Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-88

Az országgyűlés képviselőházának 8> legyen egyszer már vége, a nép a maga akaratából és meggyőződéséből csinálja meg a maga pártjait, nem felsőbb nyomások folytán, hanem alulról a maga akarata folytán. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Arra kérem tehát a mélyen t. belügyminiszter urat, hogy ennek a helyzetnek vessen végett, állítsa vissza Magyarországon a gyülekezési és egyesülési szabadságot. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólani? (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Magát az első címet, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Az első cím tárgyalása során Musa István képviselő úr egy határozati javaslatot nyújtott be Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kettéosztására nézve. Miután azonban házszabályaink 138. §-ának^ 3. pontja értelmében csak az általános vitánál lehet határozati javaslatot benyújtani, azt szavazásra nem terjesztem elő. Következik a 2. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a 2—4. címeket, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa az 5. címet): Téglássy Béla! Téglássy Béla: T. Ház! Ezelőtt néhány héttel a kormányzó úr őfőméltósága hatalmas beszédben fejtette ki a szívtelen takarékosságra vonatkozó ellenvéleményét és nézetét. Ezen szertelen takarékosság késztet engemet arra, hogy néhány szóval rámutassak a március 1-ével rendelkezési állományba helyezett rendőrorvosok helyzetére. Tekintettel arra, hogy ezek az orvosok úgyszólván majdnem mind javakorabeli, 35—50 év körüli emberek, akiknek karrierjét ezen intézkedést követő nyugdíjazás kerékbe töri, tekintettel arra, hogy ezek a rendőrovosok úgyszólván kivétel nélkül négy és félesztendeig küzdöttek a harctéren és^ majdnem mindegyik kisebb-nagyobb kitüntetésben is részesült, én ezt a rendelkezési állományba való helyezést a magam részéről nem tartom helyesnek. Aki ismeri a rendőrorvosi kar munkakörét, meg van arról győződve, hogy a rendőrorvosok mindenkor iparkodtak teljesítőképességük maximumát, száz százalékát adni. Az idő rövidsége miatt nem mutathatok arra rá, hogy milyen nagy ennek a rendőrorvosi karnak a hatásköre. Mindössze azt a tényt bátorkodom leszögezni, hogy eddig 39—40 rendőr orvos látta el a rendőrorvosi teendőket és ezek közül egyszerre 16-ot helyeztek rendelkezési állományba, vagyis az egész karnak 40—45%-át. Egy nagyon fontos momentumot kívánok csak kiemelni: az Ó-utcálban működő erkölosrendészeti tevékenységet. 30 esztendő óta folyik a nemi betegségek elleni küzdelem ebben az országban és ez idő alatt kisebib-nagyobb sikereket mégis csak elértünk. Mosit az orvosok nagy részének rendelkezési állományba való helyezése nagyon megnehezíti a kéjnők vizsgálatát. Meg kell ugyanis említenem,, hogy összesen 3 orvos látja el a felügyeletet és vizsgálatot, és naponkint átlag 450 beteget vizsgálnak végig, ami annyit jelent, hogy összesen egyetlenegy perc jut egyegy beteg megvizagáláteára. Még a laikusok is elismerik, hogy ez teljesen lehetetlen állapot, különösen akkor, ha hozzáteszem, hogy értesülésem szerint a mikroszkopikus és spirocheta vizsgálat mellőzésével nyilatkoznak a betegvizsgálattal kapcsolatosan, a vérvizsgálatot KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ VHI, IÉH«^ ?. ülése 1932 május 20-án, pénteken. 143 csak a legritkább esetben eszközlik, ezek nélkül pedig illuzórikussá válik minden vizsgálat közegészségünk legnagyobb hátránvára- Ez a legfőbb ok az, amely miatt felszólalni bátor vagyok, mert ha ezeken az állapotokon nem segítünk, közegészségügyi szempontból súlyos következmények merftlhétnek fel, mivel a nemi betegségek hatványozottan fognak elterjedni Budapesten. A rendelkezési állományba helyezett rendőr orvosok majdnem mind javakorabeli emberek, és kivétel nélkül majdnem mind négy és félesztendei harctéri szolgálattal rendelkeznek. Tájékoztatás végett közlöm, hogy 1914-ben 29 rendőr orvos teljesített Budapesten szolgálatot, akkoriban azonban Kispest és Csepel még nem tartozott a budapesti rendiőrorvosi ellátás körébe; ezen létszám a háborút követő időben 40-ben lett megállapítva. A rendőrorvosok állami státusba osztattak he és pedig V. fizetési osztálybeli egy, VI. fizetési osztálybeli 4, VII. osztálybeli 9, VTII. fizetési osztálybeli 8, IX. fizetési osztálybeli 9 és X. fizetési osztálybeli 8. A rendőrorvosi kvalifikáció eleinte tisztiorvosi képesítéshez, később törvényszéki orvosi képesítéshez volt kötve. Az utóbbi években elhalálozás és nyugdíjazás folytán a 40-es szám leapadt 37-re és a mostani rendelkezési állományiba történt helyezéssel 23 orvosban állapították meg a létszámot. A. rendőrorvosok működési köre: 1. a rendőrfőorvosi hivatal, 2. kerületi kapitányságok, 3. rendőrkórház, 4. központi felügyelet, 5. O-utcai erkölcsrendészet. A rendőrorvosi hivatal és a kerületben szolgálatot teljesítő rendőrorvos teendői a következők: a látlelet felvétele, elmebetegvizsgálat, első segélynyújtás, soffőrvizsgálat és járóbetegkezelés, munkaképesség megállapítása, ittass'ági vélemények, cselédvizsgálat, italmérési vizsgálat, hullaszemle, heteg rendőrtisztviselők ellenőrzése és a kéj nők lakás vizsgálata. A. rendőrkórháziban az elmúlt évben nyolo orvos teljesített szolgálatot. A rendőrkórházban 717, a rabkárháziban 1118 fekvő beteget kezeltek. Az ambulancián a rendőrkórházban 40.000, — a családtagok nem nyernek ellátást, — a rabkórházban 30.000 beteg részesült orvosi ellátásban. Ez maga oly óriási teljesítmény, (Ügy van! jobbfelől.) hogy a rendőrorvosi kar flott kénytelen vagyok őrről a helyről az elismerés zászlaját meghajtani. A rendőrlegénység az új^ rendelkezés folytán jelenleg a katonai kórházban nyer orvosi ellátást, ami fegyelmi szempontból felette hátrányos. Annak idején épp azért volt az illetékes körök intenciója az, hogy a rendőrség legénységének külön kórháza lesryen, hogy ne kerüljön össze mindenféle gondolkodású emberrel és el legyen különítve az esetleg nemzeti szempontból káros környezettől, ami^ fegyelmi szempontból bírt igen nagy fontossággal. A rendőrorvosi kar úgynevezett központi felügyeleti szolgálata óriási munkával jár. A központi felügyelet délután 2-től reggel 8 óráig tart. Igen súlyos és felelősségteljes szolgálat. Nagy tudást és gyakorlatot igényel, mert aa orvosi vélemény alapján indul meg fontos országos nyomozás és a megadott • helyes véleménytől függ sokszor az eredmény sikere. Én meg vagyok győződve, hogy a t. belügyminiszter urat akkor, amidőn 16 rendőrorvost «rendelkezési állományba helyezett, a legjobb akarat vezette és hogy ezt sajgó szívvel, fájó lélekkel tette. Azonban én, éppen arra való tekintettel, hogy el akarnám kerülni azt a helyzetet, hogy harmincesztendei küzdelem, 20