Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-80

Az országgyűlés képviselőházának 80 volt az a nem papi eszköz, amelyet én hasz­náltam? (Kállay Miklós: A «gyávaság» ki­fejezés!) Rögtön rátérek. Én nagyon gondosan, selfcontrollal vigyázok magamra a beszédem alatt, bár tudom, hogy igen elevenen szoktam elmondani beszédeimet. Nem szoktam nagyobb nyelvbotlásokat sem elkövetni, — ámbár a jö­vőben az is megtörtémhetik — eddig azonban ezt lehetőleg kiküszöböltem. Hogy a gyávaság kifejezéSit hangoztattam, ez a képviselőtár­samnak arra a sértésére szólott, amelyet velem szemben előbb elkövetett. (Kállay Miklós: De amit nem mondottam!) .Bocsána­tot kérek, benne van a gyorsírói jegyzetek­ben, (Kállay Miklós: Nem mondottam!) ahol felkértem: nem hallottam, mit méltóztatott közbeszólni, tessék hát megismételni, Ezt a képviselő úr megtette és erre mondottam: azt állítja tehát a képviselő úr, hogy hazudom 1 Erre méltóztatott felelni: igen. Nem tudhat­tam, hogy nem méltóztatott hallani az utolsó szót. (Kállay Miklós: Nem hallottam!) Amennyiben méltóztatik más véleményen lenni, mint az én politikai irányú fejtegeté­seim voltak, nagy Örömmel fogom hallani ezeknek a fejtegetéseknek megcáfoiását. Az emberek természetrajzi berendezése különböző. Ha én egy éles és durva, erőteljes ellentáma­dást kapok arra, almit mondok, annál kemé­nyebben állok oda. Erről nemcsak a parla­mentben óhajtok bármikor bizonyságot tenni, de a kommunizmus alatt is 'bizonyságot tet­tem, mert én a politikai vélemény-különbség nyomát egy, az oldalamba adott szurony szúrás alakjában hordom még most is. Ami pedig a (fejtegetéseimre vonatkozik, ha méltóztatik engem argumentációval szelle­mileg megverni, én készséggel fogom meg­hajtani zászlómat. Nagy Örömmel veszem vi­szont azt a gesztust, hogy méltóztatott felszó­lalásával a félreértést, amelynél fogva én sértve érezhettem magam, eloszlatni, mert ha akaratlanul is, emberi hibát méltóztatott elkö­vetni, aminek revokálása mindig bátorságot jelent előttem s ezért én is kijelentem, hogy a gyávaság kifejezést ezekután Kállay kép­viselő úrra nem vonatkoztatom. (Helyeslés.) Elnök: Mielőtt az interpellációkra áttér­nénk, az írásban adott miniszteri válaszokat fogom felolvasni. Első a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál ország­gyűlési képviselő úr írásbeli interpellációjára a kerektisztapusztai haszonbérbeadás tárgyá­ban. " .','•'• Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék azt fel­olvasni! Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Tisztelt Házi Hegymegi Kiss Pál országgyűlési kép­viselő úr írásbeli interpelláöiój kerek­tisztapusztai haszonbérbeadást x^etőleg, a kö­vetkezőket van szerencsém válaszolni: A magyar kai vallásalapítvány tulajdo­nát képező 989 kat. hold kiter jede» WJ .v. er ektiszta­puszta újbóli bérbeadására pályázat hirdettet­vén, arra két ajánlat érkezett: 1, Kat. holdanként 60 kg búza, melyet 30 oly kisgazda ajánlott fel, kik e pusztát jelen­leg is bérben birják és amely ajánlatot ifj. B. Szaíbö Lajos bérlőtársasági elnök nyúj­tott be. 2, Kat- holdanként 67 kg búza, melyet 17 társa nevében Horváth Imre ajánlott fel. Meg kell jegyeznem, hogy a 60 kg-os aján­latot tevő bérlőtársaságnak vezetője korábban az a Horváth Imre volt, aki most a 67 kg-os ajánlatot tevő csoport elnökeként jelentkezett , ütése 1932 május 7-én, szombaton. 93 és hogy Horváth jelenlegi csoportjával is sze­repeltek néhányan, kik a régi bérlő társas ág­ból váltak ki. A két ajánlat elbírálásánál az előnyösebb ajánlat mellett annak vizsgálata játszott sze­repet, hogy az ajánlattevők között vannak-e (más alapítványi birtok bérletéből kifolyólag; haszonbérhátralékosok és hogy kik azok, kik elegenő garanciát nyújtanak úgy a földek mí­velése, mint a haszonbér megfizetése tekinte­tében. Erre a vizsgálatra és mérlegelésre pedig annál is inkább szükség volt, mert a verseny­tárgyalás után mindkét bérlőcsoportból egye­sek és küldöttségek több ízben jelentkeztek, — törvényszéki bírói végzések, vizsgálóbíróhoz intézett jelentések stb. becsatolásával — kifo­gásokat emeltek egymás elleu úgy erkölcsi, mint — az egyetemleges felelősségnél fogva — anyagi megbízhatóság tekintetében. Mindezeknél fogva az alapítvány érdeké­ben és közmegnyugvásra úgy kellett az ügyet elintézni, hogy a 60 kg-os ajánlat elfogadása mellett mindkét csoportból elsősorban a régi, bevált tagok, továbbá azok vétettek figye­lembe, akiknek bérhátralékuk nem volt, tehát akik kötelezettségeik teljesítésére a legtöbb garanciát nyújtották. A kiválasztásnál e néző­pontok mellett arra is gond fordíttatott, nogy az összes ajánlattevőkből történjék a kiválasz­tás. Ennélfogva a Horváth-féle csoportból 13, a B. Szabó-féle csoportból 14 kisgazda véte­tett fel. A kisemberek érdeke tehát semmiféle sérel­met nem szenvedett, mert a kerektisztapusztai birtokot ugyancsak kisemberek kapták meg. Az uradalom a kiválasztásból a közérdeket tárgyilagosan szolgálta, mert elsősorban olyan kisgazdákat választott ki, kik minden tekin­tetben megfelelőeknek bizonyultak, másodsor­ban pedig földhözjuttatott ismét olyan, köte­lezettségük teljesítésére garanciával biró kis­embereket, kiknek nem volt bérletük. A régi bérlőtársaságot 100%-ban nemcsak azért nem lelhetett elfogadni, mert ajánlatuk alacsonyabb volt, hanem mert az elmúlt bér­ciklus alatt állandó volt közöttük az egyetem­leges kötelezettségből és kicsinyes személyi ellentétekből származó torzsalkodás, s mert a szerződésnek a gazdálkodásra vonatkozó egyes kikötései ellen is vétettek. A békés tevékenység lehetővététele céljá­ból úgy Horváth Imrét, mint D. Szabó Mi­hályt el kellett ejteni, a bérlőtársaság élére a köztiszteletben álló P. Nagy Antal, öreg 40 holdas gazda került, de megengedtetett, hogy a bérlőtársaság utólagosan még két-három tag­gal kiegészítheti magát. Budapest, 1932 május 6-án. Karafiáth Jenő s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdem^ a t. Házat, méltóztatik-e ai kultusz­miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem. (Igen.) A Ház a választ tudomásul­veszi. Következik a miniszterelnök úr írásbeli válasza Szakács Andor képviselő úrnak folyó évi április 'hó 13-án az országos ínsógakció tárgyában elmondott interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Szakács Andor országgyűlési képviselő a Képviselőháznak folyó évi április 13-án tartott ülésélben az országos ínségeny­hítő-akció ügyében interpellációt intézett hoz­zám-

Next

/
Thumbnails
Contents