Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-91

262 Az országgyűlés képviselőházának úri sportot fenntartsák, <s egyes istállótulajdo­nosok és egyes urak jól • jöjjenek ki. Az nem nemzeti és gazdasági szempont és nem nemzet­gazdasági szükséglet, Ihogy a lósporton keresz­tül a lótenyésztést ilyen mesterséges eszközök­kel, ilyen na talmas eszközökkel ápolják. Ezen a szemüvegen keresztül nem lehet ezt a kérdést elbírálni, s nem lebet a logikusan gondolkozó részéről megérteni, hogy a költségvetés téte­leit csökkenteni kell, de viszont lósportot akar­nak és a lósport kedvéért állítanak be 2,800.000 pengőt a honvédelmi költségvetésbe. Ez lehe­tetlen és képtelen állapot. A honvédelmi tárcáit az utóbbi esztendőkben a többi tárcáknál amúgyis jobban megduzzasztották és ezt a rnegduzzasatást nem építik le olyan mértékben, mint amilyen mértékben leépítik az egyes tár­cáknál. A honvédelmi tárca 136,400.000 pengőbe kerül. Ebből 40,600.000 pengő nyugellátás. A nyugellátáson kívül csak 103.000 pengő ennél a tárcánál a megtakarítás, evvel szemben a nép­jóléti tárcánál 12 millió, a kultusztárcánál 20 millió. Tessék csak most ezt a három tár­cát összehasonlítani; itt 103.000 pengő, a nép­jólétinél 12 millió pengő, a kultusztárcánál pe­dig 20 millió pengő. Ha a csendőrséget és rendőrséget, tehát a belügyminiszteri és hon­védelmi tárcát növeljük és nagy összegeket adunk ezek szamára, ellenben a kultusztárcát és az egészségügyi tárcát elhanyagoljuk, ak­kor nyilvánvalóan igaza van az előadó úrnak abban, hogy úgy fogják fel az államban^ a kérdést: nem kell törődni semmivel, az egész erő kérdése, az állami lét az erő kérdése. Pe­dig így beállítani az állami lét problémáját abszurdum, lehetetlenség és képtelenség. Mert vannak erkölcsi erők, melyek az államot alkot­ják, aztán vannak más erők: emberi erő, fizi­kai erő, munkaképesség, találékonyság, lele­ményesség, ezek olyan erők, amelyek egy nem­zetnek tulajdonságai lehetnek. De itt, úgy látszik, igaza van az előadó úrnak, amikor úgy állítja be a kérdést, hogy másra, mint erőszakra, nem lehet építeni. Hát ez borzalmas dolog; borzalmas dolog, hogy a népjólétinél 12 millióval, a kultusztárcánál 20 millióval csökkentik a költségvetést, tehát a népjólétet, az egészséggondozást elhanyagolják, szociálpolitikára, munkásvédelemre és kultú­rára nincs pénz, ellenben katonai, rendőrségi és csendőrségi célokra van. Borzalmas dolog ez, nagyon régi és maradi felfogásomért el­hanyagolják mindazokat az erkölcsi értékeket, azokat a szellemi és fizikai értékeket, amelyek a nagy tömegekben megvannak, ezeket nem en­gedik kifejlődni, csak egyszerűen ráhúzzák az erőszak formuláját és ezen keresztül uralkod­nak rajtuk. Azt hiszik, hogy ebben védik meg az államot. Higyjék el az urak, gyenge lét­alap ez, ha így állítják be, nagyon gyenge ál­lami létalap. Azok a számadatok, amelyek a költségvetésből kitűnnek, ezt igazolják. T. Képviselőház! Azt látjuk a további összehasonlításból, hogy 1926/27-ben a honvé­delmi tárca költségvetése 111 millió volt s ez­zel szemben most, a gazdasági válság idején, 136 millió pengő. Nyilvánvaló, hogy még any­nyira sem ment vissza a költségvetés, mint amennyi három évvel ezelőtt volt, a költ­ségvetés tételei megmaradtak, s azokat csak nagyon kevéssel, 103.000 pengővel redukálták, T. Képviselőház! Mint említettem, az a takarékossági szempont, amelyet itt képvi­selnek, nem érvényesül egész állami igazgatá­sunkban és szomorú dolog, hogy nem érvé­91. ülése 1932 május 2?'-én, pénteken. nyesül a honvédségnél sem. Itt is rá kell^mu­tatnunk arra, a kisállamoknak nem áll érde­kükben a fegyverkezés. Senkinek sem áll érdekében, erre később fogok rámutatni, de nézzék önök csak Svájc példáját, nézzék Dá­nia, Hollandia példáját. Nézzék meg ott, ahol a hadseregre nem adnak ki annyit, mint amennyit kiadnak Magyarországon. Ott de­mokrácia van. Ott az állami népnevelés és az, állam organikus berendezkedése olyan de­mokrácián alapszik, amely a népeket meg­nyugtatja, leköti, magához vonza, annak ér­vényesülését lehetővé teszi. Ott nincs szükség nagy f rendőrségnek, nagy csendőrségnek, ka­tonaságnak fenntartására (vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: Például?) Dánia, Svájc és Hollandia. (Gömbös Gyula honvédelmi mi­niszter: Keletre!) Majd rátérek a keletre, t honvédelmi miniszter úr. — Ne tessék elfe­lejteni, hogy ez a fontos szempont és mjennyi erőt von el, különösen,' ha úgy állítjuk be a kérdést — mint ahogy beállítják, amint vá­zoltam, — hogy ez a minden, ennek alá kell rendelni mindent, nem szabad még kritizálni sem, mert, ha kritizál valaki, az «az intéz­ményt teszi tönkre és ez hazafiatlan cseleke­det.» Holott pedig bajok vannak magának a hadseregnek szellemében, rendszerében is, mert nem demokratikus a hadsereg rend­szere. A román vagy a szerb hadsereg sokkal demokratikusabb, mint a magyar hadsereg. (vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: Mennyiben? — Zaj a jobboldalon.) Látják az urak, már ezért az összehasonlításért is fel­zúdulnak. (Simon András: Tényeket kérem szépen! Ez puffogó frázis!) Kapnak ténye­ket. {Zaj a jobboldalon. — Buchinger Manó: Nem olyan feudális!) A t. előttem szóló be­szélt a nagy fegyelemről, a háború előtti fe­gyelemről. Képzeljük el, hogy a Eitzbe be­megy egy baka, mint Belgrádban, és ott ül a generális. Nem dobják ki onnan? Be sem eresztik. (Zaj a jobboldalon.) Belgrádban együtt ülhetnek, egy asztalnál. Ez jelent min­dent, mert nem úgy becsülik az embert, mint nálunk. A fegyelem nem azt jelenti, mint ná­lunk. Nem nyers materiának, hanem ember­nek tekintik az embert. (Buchinger Manó: Egy szóval nem feudális, hanem természetes, szabadabb, parasztibb, demokratább, népies. — Zaj a jobboldalon. — Zsindely Ferenc: Bo­tozzák a katonákat! — Kóródi Katona János: Azért verik annyit a mi határszéli magyar­jainkat!) Azt mondottam, hogy a kisállamok, ame­lyek demokratikusak, a leszerelést is elősegítik, hadsereget sem tartanak annyit, nem adnak ki olyan nagy összeget. Azt mondotta a honvé­delmi miniszter úr, itt vagyunk a keleten. Hát a miniszter úr háborúra készül? (vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: En nem készü­lök. De nem arról van szó, hanem a kisállamok berendezkedéséről tessék beszélni!) Elképzelhet olyan szituációt, hogy Magyarország körhábo­rút fog viselni? Elképzeli azt, hogy ön fog Jugoszláviával, Komániával, Csen-Szlovákiá­val hadakozni? (vitéz Gömbös Gyula honvé­delmi miniszter: Nem ez a kérdés!) De ez a kér­dés, (vitéz Gömbös Gyula honvédelmi minisz­ter: Tessék a keleti kisállamok katonai beren­dezkedését elmondani és nem Dániáról be­szélni!) Állami pénzeket adnak ki, amely ál­lami pénzen beszereznek felszereléseket. Ezek a felszerelések holnapután, a jövő esztendőre ér­téktelenekké válnak, megsemmisülnek, (vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: Lehetsé-

Next

/
Thumbnails
Contents