Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.
Ülésnapok - 1931-89
Az országgyűlés képviselőházának S 9 nek nevelése olyan legyen, amely őket a jövő társadalom, hasznos tagjaivá teszi, de így a gyermekeknek nagy százaléka elpusztul kint a falvakban. Néhány esztendővel ezelőtt egyes fővárosi lapok foglalkoztak ezzel a kérdéssel és akkor megdöbbentő adatok kerültek napvilágra. Ha ezeket az eseteket tudjuk, akkor feltétlenül arra kellett volna törekednie a kormányzatnak, hogy ezeket a tételeket a népjóléti tárcánál ne csökkentse, hanem emelje, mert ha van pénz és volt pénz olyan célok megvalósítására, amelyek nélkül ez az ország megélhetett volna, akkor kellett volna lenni és kell hogy legyen pénz a hadirokkantak, a hadiözvegyek és hadiárvák részére és kell pénznek lenni azok részére, akik annakidején minden vagyonukat feláldozták a haza oltárán, akkor, amikor minden szószék, minden jegyzői iroda agitátorhely volt, ahol arra buzdították az ország lakosságát, hogy minden megtakarított fillérét adja a haza oltárára, mert a haza, az állam, az ország jó garancia és pénzüket vissza fogják kapni a hadikölcsönjegyzők. Irtózat az, ami a hadikölcsönjegyzőkkel történik. Az igen t. népjóléti miniszter úr sétáljon el egyszer a népjóléti minisztériumnak arra az osztályára, ahol a hadikölcsönjegyzők jelentkeznek; tömegesen százával állanak ott; hallgassa csak végig az igen t. népjóléti miniszter úr, mi történik ott a szűk folyosón, ahol ezek a szerencsétlenek sírnak és pénzüket kérik. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Esztergályos János: Befejezem. Meg vagyok róla győződve, hogy ha az igen t. miniszterelnök úr, mint népjóléti miniszter, egyszer ismeretlenül álszakállal vagy szakáll nélkül lemenne oda a folyosóra és végighallgatná az ott lévők panaszait, a lelkiismeret megmozdulna benne és első ténykedése az volna, hogy ezeknek a szerencsétleneknek segélyezését felemelné. Mindazok alapján, amiket elmondtam, azt hiszem, a t. Képviselőház már sejti, hogy a költségvetési javaslatot nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik 1 ? Petrovics György jegyző: Tobler János! Tobler János: Mélyen t. Képviselőház! A szociáldemokratapárt előttem szólott igen t. szónoka beszédének előljáró részében először a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt mai vezérszónokával és az ő beszédével foglalkozott. (Esztergályos János: Jézus Krisztussal, aki itt ülne nálunk!) Tartozom itt megállapítani, mélyen t. Ház, hogy Túri Béla t. képvitársam a szociáldemokratapártot nem támadta meg. (Esztergályos János a kijárat felé megy.) Nagyon szeretném azonban, ha Esztergályos János barátom meghallgatná, amit mondani fogok. (Esztergályos János: Itt vagyok! Csupa fül vagyok!). Túri Béla nem támadta meg a szociáldemokratapártot, hanem a szociáldemokratapárt részéről történt támadásra válaszolt, majd pedig a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt volt tagjainak nagy tradícióihoz képest, a Prohászkák, Giesswein Sándorok, Vass Józsefek, Ernszt Sándorok elgondolása alapján programmot adott pártunk nevében arról a szociálpolitikáról, arról a keresztényszoeiális politikáról, amelyet ez a párt minden időkön keresztül követett. Az igen t. képviselő úr azonban többek közt azt mondotta, hogy a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártnál a cselekvések és a szavak között nagy ür tátong. Mélyen t. Képviselőház és t. képviselőtársaim, méltóztassék KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ VIII. , ülése 1932 május 23-án, hétfőn. 199 visszaemlékezni azokra az időkre, amikor boldogult Vass József irányította itt ebben a Képviselőházban a szociálpolitikát; méltóztassék arra is visszaemlékezni, amikor különösen az ő veszprémi beszéde után súlyos támadások érték őt balról is, jobbról is, mert kifogásolták azt a szociálpolitikai irányt, és tempót, amelyet a mi Vass Józsefünk ebben a Házban inaugurált és követett. De engedje meg igen t. képviselőtársam azt is, hogy különösen azok után, amiket itt ma már Peyer Károly képviselőtársam közbeszólás formájában is mondott, .hogy a keresztényszocialisták is nemzetköziek, hivatkozzam arra, ami a külföldön is történik. Igen t. képviselőtársam tudja, hogy, a forradalmak után mindenütt a szociáldemokratapárt volt az, amely az irányítást átvette, tehát hatalma és módja lett volna szociálpolitikailag vezetni. Mit látunk azonban ma! Azt, hogy azon a külföldön, amelyre önök mindenkor szeretnek hivatkozni és amely külföldről azt mondják, hogy szívesen fogadnák el, ha ugyanaz a szellem volna nálunk is, mindezeken a külföldi helyeken nem a «zociáldemokratapárt emberei ülaek a munkaügyi minisztériumokbam Azt a szociálpolitikát tehát, amelyet példaképpen annyira elénk állítanak — képviselőtársam is méltóztatik ezt tudni — Hollandiában Nolends, Németországban Stegerwald, Ausztriában Resch és Belgiumban Hymanns irányítja és vezeti. A kereszténypárt cselekményei és tette között ezekután, merem állítani, nincsen ür és ha majd egyszer objektív tárgyilagossággal fogják ezt a legutóbbi tíz évet megbírálni,, biztos vagyok felőle, hogy a kereszténypártnak és vezetőinek az adott viszonyok között elfoglalt álláspontját méltányolni és helyeselni fogják. Mi azonban, mélyen t. képviselő úr, nem állunk meg a szociálpolitikában, nem is akarunk megállani és ezt bizonyítja, hogy mi is azt mondjuk, hogy ön, igen t. képviselő úr, beszédében különösen a gyermekvédelem terén és különösen a hadirokkant ügy körül nagyon sok fájó igazságot állapított meg, amelynek reparációját mi is a legnagyobb meggyőződéssel és eréllyel követeljük a mélyen t. kormánytól. A népjóléti és munkaügyi tárca azonban módot nyújt arra, hogy a keresztényszocialista dolgozók álláspontját a munkaügyi minisztérium ^megszüntetésével kapcsolatban itt a Házban is ismertessem és leszögezzem. A keresztényszocialista munkásság a népjóléti minisztérium megszüntetését elhamarkodott dolognak tekinti. Nekem módomban állott figyelemmel kísérni a felszólaló képviselőtársaim véleményét és nézetét és azt látom, hogy itt majdnem pártkülönbség nélkül valamennyien a népjóléti minisztérium fenntartásáról beszéltek és sajnálkoztak afelett, hogy e téren bizonyos leépítések történtek. Nem tudom azonban, hogy akkor miért kellett azt mégis megszavazni? Engem a genfi munkaügyi konferencián való részvételem akadályozott meg abban, hogy pártom elnökének bejelentett álláspontomat itt a Házban is leszögezzem. En feltétlenül a javaslat ellen lettem volna és a javaslat ellen szavaztam volna. Legyen szabad azonban ebben a kérdésben a t. Képviselőházzal a magyar dolgozók álláspontját is megismertetnem. A magyar dolgozók mélyen sajnálják, hogy az egyedüli minisztérium, amelyben a szociálpolitikai kezdeményezések otthonát látták, megszűnik és ma a ma27