Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

Az országgyűlés képviselőházának 78. ülése 1932 má^us U-én, szerdán. 475 ügyvezető alelnök és a szükséges irodai és műszaki (2 gépész) személyzet látják el. A bizottság tagjai az érdekelt minisztériumok kiküldöttei, a két mozgóképipari érdekeltség, színészek, szakbírlapírók, valamint a társadalmi élet kiválóságai. A magyar Mozgóképvizsgáló Bizottság szervezete a többi államéhoz viszonyítva a legmodernebb, éppen azért, mert az érdekeltség is képviselve van és véleményét, valamint szavazatát a bizottság ülésein érvényesítheti. A külföldi filmcenzuráknak nagyrészénél az érdekeltségeknek— sőt sok helyütt a minisztériumok kiküldötteinek is — csak véleményező joguk van és egyedül a belügyminiszter képviselője dönt a konkrét ügyekben. Nálunk az a megoldás, hogy az érdekeltségek is tagjai a bizottságnak, annak 12 éves működése alatt igen jól bevált és nincsen szándékom ezen változtatni. A bizottság tagjai kötelezve vannak bejelenteni, mely filmvállalatnál vannak érdekelve és azon a bizottsági ülésen, melyen az érdekeltségük körébe tartozó film kerül bemutatásra, természetszerűleg nem vehetnek részt. A bizottság tisztviselői, valamint az egyes minisztériumok kiküldöttei természetesen semmiféle filmérdekeltségben nem vehetnek részt. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság üléseit délután és este tartja, 1931. évben 281 ülést tartott, ez alatt 1112 filmet, 1,200.805 méter hosszban tekintett meg. Az egyes ülések átlag három óra hosszat tartanak, szemrontó és fárasztó figyelmet kívánó munkával, tehát oly sok időt vesznek igénybe, hogy azok a hivatalos órák alatt nem tarthatók meg. Nagyon természetes, hogy mivel a bizottság tisztviselői és tagjai meglehetősen nagy és fárasztó munkát végeznek a hivatalos időn túl, ezért bizonyos csekély díjazásban részesülnek. Ezen díjazások már egyízben csökkentettek és azokat a jövő költségvetési évtől kezdődően újólag csökkentettem. A tisztviselők tiszteletdíjai különben a jövő költségvetési évtől kezdődően a következők: elnök, aki ny. h. államtitkár, havi 400 pengő, ügyv. alelnök, ny. rendőrfőtanácsos, havi 380 pengő, h. elnök 230 pengő, alelnökök és jegyzők pedig havi 175 pengő tiszteletdíjban részesülnek. A bizottság tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek, csupán az üléseken való részvétel alkalmával kapnak 3 P 60 fillér óradíjat. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság saját bevételeiből tartja fenn magát, az állami költségvetés terhére sem a múltban, sem ezidőszerint semmi néven nevezendő ellátmányt, vagy természetbeli szolgáltatást nem kap. Bevételei a következők: a megvizsgálásra benyújtott hangos mozgógépek után méterenként 14 fillér volt fizetendő, mely Összeget folyó évi március 15-től kezdődően 10 fillérre mérsékeltem, a néma filmek vizsgálati díja 4 fillér, az engedélyokiratok kiállítási díja 7 P. Ezen díjakból 1920. évtől kezdődő majdnem 12 év alatt 1,376.579 P 70 fillér folyt be, — az évi átlag tehát 100.000 P, mely összeget a bizottság a fenntartásával járó, szűken számított személyi és dologi kiadásaira fordított. Ezidőszerint mintegy 35.000 pengő megtakarítás van, melyet a technikai fejlődés folytán szükséges új vetítőgépek beszerzésére tartalékolt. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság bevételeit . és kiadásait a belügyminiszteri számvevőség évente többször felülvizsgálja és a bizottság a belügyminiszternek tartozik számadási kötelezettséggel. A jövő kötlségvetósi évtől kezdődően azonban intézkedésem folytán az Országos Mozgóképviszgáló Bizottság költségvetése és zárszámadása alapszerű kezelésként az állami költségvetés függelékében van felvéve. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságnál álláshalmozás esete akkor sem foroghatna fenn, ha a bizottság az állami költségvetés terhére élvezné az ellátmányt és nemi saját bevételeiből tartaná fenn magát, mert a bizottság rendészeti természetű funkciója szorosan öszszefüggvén a közigazgatás ellátásával, e feladatokat csak azok végezhetik, akik hivatali állásukból következően és hivatali teendőikkel szoros összefüggésben ismerik az idevágó szakkérdéseket. A kénviselő úr felhozta a Filmtanácsot, mint az általa nevezett bürokrácia egyik szervét. A képviselő úr ebben a megállapításában merőben tévedett, mert a Filmtanáesot a m. kir. kormány a 8672/1920. M. E. számú rendelettel alakította meg három év tartamára, azon célból, hogy filmügyekben a kormánynak véleményt, illetőleg javaslatot tegyen. Semmi más funkciója nem volt, tagjait a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezte ki. Tagjai díjazást nem kaptak és a tanácsnak bevételei sem voltak. A képviselő úr interpellációjának másik része a Filmipari Alapra vonatkozott. A Filmipari Alap rendeltetése merőben eltér az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságétól, mert míg az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságnak feladata rendészeti természetű, addig a filmipari alapot a m. kir. kormány az 1925. évi augusztus hó 24-én kelt 4963/1925. M E. számú rendelete alapján 1925 november 6-án a 6292/ 1925. M. E. számú rendelettel létesítette a hazafias filmgyártás megteremtése és elősegítése céljából, tehát rendeltetése iparpártolási jellegű. A hazai filmgyártás a háború alatt és az azt követő időben igen szép lendületet vett és ezen idő alatt filmgyártásunk európaszerte közismert volt. Az inflációs idők alatt azonban ezen filmgyártás annyira elsorvadt, hogy a külföldi és föle

0, amerikai versenyt nem bírta el, úgyhogy a Filmipari Alap megalakításának idején hazai filmgyártásunk már teljesen megszűnt. A 6292/1925. M. E. számú rendelet szerint a Filmipari Alap felett — egy — a minisztérium által kinevezendő bizottság (felügyelőbizottság) javaslatára a belügyminiszterrel egyetértőleg a kereskedelemügyi miniszter rendelkezik. A Filmipari Alap jövedelmei a külföldről behozott és itt bemutatandó filmek után fizetendő díjaknak befizetéséből származnak. Ezidőszerint minden külföldön gyártott és itt bemutatásra kerülő némafilm után méterenként 20 fillér, minden hangosfilm méteréért 30 fillér pót díj ill etek, valamint 400^ méteren aluli úgynevezett kis hangosfilm után darabonként 200 P és minden 1500 méteren felüli úgynevezett nagy hangosfilm után 1000 P behozatali díj fizetendő. A némafilmek ezen behozatali díj fizetése alól mentesek. Ezen összes illetékek azonban csak játékfilmekre vonatkoznak és nem terhelik sem a tudományos, sem az ismeretterjesztő filmeket (Híradókat). A Filmipari Alap megalakítása óta 7 év alatt ezen díjakból 2,280-000 P és nem, mint az ' interpelláló képviselő úr állította, 8 millió P 67*