Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

476 Az országgyűlés képviselőházának folyt be. Ezen összeg hovafordításáról a Film­ipari Alap felügyelőbizottságának javaslatára a belügyminiszterrel egyetértően a kereskede­lemügyi miniszter intézkedett Minden költségvetési év végén a Filmipari Alap által szerkesztett zárszámadást a három taghói álló ellenőrzőbizottság vizsgálta felül, melynek tagjai a legflőhb állami• számszék és a pénzügyminiszter kiküldötte és a filmszakma egy képviselője. Ezen zárszámadás a legfőbb állami ezámszék által beterjesztett minden évi zárszámadás függelékében szerepel, A Filmipari Alap költségvetése pedig a ke­reskedelemügyi tárca költségvetésébe a függe­lékbe van felvéve, tehát bárki által megtekint­hető. A Filmipari Alap bevételei a hazai film­gyártás előmozdítására és támogatására szol­gálnak. A Filmipari Alap működésének első öt esz­tendejében a hazai gyártást olyképpen támo­gatta, hogy az akkor magánkézben levő két filmgyárat üzemben tartotta, azokat a gyártók­nak rendelkezésére bocsátotta és a gyártóknak hitel vagy segély formájában készpénztámoga­tást is adott. Majd megvásárolta az időközben csődbe­jutott Corvin filmgyárat, azt teljesen modern műteremmé alakította át és a gyár kezelésére megalakította 150.00() pengő alaptőkével a Hun­nia Rt.-t, melynek részvényei teljes egészükben a tulajdonában vannak. Majd a hangosfilm elterjedése^ folytán szükségessé vált a Hunnia gyár telepének hangosfilm gyártására való be­rendezése. Ezen berendezés elvégzésére a Filmipari Alap 450.000 P összegű kölcsönt vett fel, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól, mert időköz­ben összegyűlt vagyona nagyrészt a Corvin filmgyár megvásárlására és modernizálására fordíttatott, úgyhogy a hangosfilm gyártására való berendezkedésre nem rendelkezett ele­gendő forgő tőkével. Ezen összegből időközben 220.000 P kiegyenlítést nyert. A Filmipari Alap ezidőszerint a hazai gyártást oly módon támogatja, hogy a gyár­telepet ingyen bocsátja a gyártani szándékozók rendelkezésére, és megolkolt esetekben kész­pénzsegélyt is folyósít. Mivel így a gyárnak magyar filmek gyártásánál üzemi bevételei nincsenek, évi 180.000 P-t fordít a gyár fenntar­tására. Fentiek alapján összegezve a Filmipari Alap mintegy 7 év alatti költségvetését, tájé­koztatom a tisztelt Házat arról, hogy a Film­ipari Alap összes bevétele, mint már fentebb említettem, 2,280.000 P volt, mihez hozzászámí­tandó a még felvett kölcsön még le nem tör­lesztett 230.000 P-t kitevő összege. Ezen összeg felhasználása a ^ következőképpen történt: gyárak fenntartása a némafilm korában 470.000 P; készpénz támogatások és gyártási kölcsönök 386.000 P; a Hunnia filmgyár tele­pének megvásárlása és hangosfilmre való be­rendezése 1,144.000 P; a Hunnia gyár 1% évi üzemi költsége 240.000 P; adminisztrációs költ­ségek a Filmipari Alap egész fennállása alatt (személyi és dologiak) 190.000 P; a Filmipari Alap jelenlegi készpénztőkéje 80.000 P; ösz­szesen 2,510.000 P. A Filmipari Alap felügyelőbizottságának tagjaira^ és azok díjazására vonatkozóan van szerencsém a tisztelt Házat tájékoztatni a kö­vetkezőkben. A felügyelőbizottság elnöke a volt Film, Tanács elnöke, ezidőszerint Pékár Gyula ny. miniszter, országgyűlési képviselő. Pékár Gyula ezen terhes, fárasztó és sok re­prezentációs kiadással járó tisztségéért éveken y 8. ülése 1932 május 4-én, szerdán. át egy fillér tiszteletdíjban nem részesült, csu­pán a legutóbbi 2 évben részesült költségei rész­beni megtérítése címén havi 200 P tisztelet­díjban. Rajta kívül csupán az ügyvezető alelnök és a drámabírálóbizottság előadója részesülnek havi 200 P tiszteletdíjban, azonkívül az admi­nisztrációs munkákat végző titkár kap ezen munkájáért havi 100 P díjazást. Végül az alap ügyésze, dr. Natzler Ervin ügyvéd élvez havi 160 P tiszteletdíjat A bizottság tagjai az érdekelt minisztériu­mok kiküldötteiből, valamint a filmszakmai és filmgyártással kapcsolatos érdekeltségek (színészek, írók) képviselőiből áállanak. A bi­zottság tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek, csupán ülésenkint kapnak 30 P jelenléti dijat. A Filmipari Alap fent említett ellenőrző­bizottságának tagjai pedig havi 50 P tisztelet­díjat kapnak. Tekintettel arra, hogy a Filmipari Alap kiadásai nem terhelik az állami költségvetést, — sem álláshalmozás — sem pedig a miniszté­riumok képviselőire vonatkozó összeférhetlen­ség esete sem forog fenn, mert ezen urak mi­nisztertanács megbízásából éppen az érdekelt minisztériumok képviseletében foglalnak he­lyett bizottságban. A Filmipari Alap felállítását és fenntartá­sát a gazdasági szükségesség tette indokolttá és jelenleg való fenntartását pedig legjobban igazolja az a tény, hogy ezidőszerint Budapest az európai filmgyártás egyik legmodernebbül berendezett pontjává vált, aminek közgazda­sági szempontból a legfontosabb eredménye az, hogy az itt gyártott filmekből számottevő ex­port fejlődik ki, ennek arányában pedig csök­ken a filmbehozatal és így a hazai filmgyár­tás egyenesen a külkereskedelmi mérleg javu­lására vezet. Igen nagyhorderejű azonkívül az itteni filmgyártás szociális szempontból is. mert az írókon, rendezőkön és művész sze­mélyzeten kívül körülbelül 100 munkásnak ad kenyeret és 15 iparágat foglalkoztat, azonkí­vül a magyarnyelvű : hangosfilmek gyártása kulturális szempontból is fontos, mert az ide­gennyelvű filmek után ismét uralomra juttatja a magyar szót. Kérem a tisztelt Házat, hogy ezen válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1932 április 26-án. vitéz Keresztes-Fischer Fe­renc s. k., m. kir. belügyminiszter.» Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomá­sul vette. Következik a kereskedelemügyi miniszter úr válasza Szeder Ferenc képviselő úrnak feb­ruár hó 17-én a postai kézbesítéseknél előfor­duló visszásságok tárgyában előtérjesztett in­t erpellációj ára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): „Igen t. Képviselőház! A Képviselőháznak 1932 február 17-én tar­tott ülésén Szeder Ferenc országgyűlési képvi­selő úrnak a postai kézbesítéseknél állítólag előforduló visszásságok tárgyában előterjesz­tett interpellációjára válaszom a következő: A képviselő úr által a vizsgálat rendelke­zésére bocsátott esetek egyikében sem történt meg az, hogy egyes postahivatalok a levelek tartalmát a közigazgatási hatóságokkal közöl­ték volna »avagy a csendőrségnek vagy rend-

Next

/
Thumbnails
Contents