Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-70

Az országgyűlés képviselőházának 70. vaslatnak megszavazásával egy utolsó szalmaszálat akarnak ennek a kormánynak odanyújtani. (Ügy van! Ügy van! balfelol.) En ennek a kormánynak pénzügyi és általános politikájával nem értek egyet, az iránt bizalmatlan vagyok s 'a javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Lázár Miklós! Lázár Miklós: T. Képviselőház! Az idő előrehaladott voltára való tekintettel tisztelettel kérem, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni. Minhogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációk (meghallgatására kell áttérnünk, a vitát megszakítom. Kornis Gyula képviselő úr, mint a közjogi és társadalompolitikai együttes bizottság előadója kíván jelentést tenni. Kornis Gyula: T. Képviselőház! Van szerencsém tisztelettel beterjeszteni a Képviselőház közjogi és társadalompolitikai bizottságainak együttes jelentését a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszteri állás megszüntetéséről szóló 203. számú törvényi avaslat tárgyában. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kérem a t. Házat, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak tárgyalására a sürgősséget kimondani. (Helyeslés.) Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja és iszétosztatja; napirendretűzése iránt később fogok a t Háznak előterjesztést tenni. Minthogy az előadó úr 'a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a jelentés tárgyában a sürgősséget kimondani? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. t Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javasolom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: 1. a ma tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; 2. az ipartestületekről szóló törvényjavaslat; 3. a népjóléti és munkaügyi miniszteri állás megszüntetéséről szóló törvényjavaslat; és végül 4. a mai napirendünk 3—8. pontjaiként szereplő javaslatok és jelentések. Van valaki feliratkozva? Frey Vilmos jegyző: Farkas Tibor. Farkas Tibor: T. Ház (Halljuk! Halljuk! belfelől.) A mai napon egy olyan eseményről szereztem tudomást, amelyet fontosságánál fogva kénytelen vagyok a t. Ház elé hozni. (Halljuk! Halljuk! balfelol.) Nem akarok ebbe a vitába szenvedélyt belevinni és kérem a Házat, bírálja el ezt a kérdést teljes nyugalommal, az ügy fontosságának megfelelően. Zala vármegye törvényhatósági bizottsága január 5-én tartott gyűlésén egyhangú határozattal elhatározta, hogy felirattal fordul a kormányzó úr Őfőméltóságához. Ez a felirat a mai napig a kormányzó úr őfőméltóságához nem érkezett meg! (Felkiáltások balfelol: Hova lett? — Kun Béla: Hova süllyesztették el? Ez nem járja! — Sauerborn Károly: Ez hallatlan! Ki felelős ezért? Valaki felelős! — Kun Béla: Minden állampolgárnak joga van a kormányzó úrhoz fordulni, nemhogy egy törvényhatóságnak! — Ulain Ferenc: Ez a törvényhatóságok lekicsinylése!) ^A belügyminisztériumban megakadt. Annakidején a törvényhatóság azt a határozatot is hozta, hogy amennyiben ennek akadálya nincs, úgy óhajtaná, hogy a feliratot egy küldöttség adja át a kormányzó úr Őfőméltóságának, amely küldöttséget vezesse a vármegye KÉPVISELŐHÁZI NiAPLÓ VI, ülése 1932 április 20-án, szerdán. 41 főispánja és alispánja. Tekintettel arra, hogy ez a határozat teljesen egyhangúan történt, azt hiszem, mindenesetre szükséges, hogy ez a kérdés tisztázást nyerjen. Ebben a feliratban a vármegye aggodalmának adott kifejezést a tekintetben, hogy a mai súlyos gazdasági helyzetben a kibontakozás nem látszik olyan tempóban biztosítottnak, mint ahogy ez kívánatos volna és a kormányzó úr öfőméltóságát kérte, hogy államfői jogánál fogja próbálja meg a kormányt rávenni az ország javát, a gazdasági helyzet javulását előmozdítani hivatott intézkedésekre. Ennek a feliratnak annyiban van előzménye, hogy Zala vármegye egy alkalommal már fordult feliratban a kormányzó úr őfőméltóságához, amely feliratban kimondotta annakidején azt, hogy a nemzetgyűlés hivatásának megfelelni nem képes, az ország gazdasági, politikai és erkölcsi előhaladását előmozdítani nem tudja és kérte akkor is a kormányzó úr Öfőméltóságát. hogy avatkozzék bele az ügyek vezetésébe. Ezt a feliratot az akkori belügyminiszter úr megsemmisítette. A vármegye akkor az alkotmányvédelmi törvény alapján panaszszal fordult a közigazgatási bírósághoz, amely a panasznak helyt adott és a miniszter megsemmisítő rendeletét hatályon kívül helyezte. Ennek következménye az lett, hogy a belügyminiszter úr állásából távozott. (Dinnyés Lajos: Ki volt az a belügyminiszter?) Ferdinándy. Most azonban a vármegyének nincs alkalma arra, hogy panasszal forduljon a közigazgatási bírósághoz, mert megsemmisítés nem történt; itt elfektetés történt. (Ulain Ferenc: Ez az államfő iráni tisztelet!) Azt hiszem, hogy a magyar államban, de máshol is, nemcsak a törvényhatóságoknak, közületeknek, hanem minden egyénnek is megvan az a joga, hogy panasszal-, kéréssel vagy bármi módon fordulhasson az ország fejéhez, nálunk a kormányzó úr őfőméltóságához. (Ulain Ferenc: Már az államfővel sem törődnek!) A teljesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy értesülésem szerint — bár erről pozitív értesülésem nincs, míg a másikról hivatalosan értesültem — Debrecen város feliratát is ugyanez a sors érte. De ezt intézze el a debreceni képviselő. (Szilágyi Lajos: Ott három képviselő van! Bethlen István is ott képviselő!) Meg kell állapítanom, hogy amennyiben a vármegye a határozat meghozatalával törvénysértést követett volna el, vagy amennyiben a határozat nem állná meg a helyét, a belügyminiszternek módja van ezt a határozatot megsemmisíteni. (Kun Béla: De elsikkasztani nincs joga!) Ez ellen azután panasznak van helye a közigazgatási bíróságnál. Ez a mód, vitatható. Elismerem, hogy a belügyminiszter e tekintetben határozhat úgy, ahogy azt az ő bölcsesége megkívánja. En azonban szükségesnek tartom, hogy itt ezen a helyen tiltakozásomnak adjak kifejezést, mert ezt törvényszerűnek nem tartom, és a tiltakozáson felül felhívjam a kormány figyelmét arra^ hogy szerény nézetem szerint ez az intézkedés a kormányzati bölcseség követelményeinek sem látszik egészen megfelelni, mert ha súlyos viszonyok között arról lehet szó, hogy nehéz elhatározások elé kerül az államfő, ennek a m'ai nehéz viszonyok között minden államnak vezetője kétségtelenül ki van téve, így a kormányzó úr őfőméltósága is, akkor kívánatos^ és közérdek az, hogy a kormányzó úr őfőméltósága megismerkedjék 'az ország hangulatával és tudomást fi