Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

472 Az országgyűlés képviselőházának terheli lazokat, akiket ez érint. Az a körülmény, hogy felszöktették 2%-ról 3%-ra a forgalmiadiót, már maga elviselhetetlenné tette az iparosok és a kereskedők életét és megdrágította a legszegényebb néposztályok élelmezését. A fázis bevezetése azután még inkább terhelte laiz életet, még inkább drágította az árukat. Mindent megrónak forgalmiadéval, ha egy énekesnő fellép, forgalmiadét kell fizetnie, ha m legcsekélyebb dolgot adja el az ember, vagy veszi meg. forgalmiadó jár utána, de a totalizatőr az nem fizet forgalmiadét. Éppen a közelmúltban egy pénzügyminiszteri rendelet alapián felmentették a totalizatőröiket a forgalmiadé fizetése alól, tehát, amikor a szegény kisiparosok tucatját teszi tönkre a forgalmiadó. amikor tucatjával vannak becsületes^ polgári vendéglősök. akiknek azért, mert nem! tudták^ megfizetni a forgalmiadót, elveszik az italmérési engedélyüket, ugyanakkor a tiszta hazárdra, a tömegek vakszerencsejátékára spekuláló totalizatőri mentesítik a forgalmiadé alól. Azt hiszem, iaz osztályállam jellemzésére ennél különb dokumentum nem kell. Itt van a házadó. Az utóbbi tíz esztendőben mindenütt Európában

r törekedtek arra, hogy a szegényebb néposztályok részére egészséges lakásokat építsenek és itt ebben a Házbán már számtalanszor említettük, hogy Anglia, Franciaország, de a háborút vesztett és a háborús jóvátételi terhekkel -agyonsújtott Németország is, micsoda hallatlan építkezéseket folytatott, csakhogy a munkásságnak és a kispénzű városi lakosságnak egészséges lakást juttasson. Azt hiszem, felesleges ebben a t. Házban arról beszélnem, hogy Bécsben a lakások építése tekintetében mi történt, hiszen ma már az egész világon híresek a bécsiek arról, micsoda bámulatos, csodaszép palotákat építettek a szegény dolgozó embereknek, hogy egészséges lakásokban éljenek. (Farkas István: Es milyen olcsó a !akbér!) Nálunk e részben az történt, hogy szörnyű drágán % nagyon rosszul felépített az állam pár^ házat, így a díszes Bethlen-udvart, amelynek építési költségéből három ilyen házat lehetett volna csinálni, a Vassudvart, amely ugyancsak aránytalanul nagyon drága volt, ahol érvényesült a sógorság. komaság, protekció és mindenféle összeköttetés. De általában a lakásépítés tekintetében, eltekintve attól, hogy a főváros igen rosszul pár bankra ruházva át az építkezést, összehozott pár házat, nem történt semmi. Annál több történt azonban az adózás terén. 1927-ben kor; mányintézkedésekkel az égig emelték fel a lakbéreket. Akkor a pesti háztulajdonosok, de a vidékiek is, egy második nagyszerű nemzeti ajándékot kaptak a kormánytól. Az elsőt akkor kapták, amikor papírkoronában fizették vissza tartozásaikat, a másodikat akkor, amikor Vass miniszter itt a többségi pártok tapsai között jelentette ki

; hogy a háztulajdonoso kat kárpótolni kell azért, hogy a háború alatt a bérek alacsonyak maradtak. Most felemelték a lakbért és ennek a lakbérnek a városokban, hozzászámítva a városi illetékeket is, 50%-a adó. Előáll az a helyzet, hogy a munkásemberek, '-r mert hiszen ez az adó is fogyasztási jellegű adó — a munkásemberek és a magánalkalmazottak keresetük 40, sőt gyakran 50%-át fizetik el lakbérre. Nézzük meg a proletárlakásokat az Angyalföldön: 50 pengőn alul alig kapni emberhez méltó lakást, 40 pengőért már csaik szörnyűséges odút. 50 pengő! A munkás keres hetenkint 20—22 pengőt, a jó kereset 30 pengő egy hétre. Ezt ti égy hétre átszámítva kell éhből az összegből egy nagyon jó szak78. ülése 1982 május U-én, szerdán. munkásnak, aki hetenkint 30 pengőt keres, havonta 50 pengő lakbért kifizetnie. Kérdezem én t. képviselőtársaimat, miből él meg ez a család, hogyan ruházkodik, hogyan neveli fel ebből gyermekeit, hogyan tud egyáltalán megélni, amikor keresetének közel felét lakbérre kénytelen adni

1

! (Ügy van! Ügy van!) Es nehézség még benne az is, hogy ezen. az adón nem lehet enyhíteni. A pénzügyi hatóságok novemberben állapítják meg a lakbéradót, amely a következő novemberig mozdulatlan marad. Ha évközben talán le is akarná szállítani a háztulajdonos a la.kbért, nem teheti meg és nem teszi meg, mert hiszen az adót évközben leszállítani nem lehet. A házadó is fogyasztási jellegű adó. Beszéljünk-e arról, hogy pl. a fogyasztási jellegű adók más vonatkozásban hogyan néznek ki? Beszéltek a lisztforgalmiadó váltságáról. Mi fog történni? A lakosság kettős megsarcolása. Egyfelől kell minden kg. lisztre 12"5 fillér adót fizetni, másfelől azonban a földbirtokos és a cselédség lisztje, egyszóval a vámőrlés, adómentes lesz. Mi fog történni? A városi lakosság kénytelen lesz 12*5 fillért fizetni kg.-ónként. A kereskedő természetesen ezt hozzá kénytelen adni a maga hasznához. Meg fog indulni egy olyan hallatlan lisztcsempészés, amire nem volt még példa. Batyuzni fognak a városokban. A lakosság ugyan nem fog olcsóbb lisztet kapni, mert hiszen a batyuzók is igyekeznek a maguk hasznát valamiképpen biztosítani, ellenben annyi bizonyos, hogy a lisztpiac teljesen dezolálódik, elveszti minden nyugodtságát és a fogyasztóközönségnek semmi haszna nem lesz belőle, ellenkezőleg, fizetni lesz kénytelen az óriási terheket, de a lisztpiac dezolálása következtében a kereskedőexisztenciák százai fognak tönkremenni. Beszéljek-e arról a jellemző dologról, hogy az urak itt az agrárérdekeket védelmezik — látszólag. Nem múlik el nap^ hogy fel ne szólaljanak az agrárérdekek védelmében a kisbirtokosság védelmében és nézzük meg, hogyan védi meg ez az állam a kisbirtokosokat? Azt a szövetet, amelyből a magyar kisbirtokosság, általában a földmunkásság és az egyéb ehhez hasonló kategóriák ruhája készül, hogyan vámolják meg? Három méter értéke 30 pengő. A vám erre 42 pengő, a költség 1 pengő 50 fillér, tehát összesen 73 pengő 50 fillér. Ezzel szemben

r 3 méter angol szövet be szerzési ára 36 pengő, a vám rajta 9 pengő, a költség 2 pengő 40 fillér, összesen tehát 47 pengő 40 fillér. (Zaj.) Mennyivel olcsóbban öltözik tehát az a városi úr, aki megengedheti magának az angol szövetet. Az angol szövet vámja 9 P, a paraszti szövet vámja 42 P. Ezt találjuk a kartonnál is, ha összehasonlítjuk a falusi asszony kendőjét a méltóságos asszony selyemkendőjével és ezt találjuk az árubehozatal minden vonatkozásában. Mindazok az árucikkek, amelyek túlnyomóan külföldről jönnek, s amelyeket a szegény nép használ, aránylag magasabb vámmal vannak sújtva, mint azok az áárucikkek. amelyeket az úgynevezett úriosztály használ. T. Ház! Legjobban lehet ezt bizonyítani a kávénál. A mai nyomott árak mellett, annak a kávénak, amelyet a magyar közönség használ, — értem alatta a magafajtájú szegényebb munkásosztályt — a Rio 7-nek világpiaci ára 18 dollárcent. Ez pengőre átszámítva 1 P 48 f., a vám rajta 2 P 32 f., a fuvar 16 fillér, az 1%-os áruhiány VÂ fillér, a forgalmi adó