Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-80

Az országgyűlés képviselőházának 80. hazán. Milyen Isten csodája okozhatta ezt? Egy eszme! Amely nemzet egy eszméért — Kossuth Lajos az öncélú, önálló független Magyarország gondolatára és a nemzeti eszmére gondol — lelkesedni tud, azt igazságtalan erők ideig-óráig elnyomhatják, a belső visszavonás, árulás, viszálykodás, politika elgyengítheti. de a nemzet — mondja továbbá ugyancsak Kossuth Lajos — dicsőségtel énül, gyalázatos halállal nem fog elpusztulni soha». (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) Hozzáteszem smost ehhez: Mi most ez az eszme, ez a gondolat? Az öncélú független Magyarország elérése a régi történeti határok között. Itt térek rá Nagy Emil barátomnak hatalmas, ' remek beszédlére. Mindén ember, aki ember és magyar Trianonon innen és túl, sőt minden becsületes polgára a világnak egyetért vele. De egyben ellentmondok neki. Azt mondja, hogy vannak ebben az országban, akik előtt közömbös a magyar revizió és vannak olyanok, akik illúziók, elérhetetlen ábrándok után futnak. Olyian magyar ember, kedves és tisztelt Nagy Emil barátom, nincsen a világon, aki közömbös lenne a magyar revizió iránt. (Ügy van! Ügy van.) Ellenben olyanok sokan vannak, akik nem illúziók után futunk, hanem akik a történelmi Magyarországnak egyetlen barázdájáról, egyetlen bokráról egyetlen fűszáláról nem fogunk lemondani í-'oha (Élénk helyeslés.) Mondom, két eszme, két gondolat kapcsolja szorosan együvé a magyart a magyarral: az az örök eszme, azaz örök gondolat, amelyet, ha a pokol minden ördögei ránkszabadúlnak is. meg fogunk valósítani. Mert idézem Berzsenyit, az én vármegyém költőjét: «Nézd, mikor az erdők királya felkél Juba vadonján,» — a magyar oroszHán ez, tamely le van tiporva» a nyüvek rágják — «szavára megrendül az erdő s futnak ezer vadak odvaikba.» T. Képviselőház! Mondom, az örök, önálló szentistváni Magyarország megteremtésének gondolata, a revizió az a második gondolat, amely egyesítsen bennünket a nemzeti összefogásban. Mindjárt megjelölöm az alapot, hogy mely alapon fogjunk össze, örülök, hogy szociáldemokrata képviselőtársaim közül is vannak jelen-, mert velük is találkozhatunk a nemzeti összefogás alapján. Nincs programmja a kormánynak? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nincs!) Majd én megmondom, tessék nyugodt türelemmel meghallgatni. (Fráter Jenő: Rogyásig van!) Na, nem éppen rogyásig, hanem az elbirhatásig, a megv'alósíthatásig. (Élénk derültség a Ház minden oldalán.) A keresztény kisgazdapárt 1922 tavaszán, ia második nemzetgyűlési választáskor kiáltványt intézett a nemzethez. E kiáltvány negyedik pontja, ennek a pártnak és ennek a kormánynak a programmja, a következő: (Malasits Géza: Rég elfelejtették már azt!) (olvassa): «A törvényhozást a törvényben sürgősen megalkotandó általános, községenkint való titkos választójog alapján teremtsék meg.» (Kabók Lajos: Ez benne van már régen!) Bocsánatot kérek, ha az 1921: XXVI. törvénycikket az 1922-es törvényhozás ennek a programmnak ellenére mégis úgy alkotta meg% ahogy megalkotta, nem változtat azon a tényen, íhogy ez a párt és ez a kormány ennek a programmnak alapján áll és. én százat teszek egy ellen, — nem fogadás ez, hanem csak szólásimód (Derültség.) — hogy a legközelebbi törvényes időben, a négy év múlva tartandó választások ennek a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ VII. ülése 1932 május 7-én, szombaton. 87 programmnak alapján fognak végbemenni. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Legyenek szívesek az összefogás alapjára vonatkozó további pontot is meghallgatni. (Olvassa): «8. Követeljük a választás tisztaságának intézményes biztosítását és a képviselői választókerületek igazságos és arányos beosztását;» (Gr. Hunyady Ferenc: A kormány is követeli?) «8. Az állam részére a kisajátítási jog törvénybeiktatását az összes kötött és nagybirtokra oly mérvben, amint a nép földszükséglete azt igényli. A termelés folytonossága és a többtermelés ne szenvedjen fennakadást.» (Malasits Géza: Hol hallották ezt?) «Az idee-en honosok a földvételtől és bérlettől tiltassanak el- A hadseregszállítóktól és hadimilliomosoktól .. .»(Zaj és felkiáltások a szélsőbalöldalon.) Önök nem akarják, hogy a hadseregszállítóktól és hadimilliomosoktól a földeket kisajátítsák? (Gr. Hunyady Ferenc: Halljuk a limonádét!) Bocsánatot kérek, képviselő úr, ez komoly dolog, ez nem limonádé. Tisztelt uraim, ez nem kabaré, ez a nemzet közéletének szentélye és amikor én történeti dokumentumokat hozok elő, — nem akarok szerénytelen kifejezést használni —, kérve-kérem önöket, hogy legalább a törvényhozás házához, a magyar közélet templomához illő csendben kegyeskedjenek meghallgatni. Limonádét odakinn a Dunaparton lehet kapni a parlamenti vendéglőben (Derültség a Ház minden oldalán.) Ügy látom, a közbeszóló urak a hadseregszállítókat és hadseregmilliomosokat kímélni akarják, mert most azokra akarom ráteríteni a vizeslepedőt (Olvassa): «A hadseregszállítóktól és hadimilliomosoktól a háború alatt megvásárolt földek elsősorban sajátítandók ki» ; már végzek is : «a háborús vagyonok erős megadóztatását követeljük, követeljük a papirgabona eltörlését, hogy csak készárúk lehessenek a tőzsdén adás-vétel tárgyai; követeljük a hadigondozás-törvényes rendezését». (Kabók Lajos: Közben bolettát csináltak!) Itt a nemzeti összefogás alapja, meg fogjuk ezeket valósítani mind. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Stiglinc fogásra csinálták ezt.) A gazdasági kérdések a legsürgősebb kérdések s örülünk, ha az önök támogatásával valósíthatjuk meg, de megvalósíthatjuk ezeket az önök akarata ellenére is. (Kabók Lajos: Maguk száz év múlva akarják ezt. (Zaj a jobboldalon.) T. Képviselőház! Míg el nem felejtem, mert hiszen sokmindenről beszéltem, még egy kérésem volna az igen t. kormányhoz. A földhöz juttatottaknak bizonyos kedvezményeket ad a kormány, amelyeket meg kell nekik adni, mert senki sem tudja azokat a részleteket fizetni és úgy tudom, hogy 5—6 évre a tőketörlesztési részletek elhalasztódnak, amíg a kamatok vagy a haszonbérek talán természetben is kifizethetők lesznek. (Esztergályos János: Először tönkretették őket! Miért tették tönkre a falvak népét? — Kabók Lajos: Előbb kizsarolták őket, adósságba zavarták őket!) Elnök: Csendet kérek Kabók képviselő úr! (Kabók Lajos: Frázisokat beszél!) Méltóztassék csendben meghallgatni a szónokot. (Esztergályos János: Tíz éven keresztül tönkretették a falu népét, hogy most f elálljanak és nagy kenuén a falu segítségére menjenek.) Csendet kérek Esztergályos képviselő úr! (Kabók Lajos közbeszól.) Kabók képviselő urat folytonos közbeszólásaiért rendreutasítom. (Esztergályos János közbeszól.) Esztergályos képviselő urat is rendreutasítom. Jánossy Gábor: Ha t. barátom idegességé13