Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

Az országgyűlés képviselőházának 78. ülése 1932 május 4--én, szerdán. 477 őrsének tudomására hozták volna, hogy egyes személyek postai küldeményt kaptak. Nem történt meg az sem, hogy valamely postahivataltól ajánlott levelet tudatosan ne továbbítoak volna és hogy oly postahivatalok volnának, ahol címre érkezett csomagokat vagy levelet nem kézbesítenének. De nem tör­tént meg az sem, hogy amikor a címzettek a csomagjaik átvételére a postára mentek, a csendőrség már ott várta őket, hogy azokat a csomagjaik felbontására kényszerítse. Egyébként részletesen taglalom az inter­pellációban felsorolt eseteket. L Mezőtárkányban a csendőrség — az ille­tékes örsparancsnok nyilatkozata szerint — a csomag érkezéséről már előzetesen értesült és nem a posta útján szerzett tudomást. A címzett többszörösen büntetett előéletű egyén lévén, a csendőrség őt állandó figyelem­mel kísérte. A csendőrség, a postán teljesen kívülálló, magán, egyéb bizalmas információja révén értesült a csomag érkezéséről, amelyet a címzett a községháza előtt vitt éppen hazafelé, amikor a csendőrök igazolásra felszólították. A címzett nyilatkozata szerint különben is csak csupán gyanítja azt, hogy a csendőrök a postán szerezték az értesülést, de erre bizonyí­téka nincs és a vizsgálat során a címzett el­ismerte, hogy a csendőrjárőr felszólítására ő maga közölte, hogy a csomag nyomtatványo­kat tartalmaz. Nem felel meg tehát a valóság­nak az az állítás, hogy a csendőrök a címzet­tet már a postán várták volna, hogy ott a ©sendőrségre vagy a községházára való mene­telre kényszerítsék. 2. A Komádiból Budapestre küldött aján­lott levélről az interpellációban elmondottak csak annyiban felelnek meg a valóságnak, hogy a képviselő úr által rendelkezésre bo­csátott Kótpuszta pu. 642. rágsz, ajánlott le­vélre valaki ráírta a «címzett elköltözött» sza­vakat. Ez a valaki maga a cimzett, Elek Ágnes volt, aki miután nem kívánt az öccse, a feladó Elek Imre által neki szánt kellemetlen fel­adatra (Csendőrök elleni panasz) vállalkozni, azért jegyzőkönyvi nyilatkozata szerint — er­ről a levélről törölte a saját címadatait és rá­írta a levélre «a címzett elköltözött» szavakat. Ennek megtörténte után a levél tartalmának egy részét (egy budapesti ügyvéd címadatát tartalmazó papírlapot) eldobván, a levelet ma­gát a hiányzónak jelzett tényállási jegyző­könyvvel együtt beletette húgának, Elek Mar­gitnak cselédkönyvébe és ezeket átborítékolva küldte el Margit húgának Ujiráz községbe (u. p. Kótpuszta.). Ezek szerint, hogy a panaszolt levélből hiányzónak jelzett tényállási jegyzőkönyv hova lett, arról Elek Ágnes testvérei, Elek Mar­git és Elek Imre ( a feladó) tudnának felvilá­gosítást adni. Ha a tisztelt képviselő úr a való tényállás­ról igyekezett volna meggyőződést szerezni, bi­zonyára nem vádolta volna a m. kir. postát mél­tatlanul azzal, hogy a boríték nem járt Buda­pesten (a borítékon ugyanis látható a buda­pesti érkezési betűző lenyomat), hogy azt a postán felbontották és az állítólagos csendőri brutalitásról szóló jegyzőkönyvet abból kivet­ték és hogy úgy kézbesítették a feladónak vissza ezt a borítékot azzal, hogy a címzett nem található. 3. A Keresztespüspökibe (Borsod megyébe) Vitai Lászlónak küldött csoma ga t. képviselő úr állítása szerint ugyanazzal a jelzéssel (t. i. a címzett nem található) jött vissza akkor, amikor azt már sürgették, dacára, hogy a cím­zett a megjelölt címen még most is ott talál­ható. Megállapítom, hogy ez a folyó évi január hó 22-én feladott Budapest—8: C—084:411. rag­számú csomag nem is járt a rendeltetési helyén azért, mert a t. képviselő úr által a vizsgálat rendelkezésére bocsátott csomagburkolaton a postakezelő személyzetet megtévesztő kettős címadatok vannak. Es pedig a tulajdonképpeni cím gépírással írott apró, csomagkezelésre al­kalmatlan cimke, amelyre még bélyegzővel a «Nyomtatvány» szót alkalmazták. Ezenkívül látható még a feltűnőbb tintával írt «Szeder Ferenc (VIII., Conti-u. 4. Budapest)» cím is, amely elé a feladó t. képviselő úr elmulasz­totta odaírni a «feladó» szót. így á'zután éjjeli világításnál, postai kezelés közben, a csomagot a jobban látható tinta-címírat alapján vissza­terelték Budapestre és azt folyó évi január hó 25-én a címzettnek vélt feladó kezéhez kézbe­sítették. A kettős címadat annyira megtévesztő, hogy bár több kézen ment át a vitás csomag, a kezelők mindenike a tintával írott feltűnőbb «Szeder Ferenc, Budapest» cím alapján ke­zelte azt és meg sem kísérelték Keresztes­püspökibe irányítani. A rendeltetési hivatal^ a hozzá folyó év január 23-án beérkezett szál­lítólevelet az előírt határidő után folyó évi február 3-án «Csomag nem érkezett» felírással helyesen a nyomozó postahivatalhoz terelte. A visszakézbesítés azonban pótszállítólevél alap­ján előzően (január 25-én) Budapesten már megtörtént. A t. képviselő úr ahelyett, hogy a vissza­kézbesítés okát a Budapest 70. számú kézbe­sítő postahivatalnál megtudakolta volna, ez esetben is a postát — teljesen indokolatlanul — azzal gyanúsítja meg, hogy politikai okok­ból jobb tudomása ellenére küldötte vissza fel­adónak a csomagot azzal az indokolással, hogy «a címzett nem található». 4. A Kiskunmajsára folyó évi február 9-én R. 040.384. ragszámú, Mendi László, Pacsirta­utca 308. című csomagra vonatkozó panasz tár­gyában a vizsgálat a következőket derítette ki: A rendeltetési postahivatal a szállítólevelet szabályszerűen kézbesítette. A címzett (tudat­lan földmunkásember) azonban nem tudva, hogy a szállítólevéllel mit tegyen, a csomag átvételéért a postahivatalban nem jelentkezett, hanem a szállítólevelet elhányta. Ennélfogva a postahivatal az őrzési határidő lejárta után a csomagot a feladási helyre akarta visszakül­deni akkor, amikor a képviselő úr folyó évi február 27-én a címzettel együtt a postahiva­talban megjelent és a csomag sorsa után tudakozódott. Ekkor derült ki a tényállás és a csomag kézbesítése megtörtént. Helytelen tehát a t. képviselő úr részéről beállítás, hogy a csomagot azért akarták visszaküldeni, mert «a címzett ismeretlen». Minthogy a képviselő úr azt állította, hogy ilyen anomáliák tömegével fordulnak elő és hogy a postaigazgatósagihoz már nem egy-két esetben fordultak, de a vizsgálat eredménye eddig mindig negatív volt, bár bizonyítékokat produkáljak, azért súlyt helyeztem arra, hogy a t. képviselő úr további, az interpellációban el nem mondott egyéb esetekre vonatkozó pa­naszai is szigorúan megvizsgáltassanak. A t. képviselő úr által a vizsgálat rendel­kezésére bocsátott további esetek a követ­kezők: 5. «Sárrétudvariban a csendőrség már előre értesítve volt és éppen mikor a postáról ki-

Next

/
Thumbnails
Contents