Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-88

Az országgyűlés képviselőházának 88. pengőre csökkent, vagyis általában 26.920 pengő megtakarítást mutat, míg a személyi ki­adásai 13.540 pengőről 16.640 pengőre emelked­tek. A személyi kiadások emelkedésének az az oka, hogy az igazgató-főorvos és szertáros já­randósága eddig a Hadirokkant Otthonnál volt elszámolva s most ide került át. Az ál­lami művégtaggyár állami üzem, amelyet az államkincstár örömmel hajlandó beszüntetni abiban a pillanatban, mihelyt valamely magán­vállalkozás a szükséges művégtagokat ugyan­olyan minőségben és ugyanolyan áron szállí­tani lesz képes, mint most az állami művégtag­gyár. (Propper Sándor: Ezt igazán nem sza­bad magánkézbe adni! — Tóth Pál: Akkor szüntesse meg, ha nem lesznek hadirokkan­tak! — Helyeslés.) A költségvetés 3. címe az egészségügyi in­tézmények fenntartásáról gondoskodik. Ide tartoznak: az országos közegészségügyi tanács, a kerületi közegészségügyi felügyelők, az ál­lami elme- és ideggyógyintézetek, az állami kórházak, az országos közegészségügyi intézet, az ápolónő- és védőnőképzőintézet, az orvosi internátus, a társadalomegészségügyi intézet és múzeum, az egyetemi szociálpolitikai inté­zet, valamint ide tartoznak az állami kórházak berendezéseinek és felszereléseinek kiegészíté­sére szolgáló beruházások is. A felsorolt intéz­ményeknek személyi kiadásai kivétel nélkül mind csökkentek és csökkentek a dologi kiadá­sok is az Összes rovatokon, kettő kivételével. Ezek egyikénél az előirányzott kiadások össze­gét némileg emelni kellett, a másiknál válto­zatlanul kellett hagyni. Emelni kellett a tár­sadalomegészségügyi intézet és múzeum költ­ségvetési előirányzatát, a múlt évi 30.000 pen­gőről 33.508 pengőre, mert a fűtőanyagok hiánya folytán ez az intézmény a télen alig bírta betölteni hivatását. Változatlanul kellett hagyni az állami kór­házak berendezésének és felszerelésének kiegé­szítésére szolgáló, amúgy is szűkösen megsza­bott 38.000 pengőt. Ettől a két kivételtől elte­kintve azonban a dologi kiadások is csökken­tek mindenütt. Az előirányzat csökkentése csak a legnagyobfb takarékosság rendszeres és szigorú megkövetelése mellett volt lehetséges, amely takarékosság a központi fűtésnek Celzius fok szerint való ellenőrzésétől, a villanykörték­nek kevesebb gyertyafényü körtékre való át­cseréléséig a legaprólékosabb eszközökkel^ is érvényesült. Ezen a módon azonban remélni lehet, hogy az előirányzott 1,622.300 pengő meg­takarítás az egészségügyi intézményeket hiva­tásuk teljesítésében akadályozni nem fogja. T. Ház! A költségvetés 4. címe rendkívül fontos állami feladat ellátására nyuit fedeze­tet, a gyermekvédelemre. Ide tartozik az álta­lános gyermekvédelem s ennek keretében anya- és csecsemővédelem címén kiválóan mű­ködő Országos Stefánia Szövetség állami tá­mogatása, továbbá az állami gyermekmenhe­lyek költségei és az állami gondozásban levő gyermekek eltartási költségei. Röviden: a ma­gyar jövendő palantas kertjének gondozasd költségeit tartalmazza ez a cím. (Propper Sán­dor: Milyen szépen mondta és milyen kevés pénzt adnak rá!) Ha ezek előrebocsátása után azt mondom, hogy ennél a tejszagú címnél összesen 1,415.840 pengő a megtakarítás, akkor az első szóra csak­ugyan úgy tűnik ez fel, mintha lelketlenség volna ennek a közel másfélmilliós megtakarí­tásnak minden egyes fillére, ártatlan és tehe­ülése 1982 május ÉO-án, pénteken. 163 tétlen gyermekekkel szemben elkövetett kegyet­lenség. Behatóbb vizsgálat után azonban ki­tűnik, hogy szerencsére a valóságban nem egé­szen így áll a dolog, mert a megtakarítás egy része az adminisztráció olyan sallangjai­nak volt indokolatlan költsége, amelyből a gyermekeknek alig jutott valami, a megtaka­rítás más részét pedig az ügyes propagandá­val felkeltett társadalmii érdeklődés bőségesen pótolja. De ezek levonása után is olyan összeg marad, amelynek megtakarítását az állam­kincstár súlyos helyzetében is aligha lehet ör­vendetesnek tartani. Vegyük .sorjába az egyes rovatokat. Az anya- és csecsemő védelem céljaira az Orszá­gos Stefánia Szövetségnek 120.000 pengővel jut kevesebb, mint a megelőző költségvetési év­ben: 1,200.000 pengő helyett 1,080.000 pengő. Az állami hozzájáruláson felül a Stefánia Szövet­séget az 1931. évi adatok szerint az önkor­mányzati testületek 1,455.284 pengővel, a tár­sadalom pedig 596.434 pengő vei támogatta. A társadalomnak, különösen pedig az autonó­miáknak érdeklődését sikerült a Stefánia Szö­vetség iránt olyan mértékben felkelteni, hogy az az állami hozzájárulásból elvont 120.000 pengőt pótolni fogja. (Esztergályos János: Pécsett mégsem tudják felépíteni és befejezni a Stefánia-Otthont 1 — Propper Sándor: Új­pest is panaszkodik!) Igen t. képviselő urak, ha belemennék annak felsorolásába, ami miatt a városok többkevesebb joggal panaszkodnak. akkor alighanem végül egyedül beszélnék eb­ben a teremben. (Esztergályos János: Nem a városok, hanem a Stefánia Szövetség panasz­kodik! Jogosan! Mostoha elbánásban részesül az állam részéről. — Egy hang a közéven: Halljuk az előadót! — Esztergályos János: De az előadó nem mondja meg azt, amit én akarok mondani!) Majd módja lesz erre az igen t. képviselő úrnak akkor, amikor nem én beszélek. Sajnálatodnak kell azonban mondanom a 6. rovatnál, különösen pedig annak első alrova­tánál mutatkozó megtakarítást, amely az előző költségvetési év 3,404.000 pengős összegét 2,972.000 pengőre mérsékli. Ez az összeg az állami gon­dozásban lévő gyermekek gondozási díja. Ez­időszerint 31.500 gyermek van állami gondozás­ban. A 432.000 pengős megtakarítás folytán a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek ellátási díjait körülbelül 30%-kai kellett csökkenteni, ami természetesen feltétlenül az ellátás rosz­szabbodására fog vezetni. A 2. rovaton elért 250.000 pengős megtakarítás főképpen a runáz­tatás és iskoláztatás terhére történik. A belföldi gyermeknyaraltatás költségeire a múlt évi 100.000 pengővel szemben csak 42.000 pengőt juttat a költségvetés. Az itt mutatkozó és százalékban igen jelentős megtakarítás azon­ban nem veszélyezteti a gyermeknyaraltatás si­kerét, mert a székesfőváros erre 700—800 ezer pengőt költ. T. Ház! A költségvetésnek a társadalombiz­tosítás költségeit magábanfoglaló 5. címénél aránylag kevés a megtakarítás, mert a 3,200.000 pengős 2. rovat, amely az Oti. és a Mabi. ügy­viteli költségeihez való állami hozzájárulást tartalmazza, valamint az 1,200.000 pengős 3. ro­vat, amely az 1930. évi XXVII. törvénycikk alapján az Oti. szanálására szolgáló összeget tartalmazza, változatlanul maradt. Igen jelen­tős az 1. rovatnál elért megtakarítás, amelynek előirányzata 78.000 pengőről 31.430 pengőre csökkent. Ezt a 46.570 pengő összegű megtakarí­tást a két alelnöki állás megszüntetésével, vala-

Next

/
Thumbnails
Contents