Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

Az országgyűlés képviselőházának 78. ülése 1932 május 4--én, szerdán. 477 őrsének tudomására hozták volna, hogy egyes személyek postai küldeményt kaptak. Nem történt meg az sem, hogy valamely postahivataltól ajánlott levelet tudatosan ne továbbítoak volna és hogy oly postahivatalok volnának, ahol címre érkezett csomagokat vagy levelet nem kézbesítenének. De nem történt meg az sem, hogy amikor a címzettek a csomagjaik átvételére a postára mentek, a csendőrség már ott várta őket, hogy azokat a csomagjaik felbontására kényszerítse. Egyébként részletesen taglalom az interpellációban felsorolt eseteket. L Mezőtárkányban a csendőrség — az illetékes örsparancsnok nyilatkozata szerint — a csomag érkezéséről már előzetesen értesült és nem a posta útján szerzett tudomást. A címzett többszörösen büntetett előéletű egyén lévén, a csendőrség őt állandó figyelemmel kísérte. A csendőrség, a postán teljesen kívülálló, magán, egyéb bizalmas információja révén értesült a csomag érkezéséről, amelyet a címzett a községháza előtt vitt éppen hazafelé, amikor a csendőrök igazolásra felszólították. A címzett nyilatkozata szerint különben is csak csupán gyanítja azt, hogy a csendőrök a postán szerezték az értesülést, de erre bizonyítéka nincs és a vizsgálat során a címzett elismerte, hogy a csendőrjárőr felszólítására ő maga közölte, hogy a csomag nyomtatványokat tartalmaz. Nem felel meg tehát a valóságnak az az állítás, hogy a csendőrök a címzettet már a postán várták volna, hogy ott a ©sendőrségre vagy a községházára való menetelre kényszerítsék. 2. A Komádiból Budapestre küldött ajánlott levélről az interpellációban elmondottak csak annyiban felelnek meg a valóságnak, hogy a képviselő úr által rendelkezésre bocsátott Kótpuszta pu. 642. rágsz, ajánlott levélre valaki ráírta a «címzett elköltözött» szavakat. Ez a valaki maga a cimzett, Elek Ágnes volt, aki miután nem kívánt az öccse, a feladó Elek Imre által neki szánt kellemetlen feladatra (Csendőrök elleni panasz) vállalkozni, azért jegyzőkönyvi nyilatkozata szerint — erről a levélről törölte a saját címadatait és ráírta a levélre «a címzett elköltözött» szavakat. Ennek megtörténte után a levél tartalmának egy részét (egy budapesti ügyvéd címadatát tartalmazó papírlapot) eldobván, a levelet magát a hiányzónak jelzett tényállási jegyzőkönyvvel együtt beletette húgának, Elek Margitnak cselédkönyvébe és ezeket átborítékolva küldte el Margit húgának Ujiráz községbe (u. p. Kótpuszta.). Ezek szerint, hogy a panaszolt levélből hiányzónak jelzett tényállási jegyzőkönyv hova lett, arról Elek Ágnes testvérei, Elek Margit és Elek Imre ( a feladó) tudnának felvilágosítást adni. Ha a tisztelt képviselő úr a való tényállásról igyekezett volna meggyőződést szerezni, bizonyára nem vádolta volna a m. kir. postát méltatlanul azzal, hogy a boríték nem járt Budapesten (a borítékon ugyanis látható a budapesti érkezési betűző lenyomat), hogy azt a postán felbontották és az állítólagos csendőri brutalitásról szóló jegyzőkönyvet abból kivették és hogy úgy kézbesítették a feladónak vissza ezt a borítékot azzal, hogy a címzett nem található. 3. A Keresztespüspökibe (Borsod megyébe) Vitai Lászlónak küldött csoma ga t. képviselő úr állítása szerint ugyanazzal a jelzéssel (t. i. a címzett nem található) jött vissza akkor, amikor azt már sürgették, dacára, hogy a címzett a megjelölt címen még most is ott található. Megállapítom, hogy ez a folyó évi január hó 22-én feladott Budapest—8: C—084:411. ragszámú csomag nem is járt a rendeltetési helyén azért, mert a t. képviselő úr által a vizsgálat rendelkezésére bocsátott csomagburkolaton a postakezelő személyzetet megtévesztő kettős címadatok vannak. Es pedig a tulajdonképpeni cím gépírással írott apró, csomagkezelésre alkalmatlan cimke, amelyre még bélyegzővel a «Nyomtatvány» szót alkalmazták. Ezenkívül látható még a feltűnőbb tintával írt «Szeder Ferenc (VIII., Conti-u. 4. Budapest)» cím is, amely elé a feladó t. képviselő úr elmulasztotta odaírni a «feladó» szót. így á'zután éjjeli világításnál, postai kezelés közben, a csomagot a jobban látható tinta-címírat alapján visszaterelték Budapestre és azt folyó évi január hó 25-én a címzettnek vélt feladó kezéhez kézbesítették. A kettős címadat annyira megtévesztő, hogy bár több kézen ment át a vitás csomag, a kezelők mindenike a tintával írott feltűnőbb «Szeder Ferenc, Budapest» cím alapján kezelte azt és meg sem kísérelték Keresztespüspökibe irányítani. A rendeltetési hivatal^ a hozzá folyó év január 23-án beérkezett szállítólevelet az előírt határidő után folyó évi február 3-án «Csomag nem érkezett» felírással helyesen a nyomozó postahivatalhoz terelte. A visszakézbesítés azonban pótszállítólevél alapján előzően (január 25-én) Budapesten már megtörtént. A t. képviselő úr ahelyett, hogy a visszakézbesítés okát a Budapest 70. számú kézbesítő postahivatalnál megtudakolta volna, ez esetben is a postát — teljesen indokolatlanul — azzal gyanúsítja meg, hogy politikai okokból jobb tudomása ellenére küldötte vissza feladónak a csomagot azzal az indokolással, hogy «a címzett nem található». 4. A Kiskunmajsára folyó évi február 9-én R. 040.384. ragszámú, Mendi László, Pacsirtautca 308. című csomagra vonatkozó panasz tárgyában a vizsgálat a következőket derítette ki: A rendeltetési postahivatal a szállítólevelet szabályszerűen kézbesítette. A címzett (tudatlan földmunkásember) azonban nem tudva, hogy a szállítólevéllel mit tegyen, a csomag átvételéért a postahivatalban nem jelentkezett, hanem a szállítólevelet elhányta. Ennélfogva a postahivatal az őrzési határidő lejárta után a csomagot a feladási helyre akarta visszaküldeni akkor, amikor a képviselő úr folyó évi február 27-én a címzettel együtt a postahivatalban megjelent és a csomag sorsa után tudakozódott. Ekkor derült ki a tényállás és a csomag kézbesítése megtörtént. Helytelen tehát a t. képviselő úr részéről beállítás, hogy a csomagot azért akarták visszaküldeni, mert «a címzett ismeretlen». Minthogy a képviselő úr azt állította, hogy ilyen anomáliák tömegével fordulnak elő és hogy a postaigazgatósagihoz már nem egy-két esetben fordultak, de a vizsgálat eredménye eddig mindig negatív volt, bár bizonyítékokat produkáljak, azért súlyt helyeztem arra, hogy a t. képviselő úr további, az interpellációban el nem mondott egyéb esetekre vonatkozó panaszai is szigorúan megvizsgáltassanak. A t. képviselő úr által a vizsgálat rendelkezésére bocsátott további esetek a következők: 5. «Sárrétudvariban a csendőrség már előre értesítve volt és éppen mikor a postáról ki-