Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.
Ülésnapok - 1931-79
Az országgyűlés képviselőházának vét mindenesetre sikerült elvenni!) Ellenben megengedte azt, amit könnyen megakadályozhatott volna és amit én mélyen sajnálok, hogy amikor Rothermere Lordnak.... (Berki Gyula: Mást is ajánlott! Azt is ajánlotta, hogy a Habsburgokat hagyjuk békében! — Rassay Károly: De azt is, hogy demokráciát csináljunk, hogy ne kelljen szégyelni magunkat!) Elnök: Csendet kérek! (Ulain Ferenc: Bethlen is a Habsburgok ellen van! Bethlen sem legitimista! — Berki Gyula: Persze! — Rassay Károly: Oláhországot megszégyenítő választójogunk van! — Andaházi Kasnya Béla: Ne bántsátok! Berkinek nagy sikere volt Bethlennel szemben! Sir Börki legyőzte Bethlent! — Derültség és zaj.. — Halljuk! Halljuk! — Berki Gyula közbeszól.) Örgr. Pallavicini György: T. Ház! En nagyon szeretek közbeszólásokra válaszolni, de tíz éven keresztül szerencsésnek tartottam magamat, hogy az előbb közbeszólt képviselő úrnak közbess&ólásaira sohasem válaszoltam, azt hiszem, ezt a szerenesés állapotot ezután is meg fogom tartani. (Berki Gyula: Borzasztó szerencsétlennek f érzem magam! — Bródy Ernő: Fogadja részvétemet! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak személyeskedő közbeszólásokat íoytattni. (Andaházi-Kasnya Béla: Sir Börki legyőzte Bethlent! — Jánossy Gábor: Ez nem érdekli az országot! Halljuk a többit!) Örgr. Pallavicini György: A revízió kérdésében ezt az álláspontot foglalta el a kormány, ugyanakkor azonban megengedte azt, hogy amikor Lord Rothermere szimpatikus fia, Harms worth itt járt Pesten, akkor >— mondjuk — a néprészegségnek olyan (nyilatkozatai történhettek, amelyek határozottan ártottak a magyar nemzet dignitásának (Jánossy Gábor: Azok maguktól adódtak!) és amelyek bizonyos fokig megundorították a nemes lordot is attól, hogy Magyarországgal a jövőben annyira intenzíven foglalkozzék, mint ahogy eddig foglalkozott. (Koródi-Katona János: Reméljük, hogy nem!) Reméljük hogy nem, de ez tényleg így történt. (Zaj.) T. Ház! Ezek konstatálása után felteszem a kérdést: amikor az a viszony áll fenn a többségi párt és a volt miniszterelnök között, amely a mult^ ülésen megnyilatkozott, akkor hogyan lehetséges, hogy igen sok kérdésben — mint kimutattam — határozott nézetkülönbségek és iránykülönbségek vannak? Mert ez a külpolitikai programm nem volt eddig a kormány külpolitikai programmja. Es kérdem, hogy a volt miniszterelnök, aki már egyszer 1926-ban saját pozíciójának védelmére kockára tette az ország külpolitikai helyzetét és ujjat húzott Franciaországgal, ma mint felelőtlen ember, de mint egy nagy párt kimagasló tagja, vezére {Berki Gyula: Nem megyünk oda felelősségérzetért iskolába! — Zaj balfelől-) mindenesetre hivatalból tagja, (Berki Gyula: Ha felelőtlen, akkor nincs súlya a szavának! — Zaj. — Elnök csenget.) miképpen csinálhat az ország költségén saját elgondolására külpolitikát? Ezt egyszer már megszenvedtük a múltban. A mai helyzetben itt az ellenzéken is meg voltunk győződve arról, hogy az a külpolitikai irány, amelyet gróf Károlyi miniszterelnök úr és Walko igen t. külügyminiszter úr képviselnek, eltért ettől az iránytól. De Bethlen, a párt vezére és ha az ő külpolitikája irányadó, akkor miért kellett szegény Károlyi Gyulának ezt a mártíriumot magára vállalnia? (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Rassay Károly: Üljön 7Ù. ülése májúé 6-án, pénteken. la vissza! — Bródy Ernő: Miért ment el Bethleni — Zaj. — Elnök csenget.) Ha áll az a nyilatkozat, amelyet én kénytelen vagyok apokrifnak venni, (Rassay Károly: TTgy van! Lehetetlen, hogy ne az legyen!) amelyet a Budapesti Hírlap hoz, hogy: «semmi eltérés nincs közöttem és Bethlen István között», akkor édes Istenem, miért nem maradt Bethlen a miniszterelnök? {Ügy van! 'Ügy van! a baloldalon. — Ulain Ferenc: Azért ment el, hogy a leszállításokért Károlyit szidják!) Mi eddig olyan különbséget láttunk a két államférfi között, amely lehetővé tette nekünk, hogy mint kisebbség is egyenlő tényezőként beszélhessünk itt a Házban. Az ellenzék itt új atmoszférát, új érát látott, amelyben az argumentumok hatása alatt a miniszter urak — ezt főleg a 33-as bizottságban tapasztaltuk, de itt is tapasztalhattuk — bizonyos ellenzéki propoziciókat, igenis, elfogadtak. Az igen t. egységespárt vezére és volt miniszterelnöke pedig ennek éppen az ellenkezőjét jelentette ki. Ezenkívül Károlyi Gyula a mi szemünk előtt az a puritán, komoly államférfiú volt, (Ügy van! Ügy van! — Éljenzés a baloldalon. — Bródy Ernő: A szubvenciók megszüntetője!) aki kötelességből vállal egy komoly politikát, a másik képviselő úr pedig jelenti azt, amit nem tudunk elfelejteni, azt a rettenetes költekezést, (Bródy ErnŐ: Tíz évig az álláshalmozásokat!) azokat a sallangos külföldi utakat, amelyek azután mint külpolitikai sikerek jelentkeztek itt, (Andaházi-Kasnya Béla: Alsikerek!) amikor a kormány sajtója azon örvendezett, hogy a bécsi kancellár fogadóestélyén több idegen követ volt, mint mikor Curtius jött le Bécsbe és elfelejtette azt, hogy 11 nap múlva Curtius és Schober megegyezett a híres Zoliunióban s csak a lakájokat és a meghívott vendégeket számolgatta. (Bródy Ernő: Lakájt itt is találni,"többet mint Bécsben! — Andaházi-Kasnya Béla: Alibaba és a negyven párttag! — Derültség balfelől-) Nem akarok annak taglalásába bocsátkozni, hogy a mi szemünkben mit jelentett az a különbség, amelyet mi a múlt kormányzat és a mai kormányzat között láttunk. En csak annak a reményemnek akarok kifejezést adni, hogy Károlyi Gyula gróf nyilatkozata apokrif, vagy legalább is nem helyesen van közreadva. (Szilágyi Lajos: Nagykorú, tudja mit beszél! — Bródy Ernő: Nagykorú, de fogoly! — Ulain Ferenc: Isten veled Gyula, fogja mondani majd Bethlen! Légy erős, Gyula! — Zaj.) A miniszterelnök úr nem nyilatkozott arról, hogy tulajdonképpen melyik az az alap, amelyről a jövő politikát az ország érdekében irányítani kívánja. (Gr. Sigray Antal: Ezt szeretnénk tudni! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mert ha az alap ugyanaz, amelyet Bethlen István iképviselő úr is elmondott, akikor természetes, hogy itt minden koncentráció lehetetlenség. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Rassay Károly: TTgy van! nagyon helyes! — Berki Gyula: A kisgazdapárt programmja az alap! — Zaj és derültség balfelöl.) De ha van különbség Bethlen István gróf és az igen t. miniszterelnök úr között, akkor valóban van még remény arra, hogy Magyarországon az összes erők összefogjanak. (Ulain Ferenc: Károlyi Gyulával lehet!) Mert legyünk azzal tisztában, hogy demokratizmus, liberalizmus és konzervatizmus: ezek ma tulajdonképpen mind csak üres, idejüket múlta frázisok. (Jánossy Gábor: TTgy van!) Itt ma én, aki konzervatív vagyok, ugyanúgy gondolkodom, mint 3*
