Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-71
^2 Az országgyűlés képviselőházának 71 is felelni tartozik a gazdájának) Csendet kérek, képviselő urak. (Jánossy Gábor: Az én gazdám a nemzet!) Csendet kérek. Jánossy képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Farkas István: A szomszédja, Tóth Pál is nevet rajta. — Derültség.) Ulain Ferenc: Mélyen t. Képviselőházi Amikor én most önök előtt egy borzalmas politikai kriptának ajtaját egy kicsit kinyitottam és megengedtem, hogy ezek a borzalmas szellemek itt végigfussanak a padok között, akkor megállok és szinte belső révülettel és döbbenéssel kérdezem: hát mi ez, hogyan volt ez lehetséges 1 ? S választ, mélyen t. Képviselőház, csak egyet találok. Amikor méig kicsi gyermekek voltunk és amikor az iskola padjain ültünk, tanéxaink beszéltek nekünk egy régi görög meséről, beszéltek nekünk egy varázslóról, egy Circe nevezetű varázslóról, aki állatokká tudta változtatni az embereket. Keresem, mélyen 1 Képviselőház, hogy^ vájjon nincs-e ez a csodálatos bűvölet és varázslat itt fölöttünk, vájjon egy Circe, egy politikai Circe nem járt-e itt ennek a Háznak a folyosóin és nics-e valahol egy politikai Circe, aki a lelket kiszedte az emberből és Ihelyébe állatok lelkét varázsolta. (Igaz! Ügy van! — Derültség balfelől.) Rettegve félek attól, hogy a válasz, amelyet most erre a kérdésre önmagamnak adnom kell, az, hogy talán-talán a régi görögöknek igazuk volt, hogy volt valamikor egy Circe, hogy lehetett emberekből állatokat csinálni, hogy volt mélyen t. uraim, mélyen t. törvényhozók, ilyen varázsló és hogy ez a varázsló talán még van mia is. (Tóth Pál: Az alkohol ma is megcsinálja!; Mélyen t. Képviselőház, ha én most végigtekintek ezeken a padsorokon, azt érzieim és úgy érzem, hogy itt a bársonyszékeken kilenc vagy tíz kifogástalan — ha angol volnék, azt mondanám — gentleman ülne, ha ülne. (Derültség. — Jánossy Gábor: Még magyarul is mondhatja!) Akik az ország sorsát ma intézik, azok az ő egyéni integritásuk szempontjából nem kifogásollhiató férfiak. Hozzáteszem, itt a szélsŐbaloldialon, ha jól tudom, Buchinger Manó t. képviselőtársam is megcsinálta a nagyszerű komplimentet, mondván, hogy ennek a miniszterelnöknek a jóakaratában, aki ma intézi az ország sorsát, bízik, ennek egyéni tisztességét nem kifogásolja; ezt a hangot talán némileg erősebben, hogy nem mondjam bátrabban kimondottam én is egy napon, két-három héttel ezelőtt, mikor a miniszterelnök úr még végig tudta hallgatni az én szavaimat, és elmondották ezt Pallavicini György őrgróf és ma Friedrich István t. képviselőtársam is. Csodálatosan lojális az ellenzék, úgy tiszteli és becsüli a miniszterelnököt és úgy bízik abban a miniszterelnökben, csak nem akar ezzel a miniszterelnökkel dolgozni. Furcsa, különös, meglepő valami. Kutatom és keresem az okát. Megvallom egészen őszintén, nagyobb örömet érzenék lelkemben, ha, — ne méltóztassék rajta csodálkozni — integer férfiak között ülhetnék ott és a nemzet sorsának intézésében, a katasztrófák nagv napjaiban — mert a napsütéses napokon felesleges és nem szükséges — ott az integer férfiak között ülve integer férfiakkal vállalhatnám a felelősséget azért, hogy e nemzet nagy napjaiban minden kockázatot, felelősséget a magam szerény vállaira is átveszek, azokkal a pompás integer vezérekkel együtt, akik előttem ülnek. Ez volna lelkem legnagyobb vágya. Hiszen nem öröm közülünk senkinek itt ülni, vagy állani és a jakobinus szerepét játüiése 1932 április 21-én, csütörtökön. szani. Ennek a nemzetnek nem jakobinusokra van szüksége, hanem alkotó férfiakra, becsületes, megbízható és integer férfiakra. (Farkas István: Jakobinusokra!) Hát miért nem megyünk akkor oda, mélyen t. Képviselőház 1 ? Nem megyünk, mert noha szívesen koncedálom és nem vonom kétségbe, hogy annak az igen t. túloldalnak, amely ma a kormányzás nehéz dolgát végzi s amelynek csekélységem — nem nagyon fáj ugíyan — annyira nem szimpatikus, annak a t. túloldalnak többsége olyan integer férfiakból áll, akiknek társaságában szívesen foglalnék helyet. De ha ennek ellenére egytől-egyig óvakodunk ezen az oldalon, hogy a közé az integer töredék közé belépjünk, ennek megvan az a rettenetes oka, hogy félünk attól, mélyen t. képviselő urak, hogy Circe szelleme még mindig itt ül e Ház felett, a folyosón cirkál és járkál, mert ide bejönni nem mer. (Derültség balfelől.) Es Circe. fájdalom, valóban itt van. Nem vonom kétségbe, — amit itt senki sem von kétségbe — hogy ez a tiszteletreméltó gentleman, Károlyi Gyula gróf, jót akar. Azt sem vonom kétségbe, hogy mindaddig, amíg ott fog ülni, — pedig megvan benne a hajlam ahhoz, hogy sokáig üljön ott — (Farkas István: De meg ám! Az már látszik! — Derültség.) lelkének minden porcikájával jót fog alkotni, de azt nem tudom, hogy fogja-e a jót tenni is tudnil És most ismét eszükbe juttatok önöknek, igen t. képviselőtársaim, egy kis emléket a mi fiatalkorunkból, (Halljuk! Halljuk!) amikor kimentünk a patak partjára a tó mellé és ott gyerekes élvezettel piszkálgattuk a vizet,, nagy varangyos-, nagy katonabékákat láthattunk és azok a békák nagyokat tudtak ugrani. Csodálatos, félelmes , valami volt, de megtörtént és önök is láthatták ezt a különös esetet, hogy a nagy varangyos békákon, a nagy kecskebékákon néha nyolc, kilenc, tíz pióca is lógott és a szegény varangyos békából kiszívta az életerőt. Pedig milyen jóakarat volt abban a varangyos békában, hogyan akart az ugrani, (Derültség.) milyen nagy hajlandóság volt benne, a piócák miatt azonban nem tudott ugrani. (Elénk derültség és taps a baloldalon.) Félek, mélyen t. Képviselőház, hogy az a tiszteletreméltó gentleman, aki túl van fűtve jóakarattal, — de Istennek hála, mi is valamennyien igyekszünk a magunk kis eszközeivel még több jóakaratot belecsöpögtetní — valamilyen súlyok következtében, nem mondom, hogy éppen a piócák, legfeljebb azokhoz hasonlók (Egy hang a baloldalon: Kartelliták!) következtében, bár egyébként ugrásra kész volna, nem tud ugrani. (Derültség balfelől.) Ha tehát önök odaát, mélyen t. urak és önök közül elsősorban azok, akiket mi is integer férfiaknak tartunk, akiknek barátságát szívesen vennők és büszkeséggel és megtiszteltetés érzésével fogadnánk el... (Jánossy Gábor: E padokon mindenki integer! — Zaj és ellentmondások a baloldalon. — Kun Béla: Igen ha a titkos választójog alapján kerültek be! Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Ulain Ferenc: ... Nos, ha odaátról azt kérdezik tőlünk azok az integer férfiak, különösen azok, akikre mi gondolunk, akiknek a megbecsülésében nincs hiány a mi részünkről, hogy miért lázadoztok, miért vagytok SanJustek és Maratok, miért akarjátok felforgatni az országot, mi azt feleljük nekik, annál az egyszerű oknál fogva, mert félünk a
