Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-91

288 Az országgyűlés képviselőházának í Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: T. Kép- , viselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Az olasz királyi j követ hivatalosan tudomására hozta a kor- i mánynak, hogy az olasz kormány (Halljuk! i Halljuk!) bartásága jeléül a Kómában szeren- I esetlenül járt repülőgép helyett egy új repülő- ; gépet ajándékoz a magyar nemeztnek. (Éljen- \ zés és taps a Ház minden oldalán.) Ez a tény újabb megnyilvánulása annak az j őszinte barátságnak, amellyel Olaszország Ma- ! gyarország iránt évek óta viseltetik, (Éljenzés \ és taps. — Farkas István: Alaposan kizsákmá- I nyoltak bennünket. — Zaj. — Halljuk! Hall- j juh!) megnyilvánulása az olasz kormány és az ] olasz kormány feje, Mussolini (Éljenzés.) azon őszinte, megkapó barátságának, amelyről eddig is mindig köszönettel és hálával tudtunk meg­emlékezni. (Ügy van! Ügy van!) Azt hiszem, hogy ennek a köszönetnek és hálának nem elég, hogy csak a hivatalos közegek adjanak kifeje­zést, kérem tehát, hogy az országgyűlés kép­viselőháza is ennek megnyilvánulást és kifeje­zést adjon. (Helyeslés a Ház minden oldalán* — Felkiáltások: Éljen Olaszország! Éljen Musso­lini!) Elnök: A külügyi tárca előadóját illeti j a szó. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! A külügyi tárca költségei nálunk Magyar­országon sohasem lépték át azokat a korláto­kat, amelyeket az egyes kormányzati ágak helyes arányosítása előírt. A külügyi tárca költségvetése beleilleszkedik az általános taka­rékosságnak abba a folyamatába, amely az 1932/33. évi költségvetés elkészítésénél irány­adó szempont volt. A külügyi tárca költségei", amelyek az előző évben 11 és fél millióra rúg­tak, 9,961.000 pengőben állapíttattak meg, ! amely körülbelül egy 15% -os redukciónak fe­lel meg, olyan mértékű redukciónak, amely az egész költségvetés általános összegét is jel­lemzi. A külügyi intézmények leépítésében a folyó évben a beírni és stockholmi követségek megszüntetéséről számolhatok be, valamint ar­ról, hogy a brüsszeli és madridi követségeket ezek után követek helyett ügyvivőkkel készül elláttatni a külügyi kormányzat. Egyébként lényeges szervezeti leépítés ekrő és változások­ról a külügyi tárca költségvetésében annál ke­vésb'bé lehet szó, mert hiszen köztudomású ezen t. Ház tagjai előtt, hogy Magyarországnak súlyos külügyi problémái vannak, amely pro­blémák aktívabb külpolitikai felkészültséget tesznek szükségetesé, mint sok más szerencsé­sebb államban, amely évszázados birtokállo­mányát nyugodtan élvezheti. A külszolgálat személyi járandóságai igen mérsékeltek és az utolsó évi fiizetésredukciók a külszolgálatban különösen súlyosan éreztet­ték a, maguk hatását, azért^ mert a, t külföldi J országokban az életfenntartás költségei nem csökkenvén olyan nagy mértékben, az eddig is szerény dotációk súlyosan jelentkeztek. Nézetem szerint azonban nemcsak az anyagi keretek relatív szerénysége miatt, ha­nem azért is hozzájárulhat a magyar törvény­hozás a külügyi költségvetéshez, mert ennek a tárcának működése a magyar egyetemes j nemzeti érdekek szempontjából kifogástalan­nak mondható. Nem hiszem, hogy nagyon sok j tagja volna ennek a Képviselőháznak, aki 13 év óta, tehát amióta önálló külpolitikát folytat a magyar kormányzat, a magyar kül- ' politika á t ltalánois vonalvezetésétől a maga he- ! lyeslését jogosan, vagy helyesen megvonhatná. ' 1. ülése 1932 május 27-én, pénteken. Mik voltak ennek a külpolitikának az irányelvei? Elsősorban annak a teljes külpoli­tikai izoláltságnak megszüntetése, amelyben voltunk a háború megszűnése után és annak a gyűrűnek áttörése, amely a háborút elvesztett Magyarországot úgyszólván hermetikus elzárt­ságban kívánta tartani. Másodszor: meleg ba­ráti viszony létesítése azzal a nagyhatalommal szemben, amely elsősorban mutatott megértést Magyarország létérdekeivel szemben és amely nagyhatalomhoz bennünket az érzés és a tradí­ciók kapcsolatán felül saját jól felfogott érde­keink fűznek. (Ügy van! Ügy van! a jobbolda­lon.) Harmadszor: Akciószabadiságunk fenn­tartása minden irányban és óvakodás attól, hogy korai, vagy egyoldalú lekötöttséget léte­sítsünk külpolitikai akciónk tekintetében. (Helyeslés.) Ezt a három célt szolgálta a magyar kül­politika az utóbbi évtizedben, ezeket közelítette meg legalább helyesen és itt meg kell említe­nem, hogy ez a harmadik feladat, amelyről em­lítést tettem, korántsem volt megvalósításában a legkönnyebb, mert sajnos, éppen azoknak az országoknak, amelyeknek a legkevesebb veszí­teni valójuk van, van szükségük a legnagyobb óvatosságra a külpolitikában, hogy legalább azt, ami megmaradt, féltékeny gonddal őrizzék és vigyék át a következő generációra. A legutóbbi évek eseményei azonban a ma­gyar külpolitikának egy negyedik fontos cél­kitűzést is adtak és ez a külpolitika irányítása a gazdaságpolitikai célok szolgálatában. Álta­lában, ha megfigyeljük a legutóbbi évtized vi­lágpolitikáját külpolitikai vonatkozásban, látni fogjuk, hogy abban mind nagyobb és praepon­deránsabb szerepet nyernek a gazdaságpoliti­kai kérdések. (Ügy van! Ügy van!) Ezelőtt a külpolitika vezetői a legintimebb kollaboránsai voltak a vezérkar főnökének és geográfiai map­pákkal a kezükben csinálták a külpolitika leg­fontosabb döntéseit. Ma a külpolitikai kabi­netek vezetői kereskedelmi és pénzügyi szak­férfiakkal veszik magukat körül és geográfiai mappák helyett a kereskedelmi és fizetési mér­leg adatai azok, amelyek cselekvéseiket irányít­ják. (Ügy van! Ügy van! jóbbfelől.) Ha ez áll általában a modern külpolitikára az utolsó év­tizedben, fokozottabb mértékben áll és kell hogy álljon a legutóbbi évek külpolitikájára, amikor is az emberiség főgondját és főbajait a gazdasági bajok jelentik és amikor Magyar­országnak, ha vannak is eszményei és vannak is nemzeti céljai s ha azokat egy pillanatra sem hagyhatja el, mégis opportunitásból külpoliti­kai tevékenység élére kell állítania azt a célt, amely jelenleg mindnyájunkat leginkább kell, hogy foglalkoztasson: a magyar ára forgalmá­nak útjait a külföld felé, a magyar kivitel ren­tábilissá tételét. Mert ha igaz is, amit gyakran hallottunk a külpolitikában említeni, hogy a helyes külpolitika alapja csak egy jól vezetett belpolitika lehet ennek a fordítottja is áll: hiába keresnők mi meg akármilyen jó gazda­ságpolitikát csinálni belső vonatkozásban, ennek eredményei kétségesek, sőt sterilisek volnának, ha nem tudjuk előbb, vagy legalább egyidejűleg biztosítani ennek azt a külpoliti­kai előfeltételét, hogy a magyar árukivitel rentábilis legyen. Ennek a kérdésnek tárgyalása a költség­vetés általános vitájának meglehetős részét foglalta le. Mások, magam is, felszólalásomban rámutattam azokra az elszomorító adatokra, amelyek a világgazdaságnak, de még a világ­gazdaság általános mértékén túlmenőleg is, a

Next

/
Thumbnails
Contents