Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-91

262 Az országgyűlés képviselőházának úri sportot fenntartsák, <s egyes istállótulajdonosok és egyes urak jól • jöjjenek ki. Az nem nemzeti és gazdasági szempont és nem nemzetgazdasági szükséglet, Ihogy a lósporton keresztül a lótenyésztést ilyen mesterséges eszközökkel, ilyen na talmas eszközökkel ápolják. Ezen a szemüvegen keresztül nem lehet ezt a kérdést elbírálni, s nem lebet a logikusan gondolkozó részéről megérteni, hogy a költségvetés tételeit csökkenteni kell, de viszont lósportot akarnak és a lósport kedvéért állítanak be 2,800.000 pengőt a honvédelmi költségvetésbe. Ez lehetetlen és képtelen állapot. A honvédelmi tárcáit az utóbbi esztendőkben a többi tárcáknál amúgyis jobban megduzzasztották és ezt a rnegduzzasatást nem építik le olyan mértékben, mint amilyen mértékben leépítik az egyes tárcáknál. A honvédelmi tárca 136,400.000 pengőbe kerül. Ebből 40,600.000 pengő nyugellátás. A nyugellátáson kívül csak 103.000 pengő ennél a tárcánál a megtakarítás, evvel szemben a népjóléti tárcánál 12 millió, a kultusztárcánál 20 millió. Tessék csak most ezt a három tárcát összehasonlítani; itt 103.000 pengő, a népjólétinél 12 millió pengő, a kultusztárcánál pedig 20 millió pengő. Ha a csendőrséget és rendőrséget, tehát a belügyminiszteri és honvédelmi tárcát növeljük és nagy összegeket adunk ezek szamára, ellenben a kultusztárcát és az egészségügyi tárcát elhanyagoljuk, akkor nyilvánvalóan igaza van az előadó úrnak abban, hogy úgy fogják fel az államban^ a kérdést: nem kell törődni semmivel, az egész erő kérdése, az állami lét az erő kérdése. Pedig így beállítani az állami lét problémáját abszurdum, lehetetlenség és képtelenség. Mert vannak erkölcsi erők, melyek az államot alkotják, aztán vannak más erők: emberi erő, fizikai erő, munkaképesség, találékonyság, leleményesség, ezek olyan erők, amelyek egy nemzetnek tulajdonságai lehetnek. De itt, úgy látszik, igaza van az előadó úrnak, amikor úgy állítja be a kérdést, hogy másra, mint erőszakra, nem lehet építeni. Hát ez borzalmas dolog; borzalmas dolog, hogy a népjólétinél 12 millióval, a kultusztárcánál 20 millióval csökkentik a költségvetést, tehát a népjólétet, az egészséggondozást elhanyagolják, szociálpolitikára, munkásvédelemre és kultúrára nincs pénz, ellenben katonai, rendőrségi és csendőrségi célokra van. Borzalmas dolog ez, nagyon régi és maradi felfogásomért elhanyagolják mindazokat az erkölcsi értékeket, azokat a szellemi és fizikai értékeket, amelyek a nagy tömegekben megvannak, ezeket nem engedik kifejlődni, csak egyszerűen ráhúzzák az erőszak formuláját és ezen keresztül uralkodnak rajtuk. Azt hiszik, hogy ebben védik meg az államot. Higyjék el az urak, gyenge létalap ez, ha így állítják be, nagyon gyenge állami létalap. Azok a számadatok, amelyek a költségvetésből kitűnnek, ezt igazolják. T. Képviselőház! Azt látjuk a további összehasonlításból, hogy 1926/27-ben a honvédelmi tárca költségvetése 111 millió volt s ezzel szemben most, a gazdasági válság idején, 136 millió pengő. Nyilvánvaló, hogy még anynyira sem ment vissza a költségvetés, mint amennyi három évvel ezelőtt volt, a költségvetés tételei megmaradtak, s azokat csak nagyon kevéssel, 103.000 pengővel redukálták, T. Képviselőház! Mint említettem, az a takarékossági szempont, amelyet itt képviselnek, nem érvényesül egész állami igazgatásunkban és szomorú dolog, hogy nem érvé91. ülése 1932 május 2?'-én, pénteken. nyesül a honvédségnél sem. Itt is rá kell^mutatnunk arra, a kisállamoknak nem áll érdekükben a fegyverkezés. Senkinek sem áll érdekében, erre később fogok rámutatni, de nézzék önök csak Svájc példáját, nézzék Dánia, Hollandia példáját. Nézzék meg ott, ahol a hadseregre nem adnak ki annyit, mint amennyit kiadnak Magyarországon. Ott demokrácia van. Ott az állami népnevelés és az, állam organikus berendezkedése olyan demokrácián alapszik, amely a népeket megnyugtatja, leköti, magához vonza, annak érvényesülését lehetővé teszi. Ott nincs szükség nagy f rendőrségnek, nagy csendőrségnek, katonaságnak fenntartására (vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: Például?) Dánia, Svájc és Hollandia. (Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: Keletre!) Majd rátérek a keletre, t honvédelmi miniszter úr. — Ne tessék elfelejteni, hogy ez a fontos szempont és mjennyi erőt von el, különösen,' ha úgy állítjuk be a kérdést — mint ahogy beállítják, amint vázoltam, — hogy ez a minden, ennek alá kell rendelni mindent, nem szabad még kritizálni sem, mert, ha kritizál valaki, az «az intézményt teszi tönkre és ez hazafiatlan cselekedet.» Holott pedig bajok vannak magának a hadseregnek szellemében, rendszerében is, mert nem demokratikus a hadsereg rendszere. A román vagy a szerb hadsereg sokkal demokratikusabb, mint a magyar hadsereg. (vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: Mennyiben? — Zaj a jobboldalon.) Látják az urak, már ezért az összehasonlításért is felzúdulnak. (Simon András: Tényeket kérem szépen! Ez puffogó frázis!) Kapnak tényeket. {Zaj a jobboldalon. — Buchinger Manó: Nem olyan feudális!) A t. előttem szóló beszélt a nagy fegyelemről, a háború előtti fegyelemről. Képzeljük el, hogy a Eitzbe bemegy egy baka, mint Belgrádban, és ott ül a generális. Nem dobják ki onnan? Be sem eresztik. (Zaj a jobboldalon.) Belgrádban együtt ülhetnek, egy asztalnál. Ez jelent mindent, mert nem úgy becsülik az embert, mint nálunk. A fegyelem nem azt jelenti, mint nálunk. Nem nyers materiának, hanem embernek tekintik az embert. (Buchinger Manó: Egy szóval nem feudális, hanem természetes, szabadabb, parasztibb, demokratább, népies. — Zaj a jobboldalon. — Zsindely Ferenc: Botozzák a katonákat! — Kóródi Katona János: Azért verik annyit a mi határszéli magyarjainkat!) Azt mondottam, hogy a kisállamok, amelyek demokratikusak, a leszerelést is elősegítik, hadsereget sem tartanak annyit, nem adnak ki olyan nagy összeget. Azt mondotta a honvédelmi miniszter úr, itt vagyunk a keleten. Hát a miniszter úr háborúra készül? (vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: En nem készülök. De nem arról van szó, hanem a kisállamok berendezkedéséről tessék beszélni!) Elképzelhet olyan szituációt, hogy Magyarország körháborút fog viselni? Elképzeli azt, hogy ön fog Jugoszláviával, Komániával, Csen-Szlovákiával hadakozni? (vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: Nem ez a kérdés!) De ez a kérdés, (vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: Tessék a keleti kisállamok katonai berendezkedését elmondani és nem Dániáról beszélni!) Állami pénzeket adnak ki, amely állami pénzen beszereznek felszereléseket. Ezek a felszerelések holnapután, a jövő esztendőre értéktelenekké válnak, megsemmisülnek, (vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: Lehetsé-