Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-80

72 Az országgyűlés képviselőházának 80. ülése 1932 május 7-én, szombaton. gesnek ezt kutatni, mert hiszen nem fogunk sohasem egy nagyobb gazdasági területhez eljutni addig, amíg minden állam állandóan aranymérlegen mérlegeli az engedményeket és a kapott ellenkoncessziókat, amíg nem indul ki abból, hogy feleslegei elhelyezésének biztosítása nagyobb védett gazdasági területek megalkotása útján olyan nagy érdek, amelynek fejében minden engedményt meg kell adni, amelyet gazdasági életérdekek feladása nélkül egyik ország a másik országnak konoedálhat. Már most lazt mondják a Tardieu-terv felett kifejlődött vitákban, — úgy hiszem, hogy Bethlen István gróf igen t. képviselőtársam is abból indult ki — hogy a Tardieu-terv nem oldja meg a kérdést, mert megvalósítása esetén més: többi mezőgazdasági terményfelesleg maradna fenn, mint amennyi ezidőszerint Magyarországon létezik. Azt abszolúte nem lehet tagadni, — hiszen közhelv és általánosan elismert dolog — JbJogy az öt állam területe nem tudja elfogyasztani az ugyanezen a területen előállított összes mezőgazdasági terményeket. Ezekről a feleslegekről azonban túlzott nézetek vannak forgalomban. Legyen szabad erre vonatkozólag — hogy végre egy kis világosság vettessék a Tardieu-tervnek úgy hátrányos, mint előnyös következményeire — néhány statisztikai adatot felemlíteni, annak illusztrálására hogy (Zaj. ~ Halljuk! Halljuk!) az 1930. évi forgalom adatai szerint a Tardieu-terv megvalósítása milyen következményekkel járna Magyarországra. Tényleg vannak olyan cikkek, amelyekben a feleslegek az öt állam területén jelentékenyen nagyobbak volnának, mint egyedül Magyarország területén. Ezek között az első helyen különösen két cikk áll, amelyben igen jelentékeny többlet, •amely az öt állam területén előáll. Ezek egyike az árpa, amelyben a mostani feleslegünk — mindig az 1930. évet értve — 420.000 f métermázsát tett ki, míg az öt állam területén 15 millió métermázsára rúg. Kapcsolatos ezzel a tétellel a maláta, amelyben ma 143.000 métermázsa feleslegünk van, míg az öt állam területét együttvéve 1,300.000 métermázsa felesleg keletkeznék. Â második cikk amelyre nézve a Tardieu-koncepció határozottan káros volna, a tengeri. A tengeriben 1930ban 900.000 métermázsa feleslegünk volt, míg az öt országnak együttvéve 13 millió métermázsa feleslege volt ebben a cikkben. Hogy az árpára nézve ilyen kedvezőtlenül alakulna a helyzet, az igen sajnálatos, igen fájdalmas dolog még akkor is, ha talán az árpa nem is a legfontosabb exportcikkünk. Ami a tengerit illeti, e tekintetben ennek a többletnek a felduzzadása nem jelent túlsókat azért, mert a tengerit az országok egy igen nagy része vámmentesen engedi be. ennek következtében tehát a tengeri kivitelének lehetősége ár- és minőségi kérdés, amely vámpolitikai intézkedésekkel amúay sem befolyásolható. t Nagyobb ezenkívül az Öt állam együttesen számított kiviteli feleslege annál a kiviteli feleslegnél, amely ma egyedül Magyarországon áll fenn a következő cikkekben: Száraz bab, ahol (most 52.000 métermázsa Magyarország feleslege, az öt állam területén együttvéve pedig 538.000 métermázsa. Romlik a helyzet a friss gyümölcsre nézve, lahol mostani feleslegünk 89.000 métermázsa, az öt állam feleslege 700.000 métermázsa. Romlik lóheremagban, ahol jelenleg a felesleg 37.000 métermázsa, ezután pedig az öt állam területén 103.000 métermázsa feleslegről volna szó. Romlik vajban, &hol most 15.000 métermázsa a felesleg,, iaz öt állam területén 35.000 métermázsa lesz a felesleg. Romlik szárnyasban, ahol most 222.000 métermázsa a felesleg, az öt állam területén 319.000. Romlik tojásban, ahol a felesleg 130.000-ről majdnem 400.000 mázsára emelkedik. Es romlik tollban, ahol 17.000 métermázsa helyett az öt állam területén 33.000 métermázsa felesleg fog jelentkezni. — Ezek azok a tételek, amelyekben ia helyzet az öt állam területén kedvezőtlenebb, mint amilyen helyzet ezidőszerint nálunk Magyarországon fennáll. Vannak már most olyan cikkek, amelyekben mindkét esetben felesleg mutatkozik, .amelyekből tehát van ezidő szerint Magyarországon egy bizonyos feleslegünk, de ez a felesleg nem növekszik azzal, ha az öt állam összeállna, hianean csökkenne, úgyhogy kisebb a felesleg az öt országban, mint ezidő szerint Magyarországon egyedül. Ezekhez tartozik elsősorban a búza és a búzaliszt.^ ahol a mi mostani feleslegünk 6 millió métermázsa, ,az öt állam területén együttvéve csak 3 millió métermázsa. r Javul a helyzet rozsban, ahol most egy millió métermázsa feleslegünk van, és lesz az öt állam területén 526.000 métermázsa feleslegünk; javul burgonyában, ahol a mostani felesleg 490.000 métermázsa, ezentúl 83.000 métermázsa lesz; és javul szarvasmarhában, ahol most 525 ezer darab feleslegünk van, míg az Öt állam területén együttvéve 264.000 darab felesleg fog mutatkozni. A harmadik csoportba tartoznak azok & cikkek, amelyekben ezidő szerint Magyarországon bizonyos felesleg mutatkozik, ameb

r 'azonban megszűnnék az öt állam területén lannyira, hogy m-a nem is volnánk képesek az Öt állam területének összes fogyasztását fedezni. Ezek a következő tételek: friss

1 főzelékben ezidő szerint feleslegünk 300.000 métermázsa, az Öt állam területén ezzel szemben hiány van, amely 981.000 métermázsát tesz ki. Olajmagvakban ma van 357.000 métermázsa feleslegünk, az öt állam területén 273.000 métermázsás hiány volt 1930-ban. Borban ezidő szerint Magyarországon 312.000 metermázsia felesleg van, iaz öt állam területén 198.000 (métermázsa a hiány ebben a cikkben. Élősertésben van ezidő szerint 248.000 darab feleslegünk, míg akkor lesz 666000 darab hiány. Friss húsban van 62.000 métermázsa feleslegünk- ezzel szemben iaz öt állam területén ta hiány 112.000 métermázsát fog kitenni. Zsírban és szalonnában 83.000 métermázsa a ímai feleslegünk az öt állam területén 290000 métermázsa hiány van. Lenben ma 34 000 .métermázsa kiviteli feleslegünk van, az öt állam területén 405.000 métermázsa hiány lesz ebben a cikkben. Ha már most azt nézzük, ^ hogy ezek az egyes árucsoportok milyen értéket képviselnek a nemzeti termelésünkben, akkor a következőket állaüítjuk meg egy egészen futólagosan eszközölt, megközelítő becslés alapján. Azoknak a magyar árufeleslégeknek t értéke, amelyek az öt ország összefogása esetében is jelentkezni fognak, még nedig nagyobb mértékben, mint most, 125 millió pengőre becsülhető, de ennek nagy része a tengerire esik, amelynél a vámpolitika nem játszik különösebb szerepet. Azoknak az árufeleslegeknek értéke, amelyekben az öt oi'szág összefoigása esetében is egy exportfelesleg, termelési plusz fos: fennállani. amely azonban kisebb lesz, mint amilyen ezidőszerint egyedül Magyarországon fennáll, 325 millió pengőt tesz ki. Azoknak az árufeleslegeinknek az értéke, amelyek az öt állam területén kisebbek volnának, mint