Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-71
Az országgyűlés képviselőházának 71. piócáktól, (Zaj.) félünk, hogy nem fogunk tudni ugrani és a teknősbéka most már ott lapul minden jó akarattal s minden becsületes szándékkal és akkor együtt lapulunk és — ki becsül meg egy döglött békát? (Elénk derültség és taps balfelől.) Most hogy felszólalásomnak ehhez a részéhez értem, bekapcsolódom igen t. Fenyő Miksa barátom felszólalásába, amelyet ragyogó gyöngyszemnek tekintek ebben a vitában (Ügy van! a baloldalon. — Andaházi-Kasnya Béla: Nagyon szép volt! Gyönyörű volt!) és azt mondom, hogy van benne egy kis hamisság r is, (Zaj és derültség a baloldalon.) mert a végső konzekvenciája az, hogy, uraim, koncentráljunk! Hát mi igen t. képviselőtársam, nem koncentrálunk. Nem is lehet. A szociáldemokratapárt amelynek igen sok tagja van nem koncentrál. Az a párt, amelyhez mi tartozunk, szintén nem koncentrál. Koncentráljanak tehát Önök t. uraim. (Andaházi-Kasnya Béla: Az egységespárt csak akkor koncentrál, ha nem tudja már magát megmenteni, de akkor nem lesz egységespárt!) Csak egyet kérek önöktől, méltóztassék előbb valamely biztosítást kötni a piócák elleni biztosítintézetnél, mert különben a koncentrációnak igen hamar halálos vége lesz. (Andaházi-Kasnya Béla: Ott is be fogják csapni a biztosítók!) Most, igen t. Ház, amikor pedig még sok volna a mondanivalóm, Hunyady képviselőtársamnak módot akarok adni ahhoz, hogy ő szokott, nálamnál kissé úribb modorában, (Derültség a baloldalon.) de semmivel sem kevésbbé logikus és semmivel sem kevésbbé igaz észjárásával elmondhassa r a maga f mondanivalóit, most igyekezem zárni felszólalásomat, csak egy dolgot vetek még közbe a múltra visszagondolva. Hogy miért, azt önök mindjárt látni fogják. Tíz évvel ezelőtt nem voltunk semmiféle pénzügyi ellenőrzés alatt; „nyolc év előtt és hat év előtt pénzügyi ellenőrzés alá kerültünk; azután három éy előtt Hágába ment a nemzet nagy férfia és amikor onnan visszajött, azt mondotta a képviselőházban, hogy uraim, Hágából pedig hazahoztam önöknek a pénzügyi függetlenség aranygyapját. (Andaházi-Kasnya Béla: Es az aranyborjút! De az arany ott maradt. — Derültség a baloldalon ) Igen t. Ház! Az a férfiú pedig, aki három esztendővel ezelőtt a pénzügyi függetlenség aranygyapját visszahozta, 1931 augusztus 21-én vagy 22-én lábban a nagyon tiszteletreméltó társaságban, amely távollétével olyan hazafias módon tündöklik., (Derültség a baloldalon.) ennek a pártnak körében felállt és elébe nézett utódjának és azt mondotta neki: Károlyi Gyula, te pedig légy erős, mert ezt a nemzetet csak erős kézzel lehet kormányozni. [Derültség. — Kun Béla: Mi pedig nyírjuk tovább a gyapjút!) Amikor én — akkor a törvényhozó testületnek nem voltam tagja — ezt olvastam, a ihideg borzongott végig a testemen. Mert azt megértettem ivolna, ha egy miniszterelnök, amikor tízévi ilyen sikeres kormányzás után otthagyja a miniszteri széket, utódjának azt mondja, hogy: te pedig Károlyi Gyula légy erős, nem akarom mondani, hogy a piócákkal szemben, hanem még a pártoddal szemben is, még a kartelistákkal szemben is. (Fekete Lajos: Még a felforgatókkal szemben is!) még azokkal szemben is, akik naponta elgáncsolták az én jószándékaimat, légy erős, mert a nemzet derék és becsületes, de azokkal szemben, akik naponként elémrakták a gáncsokat, akik azt keresték, hogy hány zsebem van, és ha tíz KÉPVISELŐHÁZI NL4PLÓ VI. ütése 1932 április 21-én, csütörtökön. ?3 lett volna, kevés lett volna, ha száz lett volna, még kevesebb lett volna, akiknek ezer zseb kellett, hogy mindegyikbe belenyúlhassanak minden nap: vigyázz Károlyi Gyula, zárd le a zsebeidet, vagy vétesd le a zsebeidet testedről. (Derültség és taps a baloldalon.) Elnök: A képviselő úr ezt a kifejezést kétségtelenül a többségi párt tagjaira vonatkoztatta, ezért a képviselő urat rendreutasítom. (Elénk derültség. — Andaházi Kasnya Béla: Nincsenek ilyenek! — Kun Béla: Elméleti magasságban beszél,, senki .se vegye magára. — Jánossy Gábor: Senkinek sem inge, tehát senki se vegye magára. — Nagy zaj és derültség a baloldalon. — Kertész Miklós: Ez a hasonlat olyan jó, hogy nem labet félreérteni. — Györki Imre: Az elnökség, úgylátszik, jobban ismeri Őket!) Ulain Ferenc: Igen t. Ház! Ha a múlt kormány igen t. feje, ia mi nagy vezérünk, eltávozása napján Károlyi Gyula grófnak ezeket mondja, azt hiszem, hogy kint millió és millió ember tapsolt volna neki és most engedje meg a mélyen t. Károlyi miniszterelnök úr... Kérek negyedórai meghosszabbítást. (Helyeslés.) , Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. (Felkiáltások balfelől: Halljuk! Halljuk! Nagyon érdekes!) Ulain Ferenc: T. Képviselőház! Ha az igen t. volt miniszterelnök úr az utódának ilyen instrukciókat ad saját korábbi tapasztalatai alapján, akkor megtapsolta volna a nemzet, s megvallom őszintén, hogy fanyar larccal bár, de egyszer én is tapsra emeltem volna kezemet. De mélyen t. Ház, az igen t. volt miniszterelnök úr egy másik irányban adott instrukciót utódjának. Nem akarom zavarni lazt a kellemes oJllanatot amelyet ő most a büffében tolt, (Derültség.) de ennek ellenére engedje meg, hogy hozzá intézzem szavaimat a következő formában. Károlyi Gyula gróf ,úr, vigyázzon, nehogy az ön kormánya is a varázslatnak azon neme alá kerüljön, amelyet egy régi mitosz szerint valamikor egy Circe nevű varázslónő végzett. Miniszterelnök úr, nem a nemzettel szemben kell önnek erősnek lennie; önnek, mélyen t. miniszterelnök úr, más teendője van. Tudjiai, mit kell önnek tennie? Hozza vissza a törvénynek tiszteletét. (Ügy van, Ügy van! Taps a baloldalon.) Ne engedje azt, hogy frivol cinizmussá változtassák át ebben a nemzetben azt rá tiszteletet, amelyet ;nagy ősök, nagy elődök,, nagy férfiak: a Deákok, az Andrássyak, a Tiszák, mindannyiunk előtt bálványként állítottak oda. Ne engedje, mélyen t. miniszterelnök úr, hogy a törvények értéktelen rongy papírdarabokká aljasuljanak le. Miniszterelnök úr, hozza haza számkivetéséből a jogot, mert egy nemzet, amelyen a jog helyett a csendőr szuronya (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) s a kartell pénze uralkodik, a pusztulás útján van, (Ügy van! Ügy van a bal- és a szélsőbaloldalon.) s nincs jóakarat, amellyel ezt ia nemzetet sírjából vissza lehet hozni, ha egyszer a pusztulásnak ebbe a sírjába belekerül. Károlyi Gyula miniszterelnök úr — bocsássanak meg, hogy nevükben kiáltom oda — légy igazságos, mert évezredek óta tanítják, hogy az uralkodásoknak fundamentuma az igazság. Kérgük vissza azt az igazságot, amelyet annyi év óta nélkülözünk már! Hozd viszsza, Károlyi, hozd vissza a törvényt, a jogot és az igazságot! Hozd vissza e nem fogod Ihallani 10