Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-71
80 Az országgyűlés képviselőházának 71 alapján elrendelem a névsor felolvasását. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem Héjj Imre jegyző arat, szíveskedjék a névsort felolvasni. (Felkiáltások a jobboldalon a baloldal felé: Most maradjanak kinn! Ne jöjjenek be! — Halljuk! Halljuk jobbfelöl. — Kun Béla: Ebédszünet nincs, de tizenkétórás ülés az van!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a névsor olvasását megkezdeni. Héjj Imre jegyző (felolvassa a képviselők névsorát). Elnök: A házszabályok 203. §-ának első bekezdése értelmében bejelentem a t. Háznak, hogy az imént történt névsorolvasás alkalmával távollévő képviselő urak jegyzékét a legközelebbi ülésen fogom a Háznak bemutatni. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a képviselő urakat a tanácskozóképesség megállapítása céljából megszámlálni, Frey Vilmos jegyző (a képviselők megszámlálása után); 47! A Ház tehát tanácskozóképes. Felhívom Klein Antal képviselő urat, méltóztassék beszédét elmondani. Klein Antal: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Március első napjaiban gróf Károlyi Gyula miniszterelnök úr kormányzói kézirattal elnapoltatta a Házat azon a jogcímen, hogy a f kormánynak ... (Hegymegi Kiss Pál: Csak játék ez az egész, az urak részéről. — Ulain Ferenc: Komédia!) Elnök: Csendet kérek! Ulain képviselő urat rendreutasítom. (Ulain Ferenc: Köszönöm szépen. — Kun Béla: Hát nem komédia? — Jánossy Gábor: Tragédia! —- Hegymegi Kiss Pál: De a fizetést se^ vegyék fel azok az urak, akik nem vesznek részt a tanácskozásban!) Klein Antal: Hiszen ez a tragédia volt az oka, hogy a kormánypártból kiléptem, mert meg voltam győződve róla és láttam azt, hogy a kormánypárt, az egységespárt nem veszi komolyan azt a programmot, amelyet hirdetett, nem veszi komolyan azokat az Ígéreteket, amelyeket tett. Meg vagyok azonban róla győződve, hogy az ország ebből a — sajnos, — súlyos éa szomorú csalódásból eszméletre fog térni és el fog következni a leszámolás ideje, midőn a nemzet ítélkezni fog azok felett, akik ígértek, de nem tettek. (Kun Béla: Irmagnak sem maradnak, ha titkos választás lesz.) A miniszterelnök úr március első napjaiban azzal napoltatta el az országgyűlést, hogy neki szüksége van időre, hogy bizonyos gazdasági és pénzügyi javaslatokat elkészíthessen és .a kormány megtehesse mindazokat, amiket igért, amikre szüksége van az országnak. (Györki Imre: Áprilisi tréfa volt csak.) Elmúlt egy hónap, összejött az országgyűlés, a képviselőház és amidőn kerestük, kutattuk, hogy a kormány az alatt az egy hónap alatt, a szünet ideje alatt tulajdonképen mit tett, (Felkiáltások a baloldalon: Semmit!) szomorúan kellett (megállapítanunk, hogy egyetlenegy olyan intézkedés vagy rendelet nem látott napvilágot, amely a gazdasági és hitelélet rendezését lett volna hivatott biztosítani. Ma a kormány bölcsesége folytán ismét együtt kell lennie az országgyűlésnek, a képviselőháznak, ülése 1932 április 21-én, csütörtökön. hogy tárgyaljon, tanácskozzék a legfontosabb javaslatok felett, amelyek majd idejönnek, mint amilyen a költségvetés is. Ugyanakkor, nagyon helyesen, 12 órás üléseket kérnek, hogy legyen mód és alkalom a tárgyalásra. (Dinnyés Lajos: Hol van már megint a többség?) Kénytelen vagyok megállapítani, hogy a kormánypárt nem veszi komolyan az egész parlamentet. (Ulain Ferenc: Elnök úr, komoly dolog ez?) Elnök: Csendet kérek. Ne méltóztassék a szónokot zavarni. (Ulain Ferene: Szégyen és gyalázat! — Kun Béla: Hárman vannak benn a kormányzópártból!) Klein Antal: Ez a három ember, aki itt van, nagyon jól tudja, hogy ott az Eszterházy-utca 30. szám alatt, amelyet klubhelyiségnek neveznek ... (Héjj Imre: Hát komolv dolog volt, hogy kimentek a névsorolvasás előtt? — Ulain Ferenc: Egész délelőtt nem voltak kinn! — Héjj Imre: Ha taktikáznak, a másik oldalon is jogunk van azt csinálni!) Elnök: Csendet kérek Héjj képviselő úr! (Kun Béla: Amilyen a mosdó, olyan a törölköző! — Héjj Imre: Igen, ez a törölköző! — A ház tanácskozóképes lett volna, ha itt lettek volna. Héjj Imre képviselő urat figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. (Kun Béla közbeszól.) Csendet kérek Kun képviselő úr. Méltóztassék a szónoknak beszédét folytatni. (Ulain Ferenc: A szeszkartel igazgatóisági ülésére pontosan elmegy! — Héjj Imre: Semmi köze hozzá! Valutasíber védő! — Ulain Ferenc: Hazudik!) Héjj képviselő urat rendreutasítom. Klein Antal: Ugy tudom, hpgy a tanácskozásképesség biztosítása a kormánypárt kötelessége. (Simon András: Minden képviselőnek kötelessége!) Természetesen a tanácskozásokon részt venni minden képviselő köteles. De aki a 12 órás üléseket kéri . . ., (Simon András: Az a párt nem komoly, amelyik kimegy! — Kun Béla: A 12 órás üléskérés nem más, mint klotür! — Zaj.) T. képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy a mostani hatalmas kormánypárt 140—150 tagot számlál, és ebből összesen 3, vagy 4 ember volt itt és biztosította ai tanácskozó képességet. (Ügy van! 'balfelől.) Ezzel szemben bocsánatot kérek, az ellenzék talán csak harmadát képviseli. (Téglássy Béla: Maga tíz esztendeig kormánypárti képviselő volt és sohasem járt be a Házba! — AndaházirKasnya Béla: Honnan tudod ezt te? — Téglássy Béla: Nem tőled kérdezem!) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassék beszédét folytatni. (Jánossy Gábor: Az ország nem ezt várja tőlünk! — Hegymegi Kiss Pál: 350 ezer pengőért megérdemli a nemzet, hogy itt legyenek!) Méltóztassék beszédét folytatni. Klein Antal: Nem tudom a zajban. A hangom gyenge, nem tudom magamat megértetni. Elnök: Méltóztassék csak folytatni. Olyan értékes beszédet nagy figyelemmel fognak meghallgatni. (Derültség jobb felől.) — AndaháziKasnya Béla: Ez gúny vagy elismerés? — Györki Imre: Csak elismerés lehet.) Klein Antal: Most rátérek arra a témára, amelyre szükséges rátérnem azért, hogy az elnök úr megjegyzései valók legyenek. En viszont arra kérem az elnök urat: tegye lehetővé nekem azt, hogy beszédemet, — ha értékesnek gondolja, — tényleg meg is hallgassák, de ebben a zajban, ez lehetetlen. A tanácskozás rendjét én nem tudom biztosítani, ez az elnök úr kötelessége.