadóját illeti j a szó. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! A külügyi tárca költségei nálunk Magyarországon sohasem lépték át azokat a korlátokat, amelyeket az egyes kormányzati ágak helyes arányosítása előírt. A külügyi tárca költségvetése beleilleszkedik az általános takarékosságnak abba a folyamatába, amely az 1932/33. évi költségvetés elkészítésénél irányadó szempont volt. A külügyi tárca költségei", amelyek az előző évben 11 és fél millióra rúgtak, 9,961.000 pengőben állapíttattak meg, ! amely körülbelül egy 15% -os redukciónak felel meg, olyan mértékű redukciónak, amely az egész költségvetés általános összegét is jellemzi. A külügyi intézmények leépítésében a folyó évben a beírni és stockholmi követségek megszüntetéséről számolhatok be, valamint arról, hogy a brüsszeli és madridi követségeket ezek után követek helyett ügyvivőkkel készül elláttatni a külügyi kormányzat. Egyébként lényeges szervezeti leépítés ekrő és változásokról a külügyi tárca költségvetésében annál kevésb'bé lehet szó, mert hiszen köztudomású ezen t. Ház tagjai előtt, hogy Magyarországnak súlyos külügyi problémái vannak, amely problémák aktívabb külpolitikai felkészültséget tesznek szükségetesé, mint sok más szerencsésebb államban, amely évszázados birtokállományát nyugodtan élvezheti. A külszolgálat személyi járandóságai igen mérsékeltek és az utolsó évi fiizetésredukciók a külszolgálatban különösen súlyosan éreztették a, maguk hatását, azért^ mert a, t külföldi J országokban az életfenntartás költségei nem csökkenvén olyan nagy mértékben, az eddig is szerény dotációk súlyosan jelentkeztek. Nézetem szerint azonban nemcsak az anyagi keretek relatív szerénysége miatt, hanem azért is hozzájárulhat a magyar törvényhozás a külügyi költségvetéshez, mert ennek a tárcának működése a magyar egyetemes j nemzeti érdekek szempontjából kifogástalannak mondható. Nem hiszem, hogy nagyon sok j tagja volna ennek a Képviselőháznak, aki 13 év óta, tehát amióta önálló külpolitikát folytat a magyar kormányzat, a magyar kül- ' politika á t ltalánois vonalvezetésétől a maga he- ! lyeslését jogosan, vagy helyesen megvonhatná. ' 1. ülése 1932 május 27-én, pénteken. Mik voltak ennek a külpolitikának az irányelvei? Elsősorban annak a teljes külpolitikai izoláltságnak megszüntetése, amelyben voltunk a háború megszűnése után és annak a gyűrűnek áttörése, amely a háborút elvesztett Magyarországot úgyszólván hermetikus elzártságban kívánta tartani. Másodszor: meleg baráti viszony létesítése azzal a nagyhatalommal szemben, amely elsősorban mutatott megértést Magyarország létérdekeivel szemben és amely nagyhatalomhoz bennünket az érzés és a tradíciók kapcsolatán felül saját jól felfogott érdekeink fűznek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Harmadszor: Akciószabadiságunk fenntartása minden irányban és óvakodás attól, hogy korai, vagy egyoldalú lekötöttséget létesítsünk külpolitikai akciónk tekintetében. (Helyeslés.) Ezt a három célt szolgálta a magyar külpolitika az utóbbi évtizedben, ezeket közelítette meg legalább helyesen és itt meg kell említenem, hogy ez a harmadik feladat, amelyről említést tettem, korántsem volt megvalósításában a legkönnyebb, mert sajnos, éppen azoknak az országoknak, amelyeknek a legkevesebb veszíteni valójuk van, van szükségük a legnagyobb óvatosságra a külpolitikában, hogy legalább azt, ami megmaradt, féltékeny gonddal őrizzék és vigyék át a következő generációra. A legutóbbi évek eseményei azonban a magyar külpolitikának egy negyedik fontos célkitűzést is adtak és ez a külpolitika irányítása a gazdaságpolitikai célok szolgálatában. Általában, ha megfigyeljük a legutóbbi évtized világpolitikáját külpolitikai vonatkozásban, látni fogjuk, hogy abban mind nagyobb és praeponderánsabb szerepet nyernek a gazdaságpolitikai kérdések. (Ügy van! Ügy van!) Ezelőtt a külpolitika vezetői a legintimebb kollaboránsai voltak a vezérkar főnökének és geográfiai mappákkal a kezükben csinálták a külpolitika legfontosabb döntéseit. Ma a külpolitikai kabinetek vezetői kereskedelmi és pénzügyi szakférfiakkal veszik magukat körül és geográfiai mappák helyett a kereskedelmi és fizetési mérleg adatai azok, amelyek cselekvéseiket irányítják. (Ügy van! Ügy van! jóbbfelől.) Ha ez áll általában a modern külpolitikára az utolsó évtizedben, fokozottabb mértékben áll és kell hogy álljon a legutóbbi évek külpolitikájára, amikor is az emberiség főgondját és főbajait a gazdasági bajok jelentik és amikor Magyarországnak, ha vannak is eszményei és vannak is nemzeti céljai s ha azokat egy pillanatra sem hagyhatja el, mégis opportunitásból külpolitikai tevékenység élére kell állítania azt a célt, amely jelenleg mindnyájunkat leginkább kell, hogy foglalkoztasson: a magyar ára forgalmának útjait a külföld felé, a magyar kivitel rentábilissá tételét. Mert ha igaz is, amit gyakran hallottunk a külpolitikában említeni, hogy a helyes külpolitika alapja csak egy jól vezetett belpolitika lehet ennek a fordítottja is áll: hiába keresnők mi meg akármilyen jó gazdaságpolitikát csinálni belső vonatkozásban, ennek eredményei kétségesek, sőt sterilisek volnának, ha nem tudjuk előbb, vagy legalább egyidejűleg biztosítani ennek azt a külpolitikai előfeltételét, hogy a magyar árukivitel rentábilis legyen. Ennek a kérdésnek tárgyalása a költségvetés általános vitájának meglehetős részét foglalta le. Mások, magam is, felszólalásomban rámutattam azokra az elszomorító adatokra, amelyek a világgazdaságnak, de még a világgazdaság általános mértékén túlmenőleg is, a
