Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.
Ülésnapok - 1931-88
144 Az országgyűlés képviselőházának amelyet oily nagy sikerrel folytatott a rendőrorvosi kar a nemi betegségek megakadályozása érdekében, kárba vesszen, arra kérem mély tisztelettel a t. belügyminiszter urat, méltóztassék a rendőrorvosi karnak rendelkezési állományba való helyezését megfontolás és reyizió tárgyává tenni. A rendelkezési állományba helyezett orvosok legnagyobb része 35—50 év közötti életkorban van, tehát ezeknek koruknál fogva sem lehet már íreménységük más elhelyezkedésre; arra pedig, hogy nyugdíjba kerüljenek, még nagyon fiatalok, ezenfelül privát praxis manapság nincsen és így anyagilag is súlyosan érinti ez az intézkedés különösen azokat, akiknek ez volt az egyetlen állásuk. Tíz esztendővel ezelőtt, amikor én még klinikai tanársegéd voltam, tálcán hozták az orvosi állásokat. (Ügy van!) Ma azonban ez a helyzet teljesen megváltozott, ma szinte a lehetetlenséggel határos egy orvosnak az elhelyezkedés. Legjobb értesülésem szerint a rendelkezési állományba való kihelyezés alkalmával a belügyminisztériumnak a nyugdíjévek számára vonatkozóan téves adatokat bocsátottak rendelkezésére, úgyhogy a főorvosi kimutatással szemben az államháztartást terhelő nyugdíj többlet alig 10—15%, szemben a kimutatott 35—40%-kai. Szerény véleményem szerint ez a csekély nyugdíj különbség nem éri meg azt, hogy esetleg ismét 30 esztendővel essünk vissza a nemi betegség elleni küzdelem terén. Ha azonban semmiképpen sem lehet segíteni a kiadott rendelkezésen, ha a minisztertanács és a t» belügyminiszter úr megmarad ride 0, álláspontja mellett, akkor arra kérem a t. belügyminiszter urat, hogy a népijóléti ^ minisztérium ügyosztályainak átcsoportosításával^ kapcsolatban ezeket a közigazgatási képzettséggel bíró rendőrorvosokat helyezze el a belügyminisztérium újonnan megalakulandó osztályában. Naivon jól tudjuk, bogy a rendőr orvos ok közigazgatási szakemberek; először csak tisztiorvosi vizsgát kellett tenniök és akkor képesítve voltak a rendőrorvosi munka elvégzésére. Később azonban törvényszéki orvosi vizsgát is kellett tenniök. Tudomása van arról, hogy jelenleg a népjóléti minisztériumban naivon sok orvoskolléga teljesít szolgálatot, akiknek sem a tisztiorvosi _ vizsgájuk, isem a törvényszéki orvosi vizsgájuk nincs meg. Un tehát a közigazgatás szempontjából sokkal fontosabbnak tartanám, hogy az átszervezéssel kapcsolatosan ezek az orvosok, akik közigazgatási képzettséggel bírnak, akik mondom, ep^ébként anyagilag sem jelentenek nagyobb tehertételt az államháztartásra, hivassanak be és adassék meg nekik az a lehetőség, hogy ne töressen exiszteneiájuk életük delén derékba, hanem igenis, a belügyminisztérium keretein belül, mint közigazgatási pimberek és szakemberek továbbra is kellő alkalmaztatásukat megtalálhassák. (Helyeslés .jobbfelől.) Ezeket bátorkodtam a rendőrorvosok dolgára vonatkozóan előadni. Még néhány percig kívánok csak a Társadalombiztosító Intézetre kitérni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, néhány percet sem engedélyezhet már a Ház. (Dinnyés Lajos: Meghosszabbítjuk!) Téglássy Béla: Azonnal befejezem. Nézetem szerint sokkal helyesebb volna, ha a Társada lombiztosító Intézetet nem a kereskedelemügyi minisztériumiba, hanem a belügyminisztériumba osztanák be, (Györki Imre: Még csak az kellene!) minthogy a kereskedelemügyi miniszté8 8. ülése 1932 május 20-án, pénteken. rium a munkaadók minisztériuma és felü^elet szempontjából is sokkal fotosabbnak tartanám, hogy a Társadalombiztosító a belügyminisztérium (hatásköre alá tartozzék. Ezeket bátorkodtam elmondani. (Helyeslés jobbfelőlJ Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! Szükségesnek tartom, hogy pár szóval reflektáljak az előttem felszólalt t. képviselő úr felszólalására és rámutassak arra, hogy ez az eset tipikus esete annak, hogy milyen nehéz az államháztartásban megtakarítást elérni, mert bármennyire indokolt is a megtakarítás, ezer ellenvetéssel fog találkozni. Az eset az, hogy a rendőrkórházat, amely nagyon jól működő intézmény volt, meg kellett szüntetnem, mert egy beteg rendőr ellátása ebben a rendőrkórházban naponkint 10 pengőbe került, míg most a helyőrségi kórházakban való ellátás 3.50 pengőt igényel. Ez olyan lényeges különbség, hogy a mai viszonyok közt ez elől áz intézkedés elől nem zárkózhattam el. Ennek következtében megszűntek azok az orvosi állások, amelyek a rendőrkórházzal voltak kapcsolatban, de egyúttal vizsgálat alá vettem a fővárosi rendőrség orvoskérdését is és megállapítottam, hogy ott is jelentékeny túltengés van az orvosokban, az orvosok munkaereje nincs kellően kihasználva, ennélfogva akképp kellett rendelkeznem, hogy az eddigi 36 főből álló orvosi létszámot leszállítottam 23-ra. Természetes azonban, hogy amennyiben a közegészségügyi szolgálat ellátásában a tapasztalatok szerint^ hiányok fognak mutatkozni, akkor a szükséges állományt a rendelkezési állományba tett orvosokból fogom pótolni. A kérdés szociális oldala nem volt olyan nehéz, mint bármely más hasonló esetben lett volna, mert az orvosokat, akik rendelkezési állományba kerültek, úgy válogattam ki, hogy mindegyiknek legyen valami más^ exisztenciája, vagy mellékfoglalkozása, ennélfogva nem kerültek kenyér nélkül az utcára. Ezeket kívántam csak megjegyezni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és az 5. címet, mint meg nem támadottat elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. cím. Kérem annak felolvasását. Patacsi Dénes jegyző: (olvassa a 6. címet, amelyet a Ház észrevétel nélkül elfogad) Elnök: Ezzel a t. Ház a belügyi tárca költségvetését^ részleteiben is letárgyalta. Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a miniszterelnökségi tárca költségvetésének s vele kapcsolatban a költségvetés I., II., III., VII. és VIII. fejezeteinek tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Tomcsányi Vilmos Pál: T. Képviselőház! Az én feladatom a miniszterelnökségi tárcának és az említett költségvetési fejezetek költségvetésének az ismertetése. Feladatomat olyképpen akarom megoldani, hogy csak azokra a részletekre terjeszkedem ki, amelyek eltérést : mutatnak a múlt költségvetésekkel szemben. i Ezeket az eltéréseket óhajtom röviden indo-