Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-80

92 Az országgyűlés képviselőházának 80. ülése 1932 május 7-én, szombaton. nárd: Különösen a bársonyszékekbe! — Meskó Zoltán: Fiatal tetterős embereket!) Múltkor itt egy kis vitám támadt a demokrácia kérdését illetőleg Gál Jenő igen t. képviselőtársammal. Akkor úgy tűnhetett volna fel az én közbeszólásom, mintha én a demokráciának talán ellensége volnék. Ellenkezőleg, én kétféle demokráciát különböztetek meg. Van az úgynevezett betűdemokráeia és van a szellem demokráciája. A betű még a demokráciában is öl, a szellem még a demokráciában is éltet, mert én nem vagyok hajlandó elhinni azt, hogy az az igazi demokrácia, ahol még mindig határvonalat vonnak győzők és legyőzöttek közt (Vázsonyi János: Az nem is az igazi!), és akik alul maradtak a demarkációs vonalon, azok az éhenhalásnak vannak kitéve, akik pedig azon felül vannak, 75 milliárd aranyat tesznek be trezorjaikba és onnan nézik szinte lelketlenül, hogyan vergődik itt Középeurópában 80 millió ember! (Vázsonyi János: Ebben egyek vagyunk! Ez nem demokrácia!) Ezzel szembeállítva igenis van egy demokrácia a Brüningek demokráciája, amely hidat tud verni olyan hatalmas nagy világnézeti ellentétek közt, mint a kalapács és a kereszt és amely talán most fogja kiegyenlíteni az ellentéteket, a horogkereszt, a kereszt, sőt talán a kalapács közt is. Az igazi demokrácia az a kéezeréves demokrácia, amelyet mi a Bibliából, a Szentírásból tanultunk, amely szeretetre, egymás megbecsülésére, egymás megértésére tanít bennünket. (Igaz! Úgy van! a középen.) Ez az igazi demokrácia. Ez a demokrácia azt hirdeti, hogy a lélek is csak a testen keresztül hozzáférhető, tehát nem elég a demokráciában csak a szó, hanem tettek is kellenek, tettek az emberekért, cselekvő tettek. Ez az igazi demokrácia. (Igaz! Ügy van! a középen.) Mielőtt befejezném felszólalásomat, méltóztassék megengedni, hogy reflektálva Turchányi Egon t. barátom délelőtt tartott felszólalására, benyújtsam az általa is említett határozati javaslatot, amelynek értelmében kérjük, hogy (olvassa): «Utasítsa a Ház a kormányt, hogy kimutatást terjesszen a Ház elé arról, hogy a bankzárlat elrendelése előtti időben, visszamenőleg 1931. január elsejéig, kik és mily összeget vittek ezer pengőn felül, átutalások útján külföldre!» Ezt a határozati javaslatot bútor vagyok tisztelettel átnyújtani. (Friedrich István: A süllyesztőbe kerül! — Felkiáltások bal felől: Berki megígérte, hogy elfogadják!) T. Ház! Csoportunknak, a keresztény f agrár csoportnak politikája két alappilléren nyugszik: egy erkölcsi és egy anyagi alappilléren. Ez az erkölcsi alappillér a demokrácia, a keresztényi igazi el nem paktált demokrácia, a keresztény demokrácia, mint előbb voltam bátor kifejteni, a másik alappillér, az anyagi, pedig az, hogy ennek az országnak felvirágzása csak a mezőgazdaság felkarolása esetén lehetséges. (Gr. Hunyady Ferenc: És azon keresztül minden más termelési ágé.) Miután a költségvetés, az állami életnek ez a mozdonya nemi erre a két előre lefektetett sínpárra látszik vinni a nemzeti élet tahervonatát, a költségvetést csoportunk nevében nem áll módomban elfogadni. (Helyeslés és taps a balközépen. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Patacsy Dénes jegyző: Létay Ernő! Létay Ernő: T. Ház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor ezt határozatként kimondom. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünket f. hó 9-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a költségvetés vitájának folytatása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, úgy azt határozatként mondom ki. Kállay Miklós képviselő úr a házszabályok 143. §-ának b) pontja alapján kért szót. A szót a képviselő úrnak megadtam. Kállay Miklós: T- Ház! A délelőtti vita folyamán Turchányi Egon képviselő úr beszédével kapcsolatosan egy elnöki rendreutasításban részesültem. Természetesen mély tisztelettel hajlom meg az elnök úr rendreutasítása előtt, azonban ki kell jelentenem, hogy azt a kifejezést, hogy Turchányi Egon képviselő, úr. hazudott volna, én nem használtam. (Mozgás.) A vita folyamán a következő helyzet állott elő. Én azt a közbeszólást tettem, hogy «Egy szó igaz sem volt, amit eddig mondott.» Ezt mondottam Turchányi képviselő úr tárgyi állításaira. Turchányi képviselő úr a vita folyamán megkérdezte tőlem: «Azt méltóztatott mondani, hogy egy igaz, szót sem mondottam, szóval hazudtam?» Erre mondottam én, hogy: «Igen.» Először is kijelentem, hoigy nem hallottam azt, hogy Turchányi képviselő úr azt az állításomat, hogy az ő tételeit valóknak nem fogadom el, a «hazugság» szóra vezette le, tehát amikor az igen-t mondottam, én ezt a kifejezését, kérdését nem hallottam- Másrészt az én «igen» kifejezésem csak fenntartását jelentette annak az állításomnak, hogy az ő tárgyi előadásában foglaltakat nem fogadom el. Ezt később egy közbeszólásomban meg is ismételtem. Ezután a képviselő úr velem szemben azt a kifejezést használta, hogy: papot sérteni gyávaság. — Ez volt az értelme, szószerint már nem emlékszem. Én nem a papot sértettem mes;. Én, mint nagy katolikus ember és talán a legrégibb katolikus családnak tagja ebben az országban, a katolikus papot sohasem fogom megsérteni, hiszen nekem négy kegyúri templomom van, ott naponta miséznek a katolikus papok. De viszont azt is tartom, hogy a katolikus pap részéről sem arra való az a pozíció, melyet a közéletben magának kivívott, hogy harcos hevében nem papi eszközökkel igyekezzék a vita hevében olyanokkal szemben állani, akik vele szemben mindig^ kényszerítve vannak a papi reverenda nagy és mindenekfelett álló tisztességét tiszteletben tartani. (Turchányi Egon: Mi volt a nem papi eszköz*? Mert ezt nem értem!) A gyávaság kifejezés. (Turchányi Egon szólásra jelentkezik.) Elnök: Turcsányi képviselő úr milyen címen kér szót? (Turchányi Egon: Személyes kérdésben!) Turchányi képviselő űr tehát a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján kér szót. A szót megadom! Turchányi Egon: T. Ház! Nekem ismét egy kérdéssel kell kezdenem reflexiómat. (Zaj.) Csak egy pillanatra akarok felszólalni s rögtön bevégzem. Azt a kérdést teszem, fel: mi