Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-83

234 Az országgyűlés képviselőházának hányszor kijelentettem, hogy a szabadkereskedelem álláspontján voltam, vagyok és leszek. (Elénk helyeslés a baloldalon-) Erre mindig az a megjegyzés hangzott el, hogy a külföldi viszonylatok a szabad versenyt nem teszik lehetővé, bármennyire kívánatos is. Bocsánatot kérek, a tej az a termék, amely a külföldi viszonylattal abszolúte semmi összefüggésben nincs, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) mert a tej külföldi vonatkozásban csak mint ipari termék jöhet szóba, ez tehát egészen külön lapra tartozik, amint azt a tejrendelet maga is megállapítja. Ha itt a t. Ház türelmét igénybeveszem, ezt mindig csak abban az esetben teszem, ha a közérdeket veszélyeztetve látom. (Élénk helyeslés a baloldalon,) Ezzel a rendelkezéssel pedig igenis, veszélyeztetve látom a közérdeket. Végtelenül sajnálom, hogy azáltal, hogy ezeket az intézkedéseket a törvényhozási út megkerülésével hozzák meg, nem teszik lehetővé azt, hogy olyan képviselők is beleszóljanak, akik nem részesülnek abban a megtiszteltetésben, hogy valamilyen előzetes tárgyalásba bevonattak volna, vagy nem tagjai annak a szűkebbkörű bizottságnak, amely az ilyen fontos rendeleteket létrehozza. Ezeknek a képviselőknek tehát más mód nem áll rendelkezésükre, mint az,hogyha tudomásukra jut az ilyen elintézés., azt napirendi vita keretében, vagy interpelláció alakjában tegyék szóvá. Kötelességemnek tartottam ezt megtenni azért, mert úgy fogom fel a képviselői jogot, hogy az egyszersmind kötelességet is ró rám. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Br. Inkey Pál: Az utolsó mondatnál tartok. Én ezt a rendeletet, mint olyant, amely egy végzetes lejtőn való csúszást jelent, magamévá nem tehetem és szeretném, ha még az utolsó pillanatban meg tudnám fogni a földmívelésügyi miniszter úr kezét^ mielőtt aláírná ezt a rendeletet, hogy ez ne lásson így napvilágot, mert attól félek, hogy ez a rendelkezés éppen az ellenkező eredményeket fogja kiváltani, mint amelyeket céloz. És ezt nem mint fiatal képviselő merem mondani, hanem mint olyan, aki a tejkérdéssel évek hosszú sora óta behatóan foglalkoztam. Az elnöki napirendi javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr 'kíván szólani. vitéz Purgly Emil földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Báró Inkey Pál igen t. képviselő úr szavaira azért akarok mindjárt most reflektálni, mert éppen a tej kérdés, amely ma a 33-as bizottság tárgyalási r anyagát képezte, egészen érthetően minden képviselő urat, de általában az egész közéletet jogosan érdekli. Itt a t. Ház színe előtt nyilvánosan mondom azt, hogy az Inkey Pál képviselő úr által elmondottak alighanem téves értelmezések alapján kellett, hogy itt elhangozzanak, mivel a tejkérdés rendezése elsősorban is gazdaérdeket szolgál. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Természetesen figyelembe veszi ez a rendelet a fogyasztói érdeket, de figyelembe veszi a vállalatok érdekét is, amelyet szintén nem lehet elmellőzni. Az a beállítás, hogy a tej csak a fogyasztók kérdése, (Br. Inkey Pál: Elsősorban!) amint Inkey képviselő úr mondotta, — bármennyire is sajnálom, hogy ezt a szót kell, hogy használjam — nem felel meg a valóságnak. Mert hiszen, igen t. Ház, méltóztatnak tudni, hogy állattenyésztésünk mi83. ülése 1932 májtis 11-én, szerdán. lyen nehéz küzdelmes napokat él, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és a tejkérdés bekapcsolása az állattenyésztésbe olyan módon, hogy a tej egy értékesíthető állati termék legyen, fontos közérdek és fogyasztási érdek is, mert ha ma a tej és a tejtermékek értékesítése nem lehet rentábilis, (Zaj a baloldalon. — Elnök csenget.) akkor megszűnik vele a tejgazdaság és megszűnik vele az állattenyésztés is, és azt újra felállítani majd nem lehet, mert elvesznek erre nézve a lehetőségek. (Zaj a baloldalon. — Elnök csenget.) Állítom tehát azt, hogy a tejkérdés helyes, méltányos, okos rendezése, elintézése elsősorban gazdaérdek és csak azután fogyasztói érdek. (Ulain Ferenc: Mint volt a boletta! — Sauerborn Károly: Légüres térben mozog!) Igen t. képviselő úr, ennem szoktam légüres térben mozogni, én meglehetősen gyakorlatiasan szoktam a kérdéseket megfogni. (Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől. — Elnök csenget.) Merem állítani, hogy ez a tejrendelet elsősorban az agrártársadalom érdekeit szolgálja, nem azért, mert az agrártársadalom érdekét kell szolgálnia, hanem azért, mert a nemzet érdeke is az, hogy ez a társadalmi réteg, amely ma tönk szélén áll, tényleg tönkre ne menjen. Éppen az, amit Inksy képviselő úr elmondott, erősíti meg az én álláspontomat, hogy ebben a dzsungelben, amely a tejkérdésben volt Budapesten és környékén, rendet kell teremteni és most a rendelet alapján rendet is fogunk teremteni, s akkor vidékenként meg fogjnkiszervezni a vidéknek megfelelő imódon a tej értékesítést. '(Ulain Ferenc: Isten ments!) Méltóztassék egészen nyugodtnak lenni, hogy a gazdatársadalom igenis örömmel fogja venni a tömörülést, mert a tömörülésben van az erő. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. vitéz Purgly Emil földmívelésügyi miniszter: Legyen meggyőződve a képviselő úr, hogy nem először fogjuk tömöríteni a gazdákat és azután fogunk gondoskodni az értékesítésről, hanem megfordítva: először gondoskodni fogunk az értékesítés lehetőségéről, és akkor a gazdatársadalom örömmel fogja venni azt, hogy egy cél és egy érdek elérésére összefogtuk őket. (Ulain Ferenc: Ügy, mint a drezdai marhaszállítást.) Ne méltóztassék a rendeletnek azt a részét, amelyben ki van mondva, hogy az ipari tejre a fogyasztói tej értékének egy bizonyos százaléka egy alapba lesz letéve, úgy felfogni, hogy ez arra szolgál, hogy az ipari tej árát emeljük. Ez is szorosan vett gazdaérdek. Magában ez a rendelet, amely Budapestre és környékére vonatkozik, segíti a vidéket is, mert a vidéken nem mindegy, hogy ahol a gazda a tejet nem tudja mint fogyasztói tejet értékesíteni, kap-e a vaj prémiumot, megvan-e a lehetősége annak, hogy a tejgyárakat felállítsuk, igen-e, vagy nem. Merem állítani, hogy egyetemleges gazdaérdek, hogy egy ilyen megoldás legyen, de a végrehajtásnál vigyázni kell arra, jhogy megfelelő komoly irányelveknek megfelelő cselekvések jöjjenek. És ha ez így lesz, akkor hitem szerint ez a rendelet az egész ország gazdatársadalmának előnyére fog szolgálni és a bizonyos fokig és bizonyos vonatkozásban meglehetősen pusztulásnak indult ^állattenyésztésünket visszafejlődésében megállítja. (Ulain Ferenc: Drága lesz a tej és alacsonyak a fizetések! — Zaj.) Méltóztassék igen t. Ház, azt az elgondolásomat is tudomásul venni, hogy a legnagyobb gondot kell fordítani arra, hogy azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyek a talajban, ál-