Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-86

20 Az országgyűlés képviselőházának 8 kapcsolatosan alakult ki, amelyeket a végrehajtás és az árverés eljárása jelent. (Ügy van! ,ű jobb és a baloldalon.) A gazdasági Helyzet leromlása tenné ezt szükségessé, mint ahogy szükségessé tenné a gazdasági helyzet leromlása azt is,

r hogy változtassunk az értékhatárok területén. Négyszáz pengőig ma fizetési meghagyásos eljárás van. Ez az egyszerűséget szolgálja, ezzel szemben azonban legtöbb esetben mégis ellenmondással élnek az alperesek, és így az eljárás nehézkesebbé válik. A per előkészítésében bonyolult és terjedelmes tényállás esetén mégis szükséges az írásbeliség és én ezt az írásbeliséget nem tartöm olyan sérelmesnek a szóbeliség és közvetlenség elvével szemben, mint azt, ha a fellebbezési eljárásban a nyilvános előadásos ügyek köre tágíttatik és kiszélesíthetik. Az ügyfél-egyenlőség elvének áttörését jelenti a fellebbezési és felülvizsgálati érték intézményének bevezetése, mert egyik félnek így több perorvoslatra, több jogorvoslatra nyílhat alkalma, mint a másiknak. A 2000 és 3000 pengő érték közötti perekben a jogorvoslat kétfokú, míg a 3000 pengőtől 5000 pengőig terjedő perekben a jogorvoslat csak egyfokú. A megnyugvás, az egyöntetű bírói eljárás végett tágabb teret szeretnék látni a jogorvoslat terén és kérném annak bevezetését is, hogy a csatlakozási jog a nyilvános előadásos ügyekre is terjesztessék ki. Legyen szabad ugyancsak az ügymeneti kérdésekkel kapcsolatosan még azt^ is megjegyeznem, hogy a perenkívüli személyek nem tehetők ki a per esélyeinek és ezért helytelen az, hogy a szegényjogos ügyekben a szakértő, az ügygondnok, vagy a házasságvédő csak akkor kapja meg a maga díját, ha a szegényjogos fél ellenfele vesztette el a pert Az ügyvédség erkölcsi sérelme az is, ami azonban egyúttal a felekre nézve is sérelmes és az eljárásnak megdrágítását jelenti, hogy a házassági perekben a különös meghatalmazást bíróilag vagy közjegyzőileg kell hitelesíttetni. Ez megdrágítja az eljárást. Az elhagyásos, _ a szándékosan jogos oknélküli elhagyásos ügyekben indított perekben a különélés is közjegyzőileg kell hogy igazoltassék, ami szintén az eljárás megdrágítására vezet. A bontóperek eljárási költsége ezáltal megdrágul és ez végeredményben sújtja <a felet, de sújtja az ügyvédi kart is, mert a fél a megdrágult költséget ilyenkor rendesen az ügyivéd kárára óhajtja megtakarítani. A bíróság iránti tisztelet megerősítése az, ha a felek ia határozatokat megnyugodva fogadhatják el és ezért szükséges, hogy a kisemberek ügyei ugyanolyan perjogi garanciák mellett kezeltessenek, mint a legnagyobb substratumú ügyek. Ezért szükséges tehát a polgári perrendtartás régi értékhatárainak ia visszaállítása, sőt lehetőleg inkább leszállítása, mint felemelése. Mindezek az ügyrendi előterjesztések, amelyeket bátor voltam most itt a t. Ház előtt ismertetni, a Budapesti Ügyvédi Kamarának egyöntetű felterjesztései és kérelmei. Ezeket mint mozaikokat vettem ki azoknak sorából és voltam bátor itt most szóvátenni. A magyar ügyvédség sohasem kizárólagosan a maga jogaiért harcolt, hanem elsősorban mindig a közszabadság és a jog uralma érdekében emelte fel szavát. A magyar ügyvédség a múltban is mindenkor olyan tekintéllyel bíró kar volt, amely egyike volt azoknak, akik a jog fundamentumát képezték, nemcsak a 6. ülése Í93t május 18-án^ szerdán. magánjog és a büntetőjog, hanem elsősorban a közjog, az alkotmányjog területén. Ezért tehát a magyar ügyvédség mint egész, mint kar, ma is megtiszteltetést és megbecsülést érdemel. Különös megbecsülést és megtiszteltetést érdemel az a kar, amelynek többsége ma nyomorgókból, szenvedőkből és kesergőkből áll. Érthetetlen tehát az az ügyvédellenes hangulat, amely az egész karral szemben megnyilvánul, holott csak néhány emberről lehetne szó, (Östör József: Ügy van!) mert jóhiszemű és rosszhiszemű mindenütt akad és nem szenvedhetnek a jóhiszeműek nagy többségben egyeseknek rosszhiszeműsége miatt. (Helyeslés.) Én szintén helyeslem azt, amit az előadó úr mondott, hogy itt a megoldás a bifurkáció bevezetése volna. Nem fogadhatom el azonban a zárt szám bevezetését azért, mert a zárt szám bevezetése csak akkor jelentene valamit, ha ezáltal elterelve többeket az ügyvédi pályáról, más pályákon tudnánk elhelyezni, de ma az állna elő, hogy az ügyvédnyomornak nagyobb terjedelme helyett az ügyvédjelölti nyomor lenne még nagyobb; vagy pedig más pályák nyomorúsága zsúfolódnék túl még jobban, mert ma nem tudunk megjelölni egyetlen olyan foglalkozási ágat, egyetlen olyan pályát sem, ahol valakit reményekkel tudnánk kecsegtetni. •A bifurkáció bevezetése azonban feltétlenül szükséges azért is, mert a szabad verseny megteremtését hozza be s ezáltal az ügyvédi karban is az egyik oldalon a barrister és a másik oldalon a solliciter között éppen úgy meglehetne a jogi kapcsolat, mint az avoué és az avocat között. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Helyes!) Ezt feltétlenül meg valósi tandónak tartom. Ezenkívül kérem azonban azt is, !

hogy a büntetőjog területén méltóztassék az ügyvédnek és az ügyésznek egyenlő elbánásiáit teljesen és tökéletesen megvalósítani, ugyanolyan jogokban részesíteni a védelmet, mint a vád képviseletét. Sajnos, circulus vitiosussal állunk szemben, annyiban, hogy az ügyvédség akkor van jólétben, ha tekintéllyel bír, de csak akkor van tekintélye, ha egyúttal jólétben él. 1874-ben választották el egymástól az igazságszolgáltatást és a közigazgatást. A régi forma a mai viszonyok között fenn nem tartható s a külföldnek mintái szerint és a korhoz idomulva kell, hogy itt is újításokat hozzunk be, amelyek az első időkben feltétlenül nehézségeket és akadályokat fognak jelenteni, végeredményben azonban az ügyvédi karnak és ezáltal a jogkereső közönségnek is könnyítést, megoldást, gyorsítást és életlehetőséget jelentenek. Még csak két kérdést szeretnénk az igazságügyi tárca költségvetésével kapcsolatban szóvátenni, amelyek nemesupán a jognak kérdései, ihanem a politikumnak kérdései is. Az egyik az, — amely a szabadságjogokat érinti sa szabadságjogok területén egy régi kívánságot — amely a háború befejezésétől kezdve már megérett arra, hogy teljesíttessék s ez az esküdtszék visszaállításának kívánsága. Nem kívánom az esküdtszéket gyilkossági ügyekben, de kívánom az esküdtszéket politikai ügyekben, azért, hogy ezáltal a bíróság teljesen és tökéletesen megóvassék attól, hogy a politika mocsarába lerántsák és politikai ügyekbe bármikor, bármilyen formában is kénytelen legyen beavatkozni. Pusztán politikai és sajtóügyekben kérem az esküdtszék visszaállítását, gyilkossági ügyekben, a külföldön nyert tapasztalatok alapján, semmi szín alatt nem tudnék hozzájárulni. (Östör József: Nagyon he-